Dobjuk össze! – Egyre elterjedtebb a közösségi finanszírozás

Év elején a legigényesebb hazai gyermekirodalmi és művészeti folyóirat, a huszonöt éve működő Csodaceruza Magazin felhívást tett közzé a Facebookon, miszerint fennmaradásuk pénzhiány miatt veszélybe került. Az eddig is minimális költségvetésből működő magazint a készítői szívvel-lélekkel tartották életben hónapról hónapra, ám eljött az a pont, amikor már ez sem volt elég.

És az emberek megmozdultak: ki egy magazin árával vagy előfizetés vásárlásával, ki nagyobb összeg átutalásával járult hozzá, hogy összegyűljön a hárommillió forintos célösszeg, és stabilizálódjon a Csodaceruza működése. Ez jó példa arra, hogy kitartó posztolással is összehozható egy kampány, de a kifejezetten erre a célra létesített platformokon mindez profin és szervezett keretek között valósul meg.

Előre fizetés, bizalomból

A közösségi finanszírozás (gyakran itthon is angolul emlegetik: crowdfunding) egy olyan online tőkeszerzési módszer, amely internetes platformokon keresztül közvetlenül összeköti a pénzre vágyó ötletgazdákat, illetve a segítségre szorulókat az adományozókkal, hitelezőkkel vagy befektetőkkel. A közösségi gyűjtés egyaránt szolgálhat fontos társadalmi ügyeket, illetve finanszírozhat start-up kezdeményezéseket.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy az online platformon elindítanak egy kampányt, például, hogy összegyűjtsék a pénzt egy könyv megjelentetésére, egy új applikáció fejlesztésére vagy egy állatmenhely támogatására, a támogatók pedig egy kattintással átutalhatják az erre szánt pénzt.

Sok kicsi sokra megy alapon összegyűlhet a meghirdetett célösszeg, anélkül, hogy a projektgazdának például bankhitelt kellene felvennie, vagy nagy befektetőt kellene találnia. Egy kampány jellemzően harminc–hatvan napig tart, és itthon többnyire maximum néhány millió forintban határozzák meg a célösszeget.

– A 2010-es években robbant be ez a finanszírozási forma, a közösségi média és a YouTube térnyerésével, ekkor erősödtek meg a legnagyobb nemzetközi platformok: a Kickstarter, az Indiegogo és a GoFundMe. Mind a mai napig nagyjából tizenöt százalékkal növekszik évente a közösségi finanszírozással megvalósult projektek száma – mondja Kövesdi Gábor, a Brancsközösség.hu alapítója, amely a legjelentősebb hazai, jutalom-alapú közösségi finanszírozási platform.

– Itthon az utóbbi években kezdett elterjedni ez a forma, sok esetben kényszerűségből, mivel rengeteg területen befagytak a hagyományos pénzcsapok, és egy-egy fontos ügy, cél, projekt csak közösségi összefogással tudott megvalósulni. Ugyanakkor mi, magyarok általában bizalmatlanok vagyunk, ha előre kell fizetni valamiért, amit még nem láttunk a két szemünkkel.

A Brancsközösség indulásának első évében minden második vásárlói kérdés az volt, hogy „mi történik, ha ellopja a pénzemet a vállalkozó?” Az elmúlt évek során körülbelül száz sikeres kampányt bonyolítottunk le, és egyszer sem fordult elő ilyesmi. De a nemzetközi statisztikák is azt mutatják, hogy elenyésző esetben történik ilyen jellegű visszaélés.

Minden közösségi finanszírozási kampány lényeges eleme az átláthatóság. A kampány során figyelemmel tudjuk kísérni, mennyi gyűlt össze addig a célösszegből, és előre le van fektetve az is, mi történik akkor, ha nem sikerül összegyűjteni a kijelölt idő alatt.

A Brancsközösségnél például ilyen esetben mindenkinek visszautalják az általa befizetett összeget, de jótékonysági kampányoknál általában bármennyi pénz gyűlik is össze, azt megkapja a rászoruló magánszemély vagy a szervezet, akinek/aminek részére a gyűjtés indult. 

Kik kérnek, és kiknek adunk?

– A Brancson kulturális projektekre – filmek, színházi darabok, kiállítások megvalósulása, könyvkiadás – indul a legtöbb kampány, hiszen ez az a terület, amelynek az elmúlt években rendkívül mostoha volt az állami, illetve pályázati finanszírozása.

Emellett népszerűek az agrár-gasztronómiai projektek is, a gyümölcsöskert-fejlesztéstől a kifőzdenyitáson át a szörpgyártásig. A harmadik legnépszerűbb kategória pedig az, amikor az ötletgazda valamilyen saját termék vagy szolgáltatás piacképességét igyekszik letesztelni ezzel a módszerrel. Az emberek jellemzően azt a projektet támogatják, ami egyébként is az érdeklődési körükbe tartozik, és hiteles arcot látnak mögötte – magyarázza Kövesdi Gábor.

A közösségi finanszírozás másik nagy terepe a jótékonyság, ezzel a módszerrel ugyanis rendkívül egyszerűen, hatékonyan és átlátható módon lehet pénzt gyűjteni egy jó ügy megsegítésére. 

– A gyerekekkel és az állatokkal kapcsolatos témák régóta vezetik a képzeletbeli toplistát, hogy milyen ügyeket segítenek a legszívesebben az emberek, de az utóbbi években a független média és kultúra támogatása is sokak számára prioritássá vált. Fontos látni, hogy a lehetőség mindenki számára nyitva áll, és bármilyen jó ügyre lehet sikeresen adományt gyűjteni – mutat rá Scheili Renáta, az Adjukössze.hu felületét üzemeltető NIOK Alapítvány programvezetője.

A 2013 óta működő Adjukössze.hu oldalon ugyanúgy böngészhetünk, mint bármelyik fast fashion divatmárka webshopjában, csak itt pólók és nyakláncok helyett komoly témák és súlyos gondok jönnek szembe. A Világom Alapítvány égisze alatt nyolc szülőpár azért fogott össze és indított kampányt, hogy közös otthont építhessenek fiatal felnőtt autista gyerekeiknek, akik állapotuk komplexitása miatt kiszorulnak az állami rendszerből.

A MedSpot Alapítvány egy traumaérzékeny nőgyógyászati és pszichoterápiás rendelő létrehozására gyűjt, ahová szexuálisan bántalmazott nők, gyermekek és a szülés körüli időszak traumáival küzdő anyák fordulhatnak. A Meseút Egyesület a felépülés útjára lépett függő fiatalok segítésére írt ki kampányt. Ez a néhány példa talán megvilágítja: tényleg a legváltozatosabb területeken lehet megoldás a közösségi finanszírozási kampány, és rengeteg helyen elkél a segítség.

Mindenki nyer

A startup közösségi finanszírozás egyik legelterjedtebb típusa a jutalomalapú, amely azt jelenti, hogy valamiféle jutalmat kapunk cserébe a támogatásunkért. (Például a Brancsközösség is így működik.) Általában többféle csomagot ajánlanak a projektgazdák, és annál több dolog, illetve annál exkluzívabb élmény jár a befizetésért, minél magasabb összeggel támogatjuk a projektet.

Például ha egy könyv kiadására gyűjtenek, akkor elképzelhető, hogy a kis támogatók csak magát a könyvet kapják meg a célösszeg elérése esetén, a nagyobb támogatókat pedig meghívják a könyvbemutatóra, emellett valamilyen kis emléktárgyat, könyvjelzőt vagy dedikált példányt is kapnak. A civil szervezetek által indított közösségi adománygyűjtés esetén nincs ellentételezés – de velünk marad a jó érzés, hogy segítettünk. 

– Aki adományozóként részt vesz egy ilyen kampányban, átéli annak a jóleső izgalmát, hogy „most hozzátettem valamihez, amihez sokan mások is, és együtt megcsináljuk” – erősíti meg Scheili Renáta.

Amikor támogatunk egy kampányt, azt is üzenjük: hiszek benned. Az említett Csodaceruza Magazin készítői nem győzik hangsúlyozni, hogy a pénzügyi segítség mellett rengeteg erőt adott nekik a folytatáshoz az emberek visszajelzése arról, hogy van értelme a munkájuknak, és értékes az, amit a gyerekekért tesznek.

A közösségi finanszírozás nem csupán egy pénzügyi támogatási forma, hanem hit és meggyőződés abban, hogy közösen meg tudunk valósítani valamit, ami egyedül nem megy. Hatással lehetünk a közvetlen környezetünkre, számunkra fontos célok megvalósulására, valami új létrehozására, miközben megtapasztaljuk a közösség erejét.