Öt idősebb ember, három nő és két férfi mosolyog egy kávézó teraszán az asztal körül. Előttük kávéscsészék, az asztalon telefon és fényképezőgép látható.

Egy svéd orvos szerint ez jobb agytorna lehet, mint a keresztrejtvény

A keresztrejtvényben már csak három üres négyzet maradt, de a találkozót megint elhalasztottad? Egy svéd orvos szerint a memóriádnak az is jót tenne, ha néha becsuknád a rejtvényfüzetet. Egy hétköznapi program ugyanis több szellemi kihívást tartogathat, mint gondolnád.
  • A váratlan kérdések olyan feladat elé állítják az agyunkat, amelyre nincs kész megoldókulcs.
  • Egy közel 3000 embert követő kutatás megmutatta, miért számíthat, kikkel töltjük a mindennapjainkat.
  • Magyarországon is találhatunk olyan közösségeket, ahol a kíváncsiságunk mellé beszélgetőtársakat kapunk.

Elna Berglind svéd orvos szerint a beszélgetés a keresztrejtvénynél is jobb agytorna lehet. A Sveriges Radio műsorában azt hangsúlyozta: többet érhet egy időseknek szervezett találkozón kávézni és beszélgetni, mint otthon, egyedül rejtvényt fejteni. A kávé itt csak apropó: a társas helyzet dolgoztatja meg az emlékezetünket.

Miért agytorna egy kiadós beszélgetés?

A beszélgetés azért lehet jó agytorna, mert egyszerre veszi igénybe a figyelmet, az emlékezetet, a nyelvi készségeket és a gyors alkalmazkodást. A váratlan kérdésekre adott válaszok közben olyan szellemi feladatokat végzünk, amelyek a megszokott rejtvényfejtéstől eltérő kihívást jelentenek.

„És végül mit mondott az orvos?” – kérdezi a barátnőd, neked pedig fel kell idézned a múlt heti vizsgálatot. Miközben odafigyelve megválaszolod a kérdéseit, megkeresed a megfelelő szavakat, majd eszedbe jut, hogy ő is időpontra várt. Mindez egészen más feladat, mint felismerni egy sokadszor látott rejtvénymeghatározást.

Berglind szerint éppen a váratlan kérdések adják a társalgás egyik értékét. Nem tudjuk előre, mire kell válaszolnunk, ezért folyamatosan figyelünk és alkalmazkodunk. Ha pedig új helyre megyünk, a tájékozódás is további kihívást jelent. A rejtvényfüzetet persze nem kell száműzni. Az orvos ajánlása nem bizonyítja, hogy mindenkinél a beszélgetés a hatásosabb memóriatorna. Arra viszont ráirányítja a figyelmet, hogy a szellemi aktivitásból a társas élmények se maradjanak ki.

Memória és társas kapcsolatok: közel 3000 embert követtek 15 éven át

A társas kapcsolatok jelentőségét egy 2026-ban bemutatott Karolinska Institutet-kutatás is alátámasztja. A svéd orvosi egyetem és holland partnere közel 3000 stockholmi idős embert követett 15 éven keresztül. A gondolkodási képességek, a mindennapi önállóság és a társas élet változásait vizsgálták.

Kapcsolódó: Nem csak bámészkodás: ezért fontos az ablakból kinézés időskorban

A résztvevők többségénél ezek stabilak maradtak. A kevesebb szabadidős tevékenység és a gyengébb társas kapcsolatháló ugyanakkor nagyobb kockázattal társult a gondolkodási képességek vagy a mindennapi működés romlására.

Egy csoport tagjai a szellemi képességeik hanyatlása mellett is megőrizték önállóságukat, miközben egyre több társas támogatásról számoltak be. A kutatók szerint a környezet segítsége ellensúlyozhat bizonyos nehézségeket, de ezt még tovább kell vizsgálni. A tanulmány nem a beszélgetést és a keresztrejtvényt hasonlította össze, hanem a társas élet és az időskori működés összefüggéseit tárta fel.

A csendesebbeknek is lehet helyük egy klubban

Berglind azoknak is nyugdíjasklub kipróbálását javasolja, akik korábban nem voltak különösebben társaságkedvelők. Nem kell azonban rögtön egy idegen asztaltársaság közepén történeteket mesélni.

Három idősebb nő és két férfi nevetve kártyázik a szabadban, zöld lombú fák alatt. Kezükben kék hátlapú lapokat tartanak, ketten világos kalapot viselnek.

Egy lapjárás, egy váratlan kérdés, egy régi történet – a közös játék közben az emlékezetünk is feladatot kap. (Forrás: Canva)

Egy közös érdeklődésre épülő program megkönnyítheti az új kapcsolatok kialakítását: könyvklubban az olvasmány, kiránduláson a látvány ad beszédtémát. Egy nyelvtanfolyam pedig a tanulás mellé rendszeres találkozásokat is kínálhat. Ez különösen értékes lehet, ha nyugdíjasként elmaradnak a korábbi munkahelyi beszélgetések.

A romló memóriát ne intézzük el legyintéssel

„Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka” – mondta dr. Kálmán János pszichiáter professzor a Nők Lapjának. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a gondolkodási nehézségek nem mindenkinél vezetnek demenciához.

Ha a feledékenység visszatérővé válik, erősödik, vagy a megszokott feladatok is nehezebben mennek, érdemes háziorvoshoz fordulni. A tartósan megváltozó memória vagy viselkedés kivizsgálást igényelhet: ezt sem a rejtvény, sem a társaság nem helyettesíti.

Hol találunk szenior programokat Magyarországon?

Elsőként a helyi művelődési ház vagy könyvtár programjai között érdemes körülnézni. Íme néhány konkrét lehetőség:

  • Budapesten a Csili Művelődési Központ nyugdíjasklubja hetente találkozik Pesterzsébeten, a közösség közös ünnepeket és kirándulásokat is szervez.
  • Budaörsön a Nyugdíjasok Háza több közösségnek, köztük a Városi Nyugdíjas Klubnak is otthont ad.
  • A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár programkínálatában olvasóklubok és irodalomterápiás foglalkozások is szerepelnek. Ezek nem kizárólag időseknek szólnak: a közös olvasmány mentén több korosztállyal is beszélgethetünk.
  • A Milton Friedman Egyetem Szenior Akadémiája az 50 év felettieket szólítja meg  Budapesten. A Nyugdíjasok Óbudai Akadémiájának 2026 őszi előadásai ingyenesek; a külön tanfolyamok jelentkezéshez és tandíjhoz kötöttek.
  • Sárospatakon a Tokaj-Hegyalja Egyetem Szenior Akadémiája ingyenes, előzetes jelentkezéshez kötött előadásokat kínál.. A program legalább középfokú végzettségű érdeklődőket vár.

Ez is érdekelhet: Nyitott szemmel: így lépjünk tovább a pozitív idősödés útján

Kiemelt kép: Canva

Ajánlott videó

Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!