Noha Magyarország 2014-ben aláírta az Isztambuli Egyezményt, annak ratifikálása elmaradt. Cikksorozatunkban azt vizsgáljuk, milyen szerepe lehetne az egyezménynek a nők elleni erőszak megelőzésében és az áldozatok védelmében. Ezúttal az online randizás és az online társkeresés során megjelenő bántalmazó viselkedésekre fókuszálunk. A téma megértésében a NANE Egyesület szakértői, Jarada Yasmin kommunikációs koordinátor és Pap Enikő jogi szakértő segítettek.
Visszatérő jelenség az online bántalmazás
Egy kedves üzenet, néhány jól sikerült beszélgetés, majd egy ígéretes randi: az online társkeresés ma már sokak számára a párkeresés természetes része. Az alkalmazások megkönnyítik az ismerkedést, új kapcsolatoknak adnak teret, és olyan embereket is összehozhatnak, akik egyébként talán sosem találkoznának.
A lehetőségekkel együtt azonban olyan kockázatok is megjelennek, amelyekről jóval kevesebb szó esik.
Egy 2026-ban nyilvánosságra hozott ausztrál kutatásból kiderült: a résztvevők 99 százaléka számolt be legalább egy olyan viselkedésformáról, amelyet a kutatók bántalmazónak minősítettek. A leggyakoribb tapasztalatok között szerepelt:
- a pszichológiai vagy érzelmi manipuláció;
- az ellenőrzéshez és megfigyeléshez kapcsolódó viselkedés;
- a szexuális zaklatás;
- a love bombing;
- a gaslighting.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás sem európai uniós, sem globális szinten nem reprezentatív. A 99 százalékos arány kizárólag a vizsgálatban részt vevő ausztrál nőkre vonatkozik, ezért az eredmények nem általánosíthatók valamennyi online társkeresőt használó nőre.
A felmérés ugyanakkor rámutat arra, hogy az online ismerkedés során tapasztalt határátlépések és bántalmazó viselkedések sokfélék lehetnek, és nem korlátozódnak a nyílt fenyegetésre vagy zaklatásra.
Amikor a túlzott figyelemből kontroll lesz
Az online bántalmazás egyik nehézsége, hogy gyakran nehéz felismerni a kezdetét. A folyamatos üzenetküldés például jelenthet lelkes érdeklődést, de lehet az ellenőrzés első lépése is.
Kapcsolódó: Ezt változtatná meg a magyar nők életében az isztambuli egyezmény, ha végre törvényre emelnék
A NANE szakértői szerint az online térben megvalósuló erőszak nem választható el a személyes kapcsolatokban megjelenő hatalmi és kontrollmechanizmusoktól. A digitális eszközök lehetővé tehetik, hogy a bántalmazó megfélemlítse, manipulálja, ellenőrizze vagy kényszerítse a másikat, megsértve annak magánéletét és önrendelkezését. A bántalmazás többféle formában jelentkezhet:
Zaklatás és megfélemlítés: folyamatos, kéretlen üzenetek, sértegetés, fenyegetőzés, illetve a kapcsolatfelvétel folytatása annak ellenére, hogy a másik fél ezt egyértelműen elutasította.
Digitális kontroll és megfigyelés: a másik fél elvárja az azonnali válaszadást, számon kéri az online jelenlétet, ellenőrzi a közösségi médiás kapcsolatokat, vagy helymegosztást és jelszóátadást követel.
Érzelmi manipuláció: a féltékenység szeretetként való beállítása, bűntudatkeltés, a visszautasítás büntetése, illetve fenyegetőzés a kapcsolat megszakításakor.
Szexuális jellegű digitális erőszak: kéretlen szexuális tartalmak küldése, intim képek vagy videók követelése, intim felvételek beleegyezés nélküli megosztása, illetve az ezekkel való zsarolás.
Személyes adatokkal való visszaélés: hamis profilok létrehozása, fiókok jogosulatlan használata, személyes adatok nyilvánosságra hozatalával való fenyegetés vagy a másik fél digitális nyomon követése.
A kapcsolatok korlátozása: annak megszabása, hogy a másik fél kivel tarthat kapcsolatot, kinek írhat, milyen fényképeket tehet közzé, vagy milyen tartalmakat oszthat meg.
Figyelmeztető jel lehet, ha valaki:
- számon kéri, miért voltál online, vagy kivel beszélgettél;
- ellenőrizni próbálja a közösségi médiás kapcsolataidat;
- helymegosztást vagy jelszavakat kér;
- sértésként éli meg a határaid kijelölését.
A döntő kérdés nem az, hogy valaki milyen gyakran ír, hanem az, hogyan reagál a másik ember határaira. A gyakori kommunikáció vagy a gyors érzelmi közeledés önmagában még nem bántalmazás. A probléma akkor kezdődik, amikor az egyik fél nem fogadja el a nemet, ismételten átlépi a kijelölt határokat, és a kapcsolatot a másik ember feletti ellenőrzésre próbálja felhasználni.
A digitális tér új eszközöket adott a megfigyelés, a fenyegetés, a zaklatás és a kontroll gyakorlásához
A zaklatás a képernyőn túl is folytatódhat
Az online zaklatás a személyes találkozás után sem feltétlenül ér véget. A technológia segítségével megvalósuló kontroll különösen a már kialakult párkapcsolatokban lehet jellemző. A digitális eszközök révén az elkövető akkor is fenntarthatja az ellenőrzést, amikor fizikailag nincs jelen – hangsúlyozták a NANE szakértői.
Az online ismerkedésből induló zaklatás többféleképpen terjedhet át a személyes kapcsolatokra:
- Az ismerkedés során megosztott fényképek, helyadatok és személyes információk alapján például megismerheti a másik fél lakóhelyét, munkahelyét vagy mindennapi szokásait.
- Előfordulhat, hogy a visszautasítás ellenére személyes találkozást próbál kikényszeríteni, váratlanul megjelenik valahol, vagy a kapcsolat kialakulása után egyre szigorúbban ellenőrzi a partner kommunikációját.
- A szakítás sem feltétlenül vet véget a zaklatásnak. Az elkövető új profilokról folytathatja az üzenetküldést, hamis társkereső profilt hozhat létre, lejárató tartalmakat terjeszthet, vagy közös ismerősökön keresztül próbálhat információhoz jutni.
Magyarországon nem állnak rendelkezésre megfelelő kutatási adatok arról, milyen gyakran terjed át az online ismerkedés során kezdődő zaklatás a személyes kapcsolatokra Ebből azonban nem következik, hogy a digitális fenyegetéseket kevésbé kellene komolyan venni.
A fenyegetés, a helymeghatározás kikényszerítése vagy a tiltás megkerülése akkor is súlyos biztonsági kockázatot jelenthet, ha még nem történt személyes találkozás vagy fizikai bántalmazás.
Nem elég azt mondani: „légy óvatosabb”
A digitális biztonsággal kapcsolatos tanácsok fontosak, de nem helyettesítik az intézményi felelősséget. A szakértők szerint a digitális erőszak esetében is az elkövető felel a történtekért, nem az, aki megbízott benne vagy személyes információkat osztott meg vele.
A probléma kezeléséhez nemcsak tudatos felhasználókra, hanem megfelelő jogi, hatósági és áldozatsegítő fellépésre is szükség van.
Mit jelenthetne az Isztambuli Egyezmény?
Bár az Isztambuli Egyezmény nem tartalmaz külön rendelkezéseket az online társkeresésről, több olyan erőszakformáról szól, amelyek a digitális térben is megvalósulhatnak. Ilyen lehet az online módon vagy a technológia segítségével elkövetett fenyegető zaklatás, szexuális zaklatás vagy érzelmi/lelki erőszak.
Pap Enikő szerint az egyezmény jelentősége abban áll, hogy nemcsak a büntetőjogi fellépésre, hanem a megelőzésre, az áldozatok védelmére, a szakemberek képzésére és az intézményi együttműködésre is hangsúlyt helyez.
A magyar áldozatsegítő rendszerben nem csak a jogszabályok jelentenek problémát
Pap Enikő szerint az online bántalmazás áldozatainak gyakran egyszerre van szükségük rendőrségi intézkedésre, jogi tanácsadásra, pszichológiai támogatásra és technikai segítségre. Ha ezek a területek nem működnek összehangoltan, az érintettek könnyen magukra maradhatnak az ügyintézés során.
Hangsúlyozta, hogy a digitális zaklatás esetében is előfordulhat az áldozathibáztatás vagy a történtek súlyosságának megkérdőjelezése. Pedig a technológia segítségével megvalósuló kontroll és fenyegetés felismerése speciális ismereteket igényel a rendőrség, a jogalkalmazók és a segítő szakemberek részéről is.
Pap Enikő úgy látja, hogy ezen a területen Magyarországon továbbra is jelentős hiányosságok vannak. Bár a jelenlegi jogszabályok egy része alkalmazható az online erőszak bizonyos formáira, a technológia segítségével elkövetett bántalmazás jelenségét nem kezelik minden esetben egyértelműen és átfogóan.
Az Európa Tanács már külön foglalkozik a digitális erőszakkal
Az online bántalmazás növekvő jelentőségét jelzi, hogy az Isztambuli Egyezmény végrehajtását ellenőrző GREVIO első általános ajánlása a nők elleni erőszak digitális dimenziójával foglalkozik. A dokumentum ajánlásokat fogalmaz meg az online erőszak felismerésére, megelőzésére és kezelésére.
A szakértők szerint a digitális tér nem új erőszakformákat teremtett, hanem új eszközöket adott a megfigyelés, a fenyegetés, a zaklatás és a kontroll gyakorlásához.
A magyar szabályozást az Európai Unió új irányelve is érinti, amely az online erőszak bizonyos formáival szembeni fellépést is előírja. Az irányelvet 2027 júniusáig kell átültetni a magyar jogba.
Mit tehet, aki digitális bántalmazást tapasztal?
Ha valaki fenyegető vagy zaklató viselkedést tapasztal, fontos lehet:
- a bizonyítékok megőrzése;
- a fiókok védelmének megerősítése;
- szakmai segítség igénybevétele;
- közvetlen veszély esetén a rendőrség értesítése.
A NANE tájékoztató anyagai és segítő szolgáltatásai szintén segítséget nyújthatnak az online és párkapcsolati erőszak felismerésében.
November 25-én ismét megrendezik a Néma Tanúk eseményt
A NANE Egyesület idén is november 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján rendezi meg a Néma Tanúk eseményt, amelyen a nőgyilkosságok áldozataira emlékeznek. A felvonulást a 16 Akciónap a nők elleni erőszak ellen nemzetközi kampány keretében szervezik.
Az évente megtartott esemény célja, hogy láthatóvá tegye a nők elleni erőszak legsúlyosabb következményeit, és felhívja a figyelmet arra, hogy a bántalmazás nem pusztán magánügy, hanem társadalmi probléma.
A szervezet az idei megemlékezésen külön hangsúlyt helyez az állami felelősségvállalás kérdésére is.
Példátlan összefogással állnak ki a magyar női lapok a nők és gyerekek biztonságáért
2026. október 11-én, a leánygyermekek világnapján (UNICEF) egységesen lecseréltük a borítókat médiafelületeinken, és november 25-éig – a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjáig – cikkekkel, riportokkal, edukációs tartalommal hívjuk fel a figyelmet az isztambuli egyezmény jelentőségére. Arra kérjük a civileket, a szakmai szervezeteket és a sajtó képviselőit, hogy csatlakozzanak a kampányunkhoz, és egyúttal a Hajnal Edina nőjogi szakértő és Murinai Angéla író által azonos céllal indított petícióhoz, amelyet már több tízezren írtak alá.
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!