- Milyen vádlifájdalom lehet jellemző az érszűkületre?
- A láb rosszabb vérellátására számos tünet utalhat a vádli fájdalmán túl is.
- Mikor érdemes mindenképpen orvoshoz fordulnunk?
A vádlifájdalom rendkívül gyakori panasz. Egy szokatlanul hosszú séta, intenzívebb edzés, izomgörcs vagy egy rossz mozdulat után aligha lepődünk meg rajta, hogy jelentkezik. Éppen ezért könnyű legyinteni akkor is, amikor újra és újra ugyanabban a helyzetben jelentkezik a kellemetlen érzet.
Pedig nemcsak az számít, hol fáj a lábunk, hanem az is, mikor kezdődik a fájdalom és mitől múlik el. Az alsó végtagi perifériás artériás betegség, közismert nevén érszűkület esetében éppen ez adhat fontos támpontot a diagnózishoz.
Évekig hihették, hogy egészen más okozza a fájdalmat
Éppen azért maradhat sokáig rejtve a probléma, mert a lábfájdalomnak számtalan mozgásszervi és idegrendszeri oka lehet.
Az aktív, rendszeresen kerékpározó és túrázó Abigél először a jobb lábfejében érzett szokatlan fájdalmat. Később mozgás közben a vádlija és a lábszára is lüktetni kezdett, a panasz azonban pihenéskor megszűnt. „Azt hittem, csak túlerőltettem magam, és így jelez a testem, hogy ideje kicsit visszavenni a tempóból” – mesélte tüneteiről a negyvenes éveiben járó nő.
Először lábfeji idegproblémára gyanakodtak az orvosok, majd feszes izmok miatt hónapokon keresztül gyógytornára járt. A tünetei mégsem múltak.
Idővel újabb furcsa jelek jelentek meg. „Fekvéskor a jobb lábfejem elzsibbadt, feltűnően hideggé és fehérré vált – sorolta tüneteit. – A fájdalom pedig enyhült, amikor lelógattam a lábamat az ágyról. Ez is roppant különös volt. Végül egy sportorvosnak tűnt fel, hogy a két lábam között milyen hőmérséklet-különbség van.”
Az érvizsgálat súlyos keringési zavart mutatott ki. Kritikus végtagi iszkémiát diagnosztizáltak, amely a perifériás artériás betegség előrehaladott formája volt. Az ő esete nem azt jelenti, hogy a vádlifájdalom mögött biztosan ilyen súlyos probléma áll, arra azonban jól rávilágít, miért fontos a panasz jellegét is megfigyelni.
Az érszűkület egyik tipikus tünete járás közben jelentkezik
Érszűkület tünete lehet a vádlifájdalom mellett a végtag hőmérséklete is
Az alsó végtagi érszűkület során a lábat ellátó artériák beszűkülnek vagy elzáródnak, így az izmokhoz kevesebb oxigéndús vér jut el. Nyugalomban ez kezdetben akár semmilyen panaszt nem okozhat. Amikor azonban sétálunk, az izmok oxigénigénye megnő, amit a beszűkült erek már nem feltétlenül tudnak megfelelően kiszolgálni.
Ennek egyik klasszikus következménye, hogy terhelésre jelentkezik a fájdalom. A minta meglehetősen jellegzetes: járás közben fájni, görcsölni vagy feszülni kezd a vádli. Ez olyan erős lehet, hogy meg kell állnunk, majd néhány perc pihenés után a fájdalom enyhül vagy megszűnik. Ha újra elindulunk, bizonyos távolság megtétele után ismét visszatér.
Nem minden érszűkülettel élő ember tapasztal azonban ilyen tipikus panaszokat. Az American Heart Association által ismertetett adatok szerint a perifériás artériás betegségben érintettek jelentős részénél nincs is ez a klasszikus terheléses lábfájdalom.
Ez is érdekelhet: olvasd el, miért hívják a vádlit a második szívnek!
Nem csak a fájdalom figyelmeztethet
Ahogy az érszűkület előrehalad, a tünetek is megváltozhatnak. A korábban csak járáskor jelentkező fájdalom súlyosabb állapotban már nyugalomban, különösen éjszaka is kialakulhat.
Figyelmeztető jel lehet, ha az egyik láb vagy lábfej szokatlanul hideg, zsibbad, sápadtabbá vagy kékes színűvé válik. A bőr szárazabb lehet, lassulhat a körmök és a szőrzet növekedése, illetve a lábon kialakuló sebek nehezebben gyógyulhatnak.
Ha a láb lelógatásakor enyhül a fájdalom, ahogy Abigél esetében is, az szintén összefügghet a rossz artériás keringéssel. Ha pedig egy seb nem gyógyul megfelelően, különösen cukorbetegség vagy dohányzás mellett, azt nem érdemes otthon hosszasan figyelgetni.
Kiknél nagyobb az érszűkület kockázata?
Az érelmeszesedés kialakulásának valószínűségét több tényező növelheti. Ilyen többek között a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Az életkor és a családi halmozódás szintén számíthat.
A rizikófaktorok hiánya ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egy visszatérő, jellegzetes panaszt automatikusan figyelmen kívül hagyhatunk. Abigál esetében például több klasszikus kockázati tényező sem állt fenn, kifejezetten sportos, egészséges életet élt.
Az érszűkület felismerése azért is fontos, mert az érelmeszesedés nem feltétlenül csak a láb ereit érinti. A perifériás artériás betegségben szenvedőknél más szív- és érrendszeri betegségek kockázata is magasabb lehet.
Egy egyszerű vizsgálat is sokat elárulhat
Érszűkület gyanúja esetén az egyik alapvető vizsgálat a boka-kar index meghatározása. Ennek során a karon és a bokán mért vérnyomást hasonlítják össze. Az eredmény segíthet megítélni, megfelelő-e az alsó végtagok artériás vérellátása.
Szükség esetén további érvizsgálatokkal, például Doppler-ultrahanggal pontosítható az állapot.
Mikor ne várjunk a vádlifájdalommal?
Egy edzés utáni izomláz önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy érszűkületünk van.
- Érdemes azonban kivizsgáltatni a visszatérő vádlifájdalmat, ha rendszeresen járásra vagy más terhelésre jelentkezik, pihenéskor elmúlik, majd újabb terhelésre visszatér.
- Orvosi vizsgálat indokolt akkor is, ha a láb feltűnően hidegebb vagy sápadtabb a másiknál, zsibbad, éjszaka vagy nyugalomban is fáj, illetve a rajta kialakuló sebek nehezen gyógyulnak.
- A hirtelen kialakuló erős lábfájdalom, hideg vagy sápadt végtag, érzéskiesés vagy mozgásgyengeség viszont sürgős ellátást igényelhet, mert akut vérellátási zavar is állhat mögötte.
A visszatérő vádlifájdalomnál tehát nem maga a fájdalom a legbeszédesebb részlet. Sokszor az árul el többet, hogy hány méter után kezdődik, megálláskor elmúlik-e, és újra elindulva visszatér-e.
Ahhoz, hogy időben felismerjük a betegségeket, fontos, hogy minél jobban ismerjük a testünket! Teszteld magad, te mennyire vagy tisztában a biológiáddal! Hány pontod lesz a kvízen?
Fotó: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!