- A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi becslése szerint évente mintegy 17,9 millió ember haláláért felelősek.
- A szakemberek régóta hangsúlyozzák a megelőzés – a rendszeres testmozgás, a dohányzás kerülése, a mérsékelt alkoholfogyasztás és a kiegyensúlyozott étrend – szerepét.
- Milyen szerepe lehet a megelőzésben a nitrátnak?
Bár az egészséges táplálkozás alapjait – a teljes kiőrlésű gabonaféléket, a sovány fehérjéket, az egészséges zsírokat, a gyümölcsöket és zöldségeket – jól ismerjük, kutatások arra utalnak, hogy a szív működése kapcsán egyes növényi élelmiszerek több előnnyel járhatnak, mint mások.
A Nutrients folyóiratban 2024-ben publikált szisztematikus áttekintés a nitrátban gazdag zöldségekre összpontosított. Brit és ausztrál kutatók öt korábbi vizsgálat eredményeit tekintették át, hogy kiderítsék, valóban lehet-e kapcsolat a rendszeres fogyasztásuk, valamint a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása és az ezekhez köthető halálozás között.
Miért pont a nitrát?
A nitrát megítélése változó. Rossz hírnevét elsősorban annak köszönheti, hogy a sonkákban, felvágottakban és egyéb feldolgozott húsokban tartósítószerként használt nitrátok és nitritek bizonyos körülmények között olyan vegyületekké, úgynevezett nitrozaminokká alakulhatnak, amelyek egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
A túl sok nitritet tartalmazó feldolgozott húsok rendszeres fogyasztása összefügghet bizonyos daganattípusok kockázatával. (Forrás: Getty Images)
A zöldségek esetében viszont más a helyzet. A természetes úton nyert nitrát ugyanis antioxidánsokkal, C-vitaminnal és más növényi vegyületekkel együtt érkezik a szervezetbe, amelyek gátolhatják a nitrozaminok képződését. Vagyis nem minden nitrátforrás egyforma.
Míg a feldolgozott élelmiszerekben található nitrátok és nitritek körültekintést igényelnek, addig a zöldségek természetes nitráttartalma kedvező élettani hatásokkal is bírhat – lévén, hogy a szervezetben először nitritté, majd nitrogén-monoxiddá alakul, ami fontos szerepet játszik az erek egészségének megőrzésében és a véráramlás szabályozásában.
Az elemzett adatok valóban alátámasztják a lehetséges összefüggést: azoknál, akik gyakrabban fogyasztottak nitrátot tartalmazó zöldségeket, kedvezőbbek voltak a hosszú távú egészségügyi kilátások, és ritkábban fordultak elő szív- és érrendszeri problémák.
A szakirodalom szerint a nitrogén-monoxid az endotélium, vagyis az erek belső felszínét borító sejtréteg működésében is kulcsszerepet játszik. Ha ez a rendszer jól működik, a szív- és érrendszeri problémák kockázata is mérséklődhet.
Milyen zöldségeket érdemes fogyasztani?
Jó forrás lehet a spenót, a rukkola, a fejes saláta, a mángold, a cékla, a zeller, a répa, a pak choi és a kelkáposzta. A kutatók gyakorlati példaként napi egy adag, nagyjából 80 grammnak megfelelő, nitrátban gazdag zöldséget javasolnak, ami elegendő lehet ahhoz, hogy kihasználjuk a szívvédő előnyöket – ez körülbelül egy kisebb tál salátának vagy egy maréknyi leveles zöldségnek felel meg.
Hogy minél több hasznos vegyület maradjon a zöldségekben, a főzéssel ellentétben a párolást érdemes megfontolni – ekkor az étel nem merül el a vízben, hanem a forrásban lévő folyadék fölött, a felszálló pára hatására puhul meg, így a vízben oldódó vitaminok, ásványi anyagok kisebb eséllyel oldódnak ki belőle.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy bizonyos zöldségek gyűjtik és felhalmozzák a nitrát vegyületeket, ezért ezeket 8 hónapos kor alatt célszerű kerülni a kisgyermekek etetésénél, illetve csak megfelelő óvintézkedések mellett adhatóak. A nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemők azért veszélyeztetettek, mert szervezetükben még fejletlen a problémát okozó vegyületeket átalakító enzimrendszer, amely csak három éves korra fejlődik ki teljesen. A nitrát mérgezés felnőtteknél nagyon ritka – hívja fel a figyelmet a Nébih.
És fontos persze az is, hogy a nitrát nem csodaszer, és klinikai vizsgálatokra is szükség van ahhoz, hogy kiderüljön, valóban köze lehet-e a kedvező eredményekhez. Mindenesetre a zöldségek fogyasztásával nem veszíthetünk semmit, sőt, a szívbarát étrend egyik legegyszerűbb, legkönnyebben megvalósítható eleme lehet. Nem kell drága vagy egzotikus szuperélelmiszerekre költeni, a kutatásokban vizsgált alapanyagok többsége hétköznapi, könnyen elérhető zöldség, amelyek a változatos étrend, illetve más egészséges szokások részeként sokat tehetnek az egészségünkért.
Ez is érdekelhet: 3 apró trükk az étrendben, és már napok alatt egészségesebb lesz a szíved
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!