- Egy iráni egyetemista sorsa miatt ismét a figyelem középpontjába került a szólásszabadság kérdése.
- A vitatott közösségi médiás bejegyzés tartalmát a nyilvánosság máig nem ismeri.
- Az ügy azt is felveti, hol húzódnak a nemzetközi jog határai a halálbüntetéssel kapcsolatban.
Egy internetes bejegyzés miatt akár az életét is elveszítheti egy fiatal nő Iránban. A 23 éves Najmeh Amini ügyéről több nemzetközi lap és emberi jogi szervezet is beszámolt. A mashhadi egyetemista a hírek szerint azért kapott halálbüntetést, mert a hatóságok szerint megsértette Mohamed prófétát vagy a síita vallás kiemelt alakjait.
A kifogásolt bejegyzés pontos tartalmát nem hozták nyilvánosságra. A nő védelme a beszámolók szerint arra hivatkozott, hogy a kijelentései nem tudatosan születtek, ezt azonban a bíróság nem fogadta el.
Kapcsolódó: Az iráni bíróság 74 korbácsütéssel bünteti a hidzsáb nélkül fellépő énekesnőt
Az ügyben egyelőre nincs végleges döntés: a halálos ítélet még felülvizsgálható. A jogvédők szerint az eset újabb példája lehet annak, miként válhat egy online megszólalás súlyos büntetőeljárás alapjává.
Ki az a Najmeh Amini, akit halálra ítéltek Iránban?
Najmeh Amini 23 éves számviteli hallgató, akit az északkelet-iráni Mashhadban tartanak fogva, a Vakilabad börtönben. Az Iran Human Rights szerint a nőt olyan közösségi médiás kijelentésekkel vádolják, amelyeket a hatóságok a próféta megsértésének minősítettek.
A jelentések szerint Amini ellen két külön eljárásban született ítélet. Az egyikben halálbüntetést szabtak ki rá, a másikban pedig 12 év, hat hónap és egy nap börtönre ítélték. Az utóbbi ügyben többek között nemzetbiztonsági és propagandavádak szerepeltek.
A fiatal nőt a 2026 januárjában kirobbant iráni tiltakozások idején vették őrizetbe. A hatóságok a beszámolók szerint az internetes tevékenységét is figyelték, és a kiberbűnözés elleni rendőrség közreműködésével jutottak el hozzá.
A pontos eljárási részletek nem mindenben tisztázottak, és a teljes ítélet sem hozzáférhető nyilvánosan. Emiatt a vádak valamennyi eleme nem ellenőrizhető független forrásból.
„Csak a hangom legyetek” – segítséget kért a börtönből
A beszámolók szerint Amini egy hangfelvételben a nemzetközi közösséghez, az ENSZ-hez, ügyvédekhez és jogvédő szervezetekhez fordult. Azt kérte, vizsgálják ki az ügyét, és segítsenek abban, hogy az ő álláspontja is eljusson a nyilvánossághoz.
A felvételen a fiatal nő arról beszélt, hogy nem hősként akar megjelenni, csupán azt szeretné, ha meghallanák a hangját. Arról is szólt, hogy családja minden nap attól retteg, elveszítheti őt.
Mit posztolt a fiatal nő? Ezt egyelőre nem tudni
Az ügy egyik legfontosabb, még tisztázatlan részlete a közösségi médiás bejegyzés tartalma. A hatóságok szerint vallási sértés történt, a kifogásolt szöveget azonban nem hozták nyilvánosságra.
A védelem szerint Amini nem tudatosan tette a kifogásolt kijelentéseket. A Khorasan című iráni lapra hivatkozó tudósítások szerint azt állította, hogy hallucinogén gombák fogyasztása után megváltozott tudatállapotban volt. Ügyvédje a történteket elszólásként jellemezte, a bíróság azonban nem fogadta el ezt az érvelést.
Iránban a politikai bírálatot, az internetes kommunikációt és a tiltakozások szervezését is szigorúan ellenőrzik (Forrás: Kaveh Kazemi/Getty Images)
Tényleg ki lehet szabni halálbüntetést egy poszt miatt?
Irán saját büntetőjoga alapján bizonyos vallási sértésekért valóban kiszabható halálbüntetés. A nemzetközi emberi jogi normák alapján azonban egy ilyen, erőszakos következménnyel nem járó kijelentés miatt kiszabott halálos ítélet nem tekinthető jogszerűnek.
Az iráni iszlám büntető törvénykönyv 262. cikke a próféta megsértéséért írhat elő halálbüntetést, míg a 263. cikk bizonyos körülmények között kivételeket is lehetővé tesz, például tévedés vagy akaratlan kijelentés esetén.
A nemzetközi jog ugyanakkor szigorúbb korlátokat állít. Irán részes állama a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, amely védi az élethez való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szerint a halálbüntetés csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetében alkalmazható, amit jellemzően a szándékos emberöléssel járó ügyekre korlátoznak.
Egy vallási sértésként kezelt közösségi médiás bejegyzés ezért nem felel meg ennek a mércének, így az ilyen esetekben kiszabott halálbüntetés összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal.
A közösségi média sem jelent védelmet
Amini ügyében a beszámolók szerint az iráni kiberbűnözés elleni rendőrség figyelte az internetes tevékenységet. Iránban az online megszólalások is büntetőeljárások alapjává válhatnak. A Human Rights Watch korábbi jelentései szerint a hatóságok a politikai bírálatot, az internetes kommunikációt és a tiltakozások szervezését is szigorúan ellenőrzik.
Ez nem jelenti azt, hogy minden internetes bejegyzés büntetőeljáráshoz vezet, azt azonban igen, hogy az online térben tett kijelentések jelentős jogi kockázatot hordozhatnak.
Több száz kivégzésről számoltak be idén Iránban
Najmeh Amini ügye egy szélesebb emberi jogi probléma része. A jogvédők szerint Iránban az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a kivégzések száma, és a legsúlyosabb büntetéseket nem kizárólag emberölési ügyekben alkalmazzák.
A Guardian az Iran Human Rights adataira hivatkozva azt írta, hogy 2026-ban már több mint 600 kivégzést hajthattak végre az országban. A jogvédők attól tartanak, hogy a halálbüntetés a békés véleménynyilvánítás megfélemlítésének eszközévé válhat.
A vallási sértés miatti kivégzések nem számítanak mindennaposnak, de nem példa nélküliek. A lap felidézte, hogy 2023-ban két férfit is kivégeztek hasonló, közösségi médiás tevékenységhez kapcsolódó vádak alapján.
Mi történik most Najmeh Amini ügyében?
A halálos ítélet egyelőre nem jogerős, és a legfelsőbb bíróság előtti felülvizsgálat lehetősége is fennáll.
Az ügy azonban már most túlmutat egyetlen ember sorsán. Egyszerre szól a szólásszabadság határairól, az állami büntetőhatalomról és arról, hogy a nemzetközi jog milyen korlátokat próbál szabni a halálbüntetés alkalmazásának az online véleménynyilvánítás eseteiben.
Kapcsolódó: Nők a fátyol mögött: így fosztják meg az iráni és afgán nőket alapvető jogaiktól
Kiemelt kép:
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!