Tavaly decemberben, az ünnepek előtt tetőző stressz közepén kissé zaklatott állapotban estem be a fodrászomhoz, aki rám nézett, és felajánlott egy nyugtatót. Elmondta, hogy ilyenkor mindig tart a szalonban egy népszerű tablettából, mert sokan inkább azt választják a forró tea helyett.
A barátnőimmel nem sokkal később az éjszakai hőhullámokra, megébredésekre panaszkodtunk egymásnak, amikor az egyikünk bevallotta, hogy ő, ha biztosra akar menni – és hetente háromszor-négyszer biztosra akar menni – lefekvés előtt bevesz egy altatót.
Egy kedves szakértőm nemrég elmesélte, hogy miután beszámolt a háziorvosának a perimenopauzával együtt járó kínzó hangulatingadozásokról, a doktor minden további kérdezősködés nélkül felírta neki az egyik népszerű szorongásoldót.
A közbeszéd állandó témája az alkohol-, a drog-, a szerencsejáték- vagy a közösségimédia-függőség, a gyógyszerekhez fűződő viszonyunkról azonban kevesebb szó esik, pedig az ártatlannak tűnő tabletták rengeteg kockázatot rejtenek.
Kik vannak veszélyben?
Nehéz pontosan megmondani, hányan szednek rendszeresen nyugtatót vagy altatót, hiszen erről kevesen beszélnek nyíltan, a nemzetközi adatok azonban jól érzékeltetik a jelenség nagyságát: a becslések szerint minden hatodik-hetedik ember táskájában lapul ilyen gyógyszer. Bár ezek a készítmények sok esetben indokolt segítséget jelentenek, bizonyos csoportoknál nagyobb a kockázata annak, hogy a használat tartóssá válik.
– A statisztikák azt mutatják, hogy elsősorban az idősebb korosztály és a nők körében gyakoribb a nyugtatók és altatók használata – magyarázza Gubucz-Pálfalvi Sejla addiktológiai konzultáns. – A 18–64 évesek körében nagyjából 8 százalék használ ilyen készítményeket, a nők esetében ez az arány körülbelül kétszeres, és sok köztük a 65 év feletti.
Az időseknél a gyógyszerhasználat hátterében – akárcsak az alkoholfogyasztás esetében – gyakran az elmagányosodás áll, de az élet végességével, a halandósággal kapcsolatos szorongások is szerepet játszhatnak. Ahhoz, hogy elkerüljük ezt a csapdát, a legfontosabb védőfaktor a társas támogatás. Az egészségmegőrzésről szólva rendszerint a táplálkozást és a mozgást emeljük ki, pedig az emberi kapcsolataink legalább ennyire meghatározók a várható élettartamunk szempontjából.
Ne az altató legyen az első választás!
Egy váratlan veszteség, egy elhúzódó stresszes időszak vagy egy szorongással teli élethelyzet természetes módon hozhat magával álmatlanságot, feszültséget, fokozott érzelmi terhelést. Ilyenkor kézenfekvőnek tűnik egy tablettától várni a gyors megoldást, a szakemberek szerint azonban fontos különbséget tenni aközött, amikor a gyógyszer valóban indokolt, és amikor a probléma kezelése helyett csak a tüneteket próbáljuk elnyomni.
– Ezeknek a gyógyszereknek van létjogosultságuk, és léteznek olyan élethelyzetek, amikor valóban szükség van rájuk – szögezi le Gubucz-Pálfalvi Sejla –, ugyanakkor nem szerencsés, ha az első választás rögtön a gyógyszer, az orvosnak, valamint a betegnek közösen kell mérlegelnie, hogy szükséges-e az alkalmazásuk. Különösen veszélyes az a hétköznapi gyakorlat, amikor valaki ismerőstől fogad el nyugtatót vagy altatót, mert neki bevált.

Ez a jelenség nem csak a felnőtteket érinti, a 15-16 éves lányok tíz százaléka már kipróbált nyugtatót vagy altatót orvosi rendelvény nélkül, a fiúk esetében ez az arány hat százalék. A gyógyszer azonban önmagában sosem nyújt megoldást a szorongás, a gyász vagy más lelki nehézségek okaira. Terápiás segítség nélkül az alapvető problémát nem lehet kizárólag tablettákkal megoldani.
Ha valaki gyógyszert kap, ideális esetben ezzel párhuzamosan a terápiás folyamat is elindul, és a cél mindig az, hogy ezeket a készítményeket idővel le lehessen építeni. A gyász különösen érzékeny terület. Egy veszteséget meg kell élni, különben az elfojtott érzelmek később is velünk maradnak. Előfordulhat, hogy a nyugtatók hatására valaki nem tud sírni, eltompul, miközben a veszteség ugyanúgy ott marad benne.
Attól, hogy gyógyszerrel enyhítjük az érzéseket, a gyász nem múlik el, előbb-utóbb szembe kell nézni vele. Ugyanakkor vannak olyan súlyos szorongásos állapotok, amelyek annyira ellehetetlenítik a mindennapokat, hogy teljesen indokolt a gyógyszeres segítség. Legalább ennyire fontos az alkohol kérdése is.
Sokan nincsenek tisztában vele, hogy az altatók és nyugtatók szeszes itallal együtt fogyasztva különösen veszélyes kombinációt alkotnak, mert a szerek hatása nem egyszerűen összeadódik, hanem felerősíti egymást. Az is előfordul, hogy valaki az alkoholt próbálja nyugtatóval kiváltani, de nem sikerül, végül mindkettő vele marad. Idősebb korban ez különösen nagy kockázatot jelent, mert jelentősen növeli az elesések esélyét.
Jó éjszakát!
Akadnak, akiknek napközben eszébe sem jut gyógyszer után nyúlni, csak este érzik úgy, hogy a pihentető éjszakához segítségre van szükségük. Az alvászavar hátterében azonban egymástól teljesen eltérő okok állhatnak: hormonális változások, szorongás, stressz, de akár fül-orr-gégészeti eltérések is.
Ez is érdekelhet: A tabletták illúziója – az azonnali enyhülés ára a gyógyszerfüggőség lehet
Éppen ezért minden esetben ki kell vizsgálni, mi okozza a panaszokat, és nem szabad kizárólag a tüneteket kezelni. Az alvási nehézségekkel küzdők elkeseredésükben megfeledkeznek arról, hogy ez szakorvosi terület: alváslaborokban pontosan feltérképezhető, mitől alakul ki az elalvási nehézség vagy a gyakori felriadás, fennáll-e alvási apnoe, horkolás, fogcsikorgatás, orrsövényferdülés vagy allergiás probléma.
Természetesen vannak esetek, amikor pszichés tényezők – stressz, szorongás – állnak a háttérben, amelyek könnyen ördögi körré válhatnak: a kialvatlanság fokozza a feszültséget, a feszültség pedig már lefekvés előtt szorongást keltve tovább rontja az alvást.
A szakértő figyelmeztet, hogy bár előfordulnak olyan élethelyzetek is, amikor átmenetileg romlik az alvás minősége, ha ez az állapot elhúzódik, mindenképpen érdemes segítséget kérni. A relaxációs technikák kipróbálása, a kivizsgálás és a megfelelő szakmai támogatás sokat segíthet, hiszen az alvásmegvonás hosszú távon több szempontból is káros hatású.
Érdemes megfontolni és mérlegelni
Gyógyszerüggőség
A nyugtatók és altatók használata esetében gyakran elmosódik a határ a szakszerű, orvosi felügyelet mellett történő alkalmazás, a kockázatos használat és a függőség kialakulása között. Ezek a készítmények vényköteles gyógyszerek, amelyeket megfelelő indikáció esetén indokoltan írnak fel, de olykor terápiás keretek között is megtörténik, hogy a kezelés nehezen kontrollálhatóvá válik.
Ennek oka, hogy bizonyos altatók és szorongásoldók magas addiktív potenciállal rendelkeznek, vagyis a szervezet és a pszichés működés is gyorsan alkalmazkodhat a hatásukhoz.
Adagolás orvosi tanácsra
A gyakorlatban ez úgy jelenik meg, hogy a kezdetben hatásos dózis idővel már nem hozza ugyanazt a kívánt eredményt, ezért a páciens orvosi konzultáció nélkül, saját belátása szerint emeli a mennyiséget, ami egy lassú elcsúszás kezdete lehet.
A beteg sokszor csak akkor szembesül vele, hogy túllépte a biztonságos használat kereteit, amikor már nehéz visszafordulni. A másik tipikus csapdahelyzet, amikor valaki saját elhatározásból próbálja csökkenteni a dózist, vagy teljesen elhagyni a gyógyszert, csakhogy az elvonási tünetek miatt a hirtelen leállás nemcsak kellemetlen, de akár veszélyes is lehet.
Kontrollált szedés
A biztonságos gyógyszerhasználat egyik kulcsa a fokozatosság és az orvosi kontroll. A kezelésnek nemcsak a bevezetése, hanem a leépítése is tervezett folyamat kell hogy legyen, amelyet szakember kísér.
A szervezet ugyanis hozzászokhat a hatóanyaghoz, és a hirtelen elhagyás olyan tüneteket válthat ki, amelyek sok esetben súlyosabbak, mint az eredeti panaszok: remegés, szapora szívverés, vérnyomás-ingadozás, szédülés, fejfájás, izomfájdalmak, alvászavar, fokozott zajérzékenység, egyensúlyzavar. Súlyosabb esetekben hallucináció, epilepsziás roham vagy delírium is kialakulhat, ami mind egyértelműen orvosi beavatkozást igénylő állapot.
Ez is érdekelhet: Gyógyszermaradványok a hazai vizekben – Ezért nem szabad kidobni az orvosságokat
A cikk a nők lapja egészség augusztus–szeptemberi számában jelent meg.
Illusztráció: Adobe Stock