Bár a balzsamecetnek többféle változata is létezik, ami mindegyikben közös, az a sötétbarna szín és az összetett, intenzív ízprofil. Ellentétben például a fehérborecettel, a balzsamecet nemcsak savas, hanem nagyon aromás és édes is.

Ráadásul az olaszok bársonyos ételelixírje a kulináris élményen túl egészségügyi szempontból is előnyös lehet. A középkori Itáliában univerzális csodaszernek számított: a makacs fejfájástól kezdve a komolyabb betegségekig szinte mindenre ajánlották.

Összehúzó és antibakteriális tulajdonságai miatt a sebkezelésben is kiemelt szerepet játszott. Sőt, korabeli feljegyzések szerint körömfertőzések és pattanások ellen is bevetették. De nemcsak különleges aromája és gyógyhatásai, hanem előállításának hosszú folyamata miatt is nagy becsben tartották (és tartják napjainkban is), ami igencsak megdobta az árát – vagyis sokáig a nemesi családok és a tehetősebb kereskedők kiváltsága volt.

A balzsamecetet 3 áldásos hatása

Az Európai Unió szabályozza a balzsamecet előállítását: az uniós szabványoknak megfelelő termékek oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) címkét kapnak. A hagyományos, adalékanyagoktól, színezékektől mentes balzsamecet ma sem számít olcsó mulatságnak, mindenesetre, ha rászánjuk magunkat, tényleg megéri minőségi változatot választani, hiszen számtalan előnyét kiélvezhetjük a konyhában. De mennyi mindenre jó, és hogyan profitálhat belőle az egészségünk?

1. Antioxidáns-bomba

A balzsamecet egyik legnagyobb előnye, hogy kimagaslóan gazdag ásványi anyagokban, antioxidánsokban. Egy csészényi adag 286 mg káliumot, 68,9 mg kalciumot, 30,6 mg magnéziumot és 48,6 mg foszfort, nyomokban pedig vasat, cinket, rezet és mangánt is tartalmazhat.

A benne lévő polifenolok és természetes savak segítik az immunrendszer működését, semlegesítik a sejteket károsító szabad gyököket, és lassítják azokat a folyamatokat, amelyek a bőr korai öregedéséhez vezetnek.

2. Emésztés, testsúlyszabályozás és vércukorszint

A balzsamecet előnyös hatással lehet az emésztésre is, és a vércukorszint stabilizálásában is fontos szerepet játszhat. Az elmúlt évtizedben publikált tanulmányok szerint probiotikus baktériumtörzseket tartalmaz, fogyasztása ráadásul antiglikémiás hatású, ami annyit tesz, hogy a vércukorszint nem ugrik meg azonnal, hanem lassan emelkedik étkezés után. 

A balzsamecet nem véletlenül kap helyet az olívaolaj mellett minden olasz étterem asztalán (fotó: Pexels/Ron Lach)

Ebből adódóan a balzsamecet rendszeres fogyasztása kedvezően befolyásolhatja a szervezet inzulinválaszát is, ami különösen hasznos lehet azok számára, akik inzulinrezisztenciával vagy cukorbetegséggel élnek.

A balzsamecet továbbá lassítja az elfogyasztott étel lebontását a gyomorban, amitől sokáig jóllakottnak érezhetjük magunkat. Az pedig már csak hab a tortán, hogy kiváló alternatívája lehet a magas kalóriatartalmú szószoknak, hiszen zsírt egyáltalán nem tartalmaz.

3. A magas vérnyomás szabályozása

Kutatások szerint a balzsamecet rendszeres fogyasztása hosszabb távon a magas vérnyomás csökkentésében is szerepet játszhat. Bár az eredmények bíztatóak, fontos kiemelni, hogy szakértők szerint a jótékony hatás akkor érvényesülhet igazán, ha a magas vérnyomással küzdők mérséklik az artériákat megterhelő, zsíros ételek fogyasztását

– vagyis a balzsamecet az alapvetően egészséges, kiegyensúlyozott étrend részeként lehet hatékony.  

Mihez használjunk balzsamecetet?

A balzsamecet felhasználása sokrétű, így szinte bármihez csempészhetünk belőle néhány evőkanállal. Locsolhatjuk zöldség- és gyümölcssalátára, készíthetünk belőle húspácot, de meghinthetjük vele a leveseket és főzelékeket is. Sőt, a bátrabbak még az olyan süteményekhez, desszertfélékhez is hozzáadhatják, amelyeknek kifejezetten jól áll a savanykásabb ízvilág.

Egy szó mint száz: a balzsamecet nem véletlenül kap helyet a só, a bors és az olívaolaj mellett minden olasz étterem asztalán. Azonban, mint minden ecetsavat tartalmazó terméket, a balzsamecetet is mértékkel kell fogyasztani. Túlzott használat esetén savtartalma miatt árthat a fogzománcnak, valamint gyomorégést is okozhat. 

Ez is érdekelhet: Reggel vagy este? Mikor a leghatásosabb az almaecet?

Kiemelt kép: Unsplash/Caroline Attwood