Jogerős az ítélet: az iráni bíróság 74 korbácsütéssel bünteti a hidzsáb nélkül fellépő Parastoo Ahmadi énekesnőt

• Helybenhagyta az iráni bíróság a Parastoo Ahmadi énekesnőre kiszabott, 74 korbácsütésről szóló ítéletet.
• A 29 éves művész egy hidzsáb nélkül adott koncert miatt került bíróság elé.
• Az emberi jogi szervezetek elfogadhatatlannak tartják a Parastoo Ahmadi ügyében hozott döntést.

Az ügy előzménye 2024 decemberére nyúlik vissza, amikor Ahmadi egy történelmi karavánszerájban rögzített koncertet tett közzé YouTube-csatornáján. Az énekesnő fekete ruhában, hidzsáb nélkül adta elő többek között az Az Khoon-e Javanan-e Vatan című, hazafias érzületű dalt, amit a hatalom ugyancsak szembeszegülésként értékelt. A felvétel néhány nap alatt milliós nézettséget ért el.

Az iráni igazságszolgáltatás szerint az előadás sértette az ország „jogi és kulturális normáit”, ezért a Qomi Fellebbviteli Bíróság Ahmadit és produkciós csapatának nyolc tagját „közerkölcs megsértése”, illetve „obszcén és erkölcstelen tartalom” közzététele miatt ítélte el. A jogerőssé vált ítélet alapján a büntetést három hónapon belül végrehajtják Ahmadin és társain – számolt be róla a The Guardian szeptember 30-án.

A hidzsáb mint társadalmi és politikai szimbólum

A kötelező hidzsábviselés az 1979-es iszlám forradalom óta az iráni jogrend része, és a női szólóénekesek fellépését is szigorú korlátozások övezik. Ám az elmúlt évek tiltakozásai nyomán változni látszott a helyzet, és egyre többen jelentek meg fedetlen hajjal a köztereken, különösen a nagyobb városokban, nyíltan szembeszegülve az előírásokkal.

Iráni demonstrálók tiltakoznak az iszlám rezsim ellen a hollandiai Nijmegenben 2026. január 18-án. A megmozdulást egy helyi iráni női szervezet kezdeményezte, hogy szolidaritását fejezze ki az iráni tüntetőkkel és a nők jogaiért küzdőkkel. (Forrás: Romy Arroyo Fernandez/NurPhoto via Getty Images)

Ahogy korábban írtuk, a zavargások azután robbantak ki, hogy a 22 éves Mahsza Aminit az erkölcsrendészet letartóztatta a hidzsábviselési előírások állítólagos megsértése miatt, majd egy úgynevezett „átnevelési” központba szállította, ahol tisztázatlan körülmények között életét vesztette. A tüntetők szerint a lányt agyonverték, de a hivatalos álláspont szerint spontán szívinfarktus miatt halt meg.

Kapcsolódó: Kómába esett a 16 éves iráni lány, akit fedetlen haja miatt bántalmazhattak

Egy Amini halálát követően kibontakozó mozgalom, a Nők, élet, szabadság nemcsak a női jogokról, hanem a személyes szabadságról és az állami kontroll határairól is országos társadalmi vitát indított, miközben a hatóságok újabb és újabb intézkedésekkel próbáltak érvényt szerezni az öltözködési előírásoknak.

Bár Amini halála volt a katalizátora a szélesebb körű iráni zavargásoknak, azokat a szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség, az igazságtalanság és a korrupció miatt régóta tartó elégedetlenség is vezérelte.

Az emberi jogi szervezetek is tiltakoznak

Moein Khazaeli emberi jogi ügyvéd elfogadhatatlannak nevezte a Parastoo Ahmadi ügyében hozott döntést. A külföldön működő Dadban jogvédő szervezet munkatársa szerint a korbácsolás az ENSZ egyezménye alapján kínzásnak minősül, sőt, emberiség elleni bűncselekménynek tekinthető. A Dadban álláspontját osztja az Amnesty International is, amely szerint

a büntetés kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódnak számít, és sérti a nemzetközi emberi jogi normákat.

Az ítélet az iráni művészvilágot is megrázta. Több zenész és jogvédő szervezet attól tart, hogy a hatóságok példastatuálásra használják Parastoo Ahmadi ügyét. Egy Guardiannak nyilatkozó teheráni énekesnő, Leili úgy fogalmazott: nehéz tétlenül néznie, hogy zenésztársai azért kerülnek célkeresztbe, mert szabadon szeretnék kifejezni magukat.

A szigorú fellépés nem egyedi eset. Egy másik iráni énekesnőt, Hiwa Seyfizadét a közelmúltban négy év börtönbüntetésre ítélték egy fellépése miatt, „korrupció és prostitúció népszerűsítésének” vádjával. A hatósági intézkedések ellenére a teheráni Allameh Tabataba’i Egyetem hallgatói is tüntettek, a demonstrálók a kötelező hidzsábviselés mellett a romló gazdasági helyzet és a munkanélküliség ellen is felszólaltak.

Skylar Thompson, a Human Rights Activists nevű jogvédő szervezet igazgatóhelyettese szerint a korbácsolás „archaikus és szándékosan erőszakos cselekmény” az emberi méltóság ellen. Úgy véli, a büntetés célja túlmutat az énekesnő ügyén, és elrettentésként szolgál mindazok számára, akik megkérdőjelezik a kötelező hidzsábviselés szabályait.

Kapcsolódó: „Egy nő helye vagy otthon van, vagy a sírban…”

Kiemelt kép: Parastoo Ahmadi (forrás: By Hosseinronaghi, edit by Yann – This file was derived from: ParastooAhmadi.jpg, CC0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=157103269)