A cikkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat:
- Hány féle távoltartási végzés van, melyik mire jó és hogyan lehet kérni?
- A végzés lehet olaj a tűzre? Hogyan készüljünk fel bántalmazottként az abuzáló fellépésre?
- Mire elég 72 óra, amíg a bíróság elé kerül az ügy?
- Hogyan, milyen bizonyítékokkal érkezzünk a bíróságra?
- Kitől kell kérni sürgős segítséget, ha a bántalmazó megszegi a távoltartást?
- Mikor kaphat a bántalmazó nyomkövetőt?
- A bántalmazó kaphat láthatást, találkozhat a közös gyerekekkel, amíg kivizsgálják az ügyet?
- Az isztambuli egyezmény ratifikálása milyen előnyökkel járna a mostani gyakorlathoz képest?
Az egyezmény a fizikai erőszak mellett a szexuális, lelki és gazdasági bántalmazást is a fókuszba helyezi. A családon belüli erőszak fogalmába a jelenlegi vagy korábbi élettársak, exházastársak közötti bántalmazás is beletartozik, függetlenül attól, hogy együtt élnek-e.
Gyakori, hogy akkor is folyamatosan zaklatják, bántalmazzák a nőket, amikor már sikerült kiszabadulniuk a korábbi kapcsolatból, de a bántalmazójuk utánuk megy, és minden létező eszközzel korlátozza az egykori társa jogait vagy fizikailag is megfélemlíti.
A távoltartási végzés olyan esetekben nyújthat védelmet, amikor veszélyben érzik magukat az áldozatok – akár egy fedél alatt élnek a bántalmazóval, akár külön –, ez az első lépés ahhoz, hogy tartósan távol tudja tartani a hatóság vagy a bíróság a bántalmazót. Mégis rengeteg a tévhit és az információhiány a távoltartási végzésekkel kapcsolatban.
A cikkhez a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) egykori szakértői, Galambos Anita tréner, az Etikus Munkahely alapítója és dr. Wirth Judit jogász segítségét kértem, akik jelenleg az Etikus Munkahely Program munkatársai. A cikkhez több, jelenleg elérhető forrást használtunk, egy fontos statisztika nem áll rendelkezésünkre jelenleg, hogy tavaly összesen mennyi távoltartási végzés kérelmeztek és ebből mennyi volt hatásos, vagyis nem szegte meg a bántalmazó, az adatokat egyelőre nem kaptuk meg.
Mit jelent a távoltartási végzés?
Jelenleg több féle távolságtartási végzés létezik a hazai jogszabályok szerint. Mind a négy típust máshogy lehet kérni, kérvényezni és a korlátozások erőssége, ideje is más és más. Ehhez kaptunk egy könnyen értelmezhető táblázatot is a szakértőinktől, ami jó mankó lehet, ha a segítő, szociális szférában dolgozunk vagy mi magunk vagyunk tanácstalanok, hogyan kérjünk segítséget.
A távoltartási végzés fajtái – érintettként vagy segítőként érdemes lehet elmenteni a táblázatot
A negyedik forma 2025 augusztusa óta létezik, erről tudnak talán a legkevesebbet az emberek: ez a végleges távoltartás az elítélttel szemben. Ha a nő sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményért az elkövetőt letöltendő szabadságvesztésre ítélték, a nő kérheti, hogy a férfi a szabadulása után se közelíthesse meg őt.
A bíróság ezt köteles elrendelni, az elítélt távoltartása határidő nélkül érvényes. Ezt mikor lehet kérni?
A büntetőeljárás alatt, a börtönbüntetés idején és a szabadulás után legfeljebb egy évig lehet. Ez a forma nincs a hozzátartozói kapcsolathoz kötve, tehát a volt barát ellen is kérhető. Pontosan arra a helyzetre ad megoldást, amikor egy börtönből szabaduló férfi megöli a volt párját, ahogy Tamásiban történt.
2024 márciusában Tamásiban egy férfi brutális kegyetlenséggel, 17 késszúrással meggyilkolta volt élettársát, a gyermekeik anyját a gyerekek szeme láttára. Az elkövető nem sokkal korábban szabadult a börtönből (ahol bántalmazás és fenyegetések miatt ült), az áldozat pedig a gyilkosság előtt megelőző távoltartást kért a Szekszárdi Járásbíróságtól, amit azonban a bíróság elutasított.
Az első két forma csak hozzátartozóval szemben kérhető. Ide tartozik a férj és a volt férj, valamint az élettárs és a volt élettárs, akivel a nő együtt élt. Ha a nő soha nem élt együtt a férfival és nem is volt a felesége, csak járt vele, akkor nem kérhet megelőző távoltartást. A szeretővel és a kéretlen udvarlóval szemben sem. Ez a magyar szabályozás egyik nagy hiányossága a szakértők szerint és a gyakorlat is ezt mutatja.
A 72 órás ideiglenes távoltartást a hozzátartozó is kezdeményezheti a rendőrségnél, a 60 napos megelőző távoltartást pedig a bíróságnál is kérheti. Szomszéd, barát vagy kolléga nem kezdeményezheti a távoltartást, de rendőrt hívhat. A rendőr a helyszínen hivatalból is elrendelheti a távoltartást, ha erőszakra utaló jeleket lát.
A tapasztalt szakértőink mégis azt kérik a hozzátartozótól és mindenkitől, aki segíteni akar, hogy ha nincs közvetlen életveszély, ne a nő feje fölött döntsön. Egy olyan lépés, amire a nő nem készült fel, a bántalmazót is váratlanul érheti, és a nő nem tudja megtervezni a saját biztonságát. Mondjuk meg a bántalmazottnak, hogy hiszünk neki, és mellette állunk. Ha közvetlen életveszélyt látunk, hívjuk a 112-t.
Ez is érdekelhet: A rejtett agysérülés-járvány, amit a családon belüli erőszak okoz
Mikor kérhetünk megelőző távoltartást a bántalmazó ellen?
Ha életveszélyben érezzük magunkat, ne késlekedjünk jelezni, hogy védelemre, segítségre szorulunk, később a bizonyításnál is fontos kiindulópont lehet (Forrás: Getty Images)
Akkor érdemes kérni, ha a férfi fenyeget, ha a lakásnál, a munkahelyen vagy a gyerekek iskolájánál jelenik meg, ha szakítás vagy válás előtt állunk, vagy ha a bántalmazó börtönből szabadul. A kapcsolat elhagyása körüli időszak a legveszélyesebb, ilyenkor mindenre fel kell készülni egy erőszakos elkövető esetén.
Ha rendőrt hívunk, a rendőrségnek ki kell mennie, nem csak akkor, ha vér folyik.
Ez például elterjedt tévhit, hogy csak akkor kell kimennie a rendőrségnek, ha vér folyik.
A helyszínen sokszor azt mondják a nőnek, hogy menjen be az őrsre. Ilyenkor kérheti, hogy a rendőrök vigyék be autóval, mert gyalog, a bántalmazóval a nyomában nem biztonságos odamenni. Ha a rendőr megtagadja az intézkedést, érdemes elkérni a nevét és a szolgálati számát, mert panaszt lehet tenni ellene – erre fontos lépésre a szakértőink nagy hangsúlyt fektetnek.
A megelőző távoltartás név félrevezető lehet, mert megelőző távoltartást a gyakorlatban nem adnak megelőzésre (illetve csak annyiban, hogy tudják a szervek, hogy a bántalmazás mindig ismétlődik, és így az épp soron következőt megelőzheti). A bíróságok csak friss, közvetlen veszély esetén rendelik el, amit bizonyítani is kell.
Ha tehát a bántalmazás egy hete történt, a kérelem szinte biztosan elbukik, ezért akkor kell kérni, amikor az erőszak megtörténik. A fenyegetés szóban vagy írásban is elég lehet, nem kell hozzá fizikai erőszak, de a joggyakorlat elég szűkítően kezeli azt, hogy „közvetlennek” kell lennie. A bántalmazást viszont a nőnek kell bizonyítania a kérelemben.
A távoltartási végzés lehet olaj a tűzre?
Kár lenne szépíteni, ez a félelem nem túlzás, van alapja – ezt kiemelik a szakértők is. A bántalmazó attól lesz veszélyesebb, hogy elveszíti a kontrollt, és egy távoltartási végzés valóban ezt üzeni számára. Fontos, hogy a tanácsadók nem mondják, mi lenne a legjobb egy nőnek, csak felvázolják a lehetőségeiket, a meneküléshez segítséget adnak, és felkészítik őket, kitől és hogyan tudnak további segítséget kérni baj esetén.
Egy biztonsági tervvel benyújtott kérelem egészen más, mint egy kétségbeesésből beadott.
A szakértőink a külföldi kutatásokra és tapasztalatokra hívják fel a figyelmet: a korábban már erőszakos és a zaklató férfiak gyakrabban szegik meg a távoltartást. Azt is ki kell mondani, hogy egy elutasított kérelem megerősítheti a bántalmazót, és az elutasítás nem ritka. Ez nem a nők hibája, hanem a rendszeré. Ahogy az sem a nő hibája, ha a bántalmazó a határozat ellenére is erőszakos. A felelősséget ilyenkor sem szabad az áldozatra hárítani.
Mire elég 72 óra? Mi történik a gyerekekkel?
Ha veszélyben érezzük magunkat, a gyorshívások között rejtsünk el a telefonunkban más néven egy segélyhívó számot (Forrás: Getty Images)
Nagyon fontos , hogy sok nő azért nem kér távoltartást, mert azt hiszi, hogy közben is át kell adnia a gyereket az apjának. A távoltartás alatt a bántalmazó szülői felügyelete szünetel, és kapcsolattartásnak nincs helye.
A 72 óra nem védelem, hanem egy átmeneti időszak a bírósági döntésig.
Ez alatt a rendőrség továbbítja az ügyet a bíróságnak, a bíróság pedig három napon belül egyetlen meghallgatást tart, és még aznap dönt. A nőnek mindent erre az egy meghallgatásra kell vinnie: a tanúkat, a felvételeket, az üzeneteket, az orvosi látleleteket és a korábbi rendőrségi bejelentéseket. Később már nem lesz alkalma pótolni a bizonyítékokat.
Amennyiben a nő maga kérte a távoltartást, a meghallgatáson meg kell jelennie. Ha alapos indok nélkül távol marad, a bíróság megszünteti az eljárást. A bíróság mindkét felet beidézi, de a bántalmazó távollétében is elrendelheti a megelőző távoltartást.. Alapos indok nélkül távol marad, a bíróság megszünteti az eljárást –ilyenkor a bíróság mindkét felet beidézi. A bíróság az elkövető távollétében is elrendelheti a megelőző távoltartást.
Van arra lehetőség, hogy bíróság ne egymás jelenlétében hallgassa meg a bántalmazót és az áldozatot a bíróság, és arról is gondoskodhat, hogy a bíróság épületében se találkozzanak. Ha attól tartunk, hogy a férfi ránk támadhat, ezt előre jelezni kell a bíróságnak, ami ennek fényében intézkedik.
Ezalatt a 72 óra alatt a nő segítséget is kérhet. Az ideiglenes távoltartásról szóló határozatot a rendőrség megküldi az áldozatsegítő központnak, és a központnak a következő munkanapon fel kell vennie a kapcsolatot a nővel.
Kiktől kaphatunk segítséget bántalmazás esetén?
- Az OKIT (06 80 20 55 20) és az Áldozatsegítő Vonal (06 80 225 225) éjjel-nappal hívható.
- 2026 februárja óta az uniós áldozatsegítő szám, a 116 006 is működik.
- A NANE segélyvonala a 06 80 505 101 (ügyeleti időben).
- Közvetlen életveszélyben a 112-t kell hívni.
Mi történik, ha a bántalmazó megszegi a távoltartást?
A megelőző távoltartás megszegése szabálysértés, akkor is, ha a férfi csak a holmijáért megy vissza. A büntetés pénzbírság vagy elzárás. Ha a rendőrök tetten érik, a helyszínen őrizetbe vehetik, és gyorsított eljárásban dönthetnek az ügyéről. De a gyakorlat azt mutatja, hogy az elzárás után a férfi szabadul, ezért nem mondhatjuk, hogy az elzárás megszabadítja a nőt a bántalmazójától.
A megszegés dokumentálása viszont fontos.
Ha a bántalmazónk megszegi a távoltartást, hívjuk a rendőrséget, és ha lehetéges, készítsünk fényképet vagy videót, vagy kérjünk meg valakit, hogy legyen tanú. Minden megszegés hivatalos nyomot hagy, és ez a későbbi büntetőeljárásban, a válásnál és a gyerekelhelyezésnél is fontos információ lehet a bírónak.
A büntetőeljárásban elrendelt távoltartás megszegésének súlyosabb a következménye: a bíróság bűnügyi felügyeletet, nyomkövetőt vagy letartóztatást is elrendelhet. Az elítélttel szembeni végleges távoltartás szándékos megszegése pedig bűncselekmény.
2026 januárja óta a bíróság a nő kérésére elrendelheti, hogy a rendőrség nyomkövető eszközzel, vagyis lábbilinccsel ellenőrizze a megelőző távoltartás betartását. A nő is kaphat eszközt, ha beleegyezik, és jelzés esetén a rendőrség kiküldi a járőrt. Önmagában attól, hogy valakit elzárásra ítéltek, még nem lesz biztonságban a nő.
Mit követel az isztambuli egyezmény a távoltartási végzésekkel kapcsolatban?
Az isztambuli egyezmény megköveteli, hogy a sürgősségi és a hosszabb távú távoltartás ténylegesen védje a nőt, és hogy a megszegésnek legyen visszatartó ereje. Ugyanezt várja el az EU 2024-es, a nők elleni erőszakról szóló irányelve is, amelyet Magyarországnak 2027-ig át kell ültetnie a hazai jogrendbe.
Az utóbbi években papíron történt előrelépés: a bíróság nyomkövetőt rendelhet el, és a börtönből szabaduló erőszakos elkövetővel szemben a sértett végleges távoltartást kérhet. Mindkettőt csak a nő kérésére alkalmazzák – ezt fontos és kevéssé ismert információ a bántalmazottak és a környezetünk körében.
Hogy ezek az eszközök hány nőt védtek meg eddig, nem tudjuk, mert az állam nem hozza nyilvánosságra. Amíg nincs adat, addig a jogszabályi ígéret nem védelem. Az isztambuli egyezmény egyébként megköveteli a pontos statisztikát, adminisztrációt és dokumentációt, hogy a távoltartási végzés hatásosságát mérni lehessen.
A megelőző távoltartás pedig továbbra is legfeljebb 60 napig tart, nem védi a nőt azzal szemben, akivel soha nem élt együtt, a megszegése pedig csak szabálysértést von maga után.
A kutatások szerint épp a hosszabb, következetesen betartatott távoltartás működik. Egy nő biztonsága ma attól függ, hogy a férfival, akitől fél, együtt élt-e vagy csak járt vele, és attól, hogy a bíró szerint a veszély elég „friss”-e.
Egy 2024-es sajtóadatigénylés szerint a megelőző távoltartás iránti kérelmek száma évről évre nő, a bíróságok viszont nagyjából csak minden másodikat adják meg. Arról, hogy a távoltartás hány esetben véd meg és hányszor hatástalan, Magyarországon nincs adat. Az Országos Bírósági Hivataltól igényeltük a 2025-ös adatokat, a nyilvántartási adatbázis szerint enyhén javult ez az arány, de még mindig rengeteg elutasító vagy lezáró határozat született.
A távoltartással kapcsolatos elsőfokon befejezett ügyek száma tavaly 6878 volt, ebből 4124 ügyben rendeltek el távoltartást.
Itt írhatod alá az isztambuli egyezmény ratifikálását kérő petíciót
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!