- Magyarország második legnagyobb vármegyéje a Bükk, Aggtelek és Tokaj-Hegyalja otthona.
- Innen indult az Edda Művek, Monokon született Kossuth Lajos, Miskolcon pedig Szabó Lőrinc.
- A kvízből pedig az is kiderül, mennyire érted a borsodi szlengkifejezéseket.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nemcsak természeti kincsekben, történelmi emlékekben és híres szülöttekben gazdag. Nyelvi szempontból is az ország egyik legváltozatosabb vidéke, ahol akár néhány településnyi távolság is elég lehet ahhoz, hogy másként ejtsenek egy szót, vagy egészen más kifejezést használjanak ugyanarra a dologra. Te vajon mennyire ismered a borsodi szlenget?
Borsod Magyarország második legnagyobb vármegyéje
A hétköznapi beszédben többnyire egyszerűen Borsodként emlegetett Borsod-Abaúj-Zemplén az ország északkeleti részén fekszik. Területe 7247 négyzetkilométer, ezzel Bács-Kiskun után Magyarország második legnagyobb vármegyéje. A 2025-ös adatok szerint 358 település található itt, összlakossága pedig meghaladja a 610 ezer főt.
A hosszú név három történelmi vármegye emlékét őrzi, és már ez is jelzi, hogy korántsem egységes vidékről van szó. A Bükk hegyeitől a Zemplén vulkanikus vonulatain át a Bodrogközig egymástól eltérő tájak, hagyományok és beszédmódok alakultak ki.
Ilyen szép tájakon vezet át Lillafürednél a vasút (Forrás: Getty Images)
Világörökségi helyszínek, barlangok és hegyek
A vármegye látnivalóit felsorolni is nehéz. Itt található az Aggteleki-karszt híres barlangvilága, benne a gazdagon díszített Baradla–Domica-barlangrendszerrel. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai az UNESCO világörökségi listáján is szerepelnek.
Szintén világörökségi helyszín a Tokaji borvidék történelmi kultúrtája, ahol a szőlőművelés és a borkészítés évszázados hagyományai formálták a településeket és a tájat. A vármegye nevezetességei közé tartozik Lillafüred a Hámori-tóval, a Palotaszállóval, a függőkerttel és a környék barlangjaival, valamint a diósgyőri, a boldogkői és a füzéri vár is.
Híres emberek és zenekarok is indultak innen
Monokon született Kossuth Lajos, az 1848–49-es szabadságharc meghatározó politikusa, Miskolcon pedig Szabó Lőrinc költő látta meg a napvilágot. Borsod a magyar könnyűzenére is komoly hatást gyakorolt.
A mai EDDA ősét 1974-ben Miskolcon alapították, tagjai kezdetben főként a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói közül kerültek ki. Miskolcról indult a világ számos országában fellépő Bohemian Betyars, a Ska zenét játszó Kabinet Rt., valamint a kelta és punkzenét ötvöző Paddy and the Rats is.
Létezik egységes borsodi szleng?
Bár teljesen egységes, az egész vármegyében egyformán használt borsodi szleng nem létezik, vannak szélesebb körben ismert kifejezések, amit jó eséllyel ismer, aki borsodi tájon született. Olyan kifejezések is vannak, amiket a borsodiak mellett a nógrádiak vagy épp a szabolcsiak is a magukénak éreznek.
A helyi szóhasználatot a palóc, barkó és matyó nyelvi hagyományok mellett az iparvárosok munkásközösségei, az iskolák, a baráti társaságok és az egymást követő nemzedékek is alakították.
A szleng gyorsan változik. Az új szavak jelennek meg, régiek tűnnek el, más kifejezések pedig idővel a hétköznapi beszéd részévé válnak. Ezért még két borsodi sem feltétlenül ugyanazokat a szavakat használja – és könnyen előfordulhat, hogy egymást is meglepik egy-egy helyi kifejezéssel.
Most pedig jöjjön a kvíz! Te felismered a jellegzetes borsodi tájszavakat és szlengkifejezéseket, vagy már az első kérdésnél segítségre szorulsz? Tedd próbára magad!
Kapcsolódó: Egy irodalmi kvízhez lenne kedved?
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!