Színház, autóvezetés, irodalom – egészen ritka, hogy ilyen eltérő területek találkoznak, az pedig talán még ritkább, hogy egy ennyire izgalmas dolog jön létre belőlük. Hogyan született meg a Kortárs Felbeszélések ötlete?
Sztárcsevity Andrea: A Radnóti Színházzal már jó ideje dolgozunk együtt, így nem ismeretlenül vágtunk bele a közös munkába. A hangoskönyvek megálmodása hosszabb folyamat volt: egy olyan projekt lebegett a szemünk előtt, ami a maga nemében egyedülálló, ugyanakkor sok embert szólít meg. Többször is összeültünk a színház vezetőségével – köztük Saroltával és Kováts Adéllal, a Radnóti Színház igazgatójával, valamint a médiaügynökségünk, a Mindshare képviselőjével, Kozma Noémivel. Ebből a hármasból született meg végül az ötlet. Ez gyakorlatilag egy közös gondolkodás volt, amibe aztán a Magvető Kiadó is becsatlakozott. A Kortárs Felbeszélések podcast-sorozat így jött létre a Betone Stúdió szakmai közreműködésével.
Mi a célja a projekttel az autógyártó cégnek, mi a színháznak, és mi a kiadónak?
Schaffler Sarolta: A fő mozgatórugó az volt, hogy találjunk egy olyan metszéspontot, ami a Volvo és a Radnóti Színház világába is beleillik. Előbbi igyekezett egy olyan funkciót létrehozni, ami tökéletesen passzol az autózáshoz, ugyanakkor kiemelkedő élményt biztosít. A Radnóti Színház irodalommal való kapcsolata és kötődése már több évtizedes, a kortárs magyar irodalommal való foglalatosság pedig abszolút része intézményünk életének, éppen ezért nem volt kérdés, miért vágunk bele. Mindezek mellett a Magvető Kiadóval is több éves együttműködés áll mögöttünk. Számunkra ez egy fontos összefogás eredménye: mindhárman a kortárs magyar kultúrát népszerűsítjük.
Sztárcsevity Andrea: Alapvető célkitűzésünk volt, hogy minőségivé tegyük az utazás és a vezetés időtartamát. Azt látjuk, hogy az emberek a hétköznapokon átlagosan 20-25 percet közlekednek az autójukkal, amíg elérnek egyik pontból a másikba, egy-egy novella meghallgatása pedig ebbe az időbe tökéletesen belefér. Ez nemcsak az egyes történetek megismeréséről szól, hanem egy olyan értékről, amit az utazás során megtapasztalnak a vezetők, ami bennük marad, amin tovább gondolkodhatnak. Ezért is találtuk ki a podcast formátumot, hiszen ez kiválóan illeszkedik az utazáshoz.
Hogyan választották ki a novellákat?
Schaffler Sarolta: Több szempontot is figyelembe vettünk, például a női és a férfi írók arányát. Emellett már az elején kikötöttük, hogy kortárs magyar írók műveiből válogatunk, ezen belül is elsősorban Magvetős szerzők közül, hiszen a kiadó a harmadik együttműködő partnerünk. A kiadó ajánlásai és a saját kereséseink közül válogattuk ki a novellákat Báthory Orsolyával, aki a Kortárs Felbeszélések hanganyagát rendezte.
Több ezer oldalt olvastunk el, néhány írótól több novelláskötetet is.
Alapvetően próbáltuk azokat a műveket összegyűjteni, melyeket autózás közben érzelmileg és lelkileg is be tud fogadni a sofőr. Lényeges volt, hogy a válogatás reprezentálja a hazai kortárs irodalmat, legyen szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató és sokszínű, olyan, amire több ponton is rácsatlakozhat a hallgató, hiszen a történetek akkor működnek, ha kérdést vetnek fel, gondolatokat ébresztenek, érzéseket idéznek elő.
Hogyan „párosítottátok” össze a színészeket a novellákkal? Volt olyan történet, amiről már az elején tudtátok, ki fogja felolvasni?
Schaffler Sarolta: Báthory Orsolya huszonöt éve szinkronrendező, rádiójátékokban, hang- és színész-castingban egyaránt rutinos, ráadásul évek óta dolgozunk vele a Radnóti előadásainak kisfilmjei kapcsán, nagyon jól ismeri a színészeinket. A kiválasztás habitus, alkat, hangszín, stílus és kor szerint történt, de valóban volt olyan, hogy rögtön tudtuk, kinek szánjuk az adott novellát. Jászberényi Sándor művei például egyértelműen László Zsoltnak és Pál Andrásnak valók, Parti Nagy Lajos írásai Börcsök Enikőnek és Schneider Zoltánnak, Tóth Krisztina írása Kováts Adélnak, Grecsó Krisztián, Mán-Várhegyi Réka és Tarr Sándor történeteit pedig Sodró Elizához tudtuk elképzelni.
Kapcsolódó
Kováts Adél és Háy János drámai éjszakája
Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon a Kortárs Felbeszélések indulásával egybekötve debütált az a kisfilm, amit Háy János Egy férfi című novellája ihletett, ráadásul a főszereplők Kováts Adél és maga a szerző.
Sztárcsevity Andrea: A kisfilm nem teljesen új műfaj a Volvo életében. Az irodalmi fesztivál egyik támogatójaként egy évvel ezelőtt is részünk volt egy hasonló ötlet megvalósításában: akkor Reisz Gábor rendezte a fesztivált népszerűsítő rövidfilmet, és azt tapasztaltuk, nagy sikere lett. Úgy gondoltuk, ezt a hagyományt idén is folytatjuk, ezért ismét egy fiatal rendezőt kértünk fel. Mivel a járványhelyzet miatt tavasz helyett ősszel tudott csak elindulni a Kortárs Felbeszélések, összekötöttük a podcast-sorozatot a kisfilm megvalósításával. Így került sor az egyik novella mozgóképes feldolgozására. Grosan Cristina alkotásának nemcsak az volt a funkciója, hogy a Margó Irodalmi Fesztivált és Könyvvásárt, valamint a Kortárs Felbeszéléseket összekapcsolja, hanem az is, hogy a hangoskönyvet népszerűsítse. Az Egy házasság című kisfilm azért is különleges, mert gyakorlatilag egy új sztorit kreál Háy János történetéből. Plusz tartalommal tölti meg, ez pedig egy teljesen új pillért ad neki.
Honnét jött az ötlet, hogy maga a szerző is szerepeljen benne?
Schaffler Sarolta: Az író szerepeltetése Grosan Cristina ötlete volt. Mindig izgalmas dolog a cameoszerep, Hitchcock, Várkonyi Zoltán vagy Bódy Gábor is szívesen megjelennek a saját filmjeikben. Háy szerepeltetése azért is jó ötlet, mert a Margó a kortárs magyar irodalmat népszerűsítő fesztivál, ahol az író a híres ember. Én nagyon szerettem ezt az ötletet, hozzáadott a filmhez egy finom humort, és szerettem Kováts Adélt is benne, aki örömmel vállalta a szereplést, hiszen „saját gyerekeként” törődött a podcasttal, amit a színház fontos projektjeként tartunk számon. A forgatás éjszaka zajlott, kellett a naplemente, az éj közepe és a napfelkelte is, közben esett az eső is, ami hangulatában csak fokozta a film és a novella együttes hatását.
Hallgatóként élmények sorát tapasztalhatjuk meg a podcastokban: a felvezetőben Till Attila hangjával találkozunk, majd kapunk egy egészen különleges ajánlót Nyáry Krisztián tollából, ami térben és időben helyezi el az adott történetet, ezután pedig következik a novella, ami sokunk számára ismerős hangon „szólal meg”.
Sztárcsevity Andrea: Tilla az egyik márkanagykövetünk, több mint két éve dolgozunk már együtt vele, ráadásul ő egy közkedvelt és elismert ember, rendezőként és egyéb művei kapcsán a magyar kultúra meghatározó szereplője, akinek a hangját szinte mindenki ismeri – többek között ezért is vontuk be őt a projektbe. Nyáry Krisztián bevezetőivel pedig egyszerűen szerettük volna közelebb hozni a hallgatókhoz az írókat, a történeteket, és magát a novella műfaját is.
Remek képet adnak a színművészek által felolvasott bevezetők a szerzőkhöz és a novellákhoz. Akár ismerjük őket, akár ismeretlenül hallgatjuk meg a műveiket, garantáltan kíváncsivá válunk.
Schaffler Sarolta: Nyáry Krisztián tíz éve rendületlenül népszerűsíti a magyar irodalmat, olyan jól és olyan természetességgel közvetít, hogy érezhetően kitágult az olvasók köre. Azok is elkezdték az általa népszerűsített írókat olvasni, akik korábban nem voltak nyitottak az irodalomra.
Nem titkolt célunk ezzel a projekttel, hogy az irodalmat, azon belül is a kortárs magyar irodalmat jobban megismertessük az emberekkel.
A kortárs szó sokakat elriaszt elsőre. Erre reagált találóan Dávid Anna a Magvető Kiadó igazgatója a Margó Fesztiválon a podcast debütálásakor, amikor megfogta Dragomán György vállát és kiszólt a közönséghez: „tessék, itt ül egy kortárs író, egyáltalán nem félelmetes, nem kell tőle tartani.”
A Kortárs Felbeszélések egyszerre kuriózum, sokszínűség, a művészet, a kultúra, az irodalom és az utazás összefonódása. Várható hasonlóan izgalmas együttműködés a jövőben?
Sztárcsevity Andrea: Mindenképpen szeretnénk folytatást, de hogy mikor és milyen formában, az még a jövő zenéje. Addig is örömmel engedtük szabadjára ezt a 27 értékes podcastot, amit bárhol, bármikor elérhet a nagyközönség.
