- Miért fontos a CA 19-9 nevű tumormarker a hasnyálmirigyrák diagnózisában, és miért nem elég önmagában?
- Egy új kutatás szerint négy, vérben mérhető biomarker együttes vizsgálatával a korai stádiumú esetek jelentős része azonosítható lehet.
- Az eredmény ígéretes, ám a módszert nagy létszámú, hosszú távú vizsgálatok részeként is igazolni kell.
A hasnyálmirigyrák rendkívül magas halálozási aránnyal jár. A hasüreg mélyén elhelyezkedő szerv elváltozásai nehezen észlelhetők, a betegség a kezdeti stádiumban tünetszegény, ami a kezelési lehetőségeket is beszűkíti.
Az Országos Onkológiai Intézet tájékoztatása szerint évente csaknem 2700 új beteget diagnosztizálnak hasnyálmirigyrákkal. A betegség leggyakoribb típusa a hasnyálmirigy-vezetékből kiinduló adenokarcinóma, vagyis a PDAC. Korai felismerése döntő jelentőségű: amerikai adatok szerint, ha a daganatot még a továbbterjedése előtt felismerik, a betegek csaknem 44 százaléka öt évvel a diagnózis után is életben lehet. Áttétes hasnyálmirigyrák esetén ez az arány alig haladja meg a 3 százalékot.
Így tehetik pontosabbá a hasnyálmirigyrák felismerését
A hasnyálmirigyrák diagnosztikájában és követésében régóta fontos elem a CA 19-9 nevű tumormarker, egy vérben mérhető antigén, melynek emelkedett szintje egyebek mellett hasnyálmirigyrákra is utalhat.
A korai jelek felismerése életet is menthet. (Forrás: Getty Images)
Ám mivel jóindulatú elváltozások és más betegségek is növelhetik a CA 19-9 értékét (illetve vannak olyanok is, akiknél különféle genetikai okokból akkor sem növekszik meg az értéke, ha éppenséggel hasnyálmirigyrákkal küzdenek), önmagában nem elegendő a pontos diagnózishoz. A Clinical Cancer Research folyóiratban megjelent kutatás szerzői ezért egészítették ki az említett tumormarkert egy THBS2 nevű fehérjével és két további biomarkerrel, az ANPEP-pel és a PIGR-rel.
A kutatók két, egymástól független betegcsoport összesen 672 plazmamintáját elemezték. A minták daganatos betegektől, egészséges résztvevőktől, illetve jóindulatú hasnyálmirigy-betegségben szenvedőktől származtak. Csak a CA 19-9 önmagában száz korai daganatból 76-ot, összességében pedig 83-at ismert fel.
Kapcsolódó: Ettől könyörtelen a hasnyálmirigyrák – 3 korai jel, amit sokan félvállról vesznek
Ezzel szemben a négy fehérje együttes vizsgálatával a teszt száz korai stádiumú daganatból átlagosan 88, az összes stádiumot figyelembe véve pedig 92 esetet ismert fel. A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy egy egyszerű vérvizsgálattal már azelőtt kimutatható lehet a betegség, mielőtt az fájdalom, fogyás vagy sárgaság formájában jelentkezne.
Egy másik nagy előny a kutatók szerint, hogy a teszt különbséget tudott tenni a rosszindulatú elváltozások és a jóindulatú hasnyálmirigy-betegségek között. Így elkerülhetők lennének a jövőben a téves riasztások is, amelyek bonyolítják a diagnózis felállítását, miközben szükségtelenül aggasztják a betegeket.
Hosszú út vezet a laboratóriumtól a rendelőig
Képzeljünk el egy egyszerű, évente elvégezhető vérvizsgálatot, ami korán figyelmeztet a bajra, mielőtt áttétek képződnének, és a szervezetünk visszafordíthatatlan károsodásokat szenvedne. Életmentő lehet, ha az éves szűrésünket hasonló vizsgálattal is kiegészíthetnénk, csakhogy a hitelesítési eljárásra várni kell, amit valós populációkban végeznek, időbeli nyomon követés útján, mielőtt az orvosi rendelőkben történő alkalmazást fontolóra vennék.
Kapcsolódó: Két modernkori hatás növeli leginkább a hasnyálmirigyrák kockázatát
Az eredmények tehát biztatóak, ám a vérvizsgálat egyelőre nem alkalmazható a gyakorlatban. A kutatók egyrészt már rendelkezésre álló vérmintákat elemeztek, a vizsgálatba pedig nem vontak be olyan, fokozott kockázatnak kitett embereket, akik örökletes hajlammal (BRCA-mutációval) vagy újonnan kialakult cukorbetegséggel élnek (a diabétesz ugyanis növelheti a daganatok kockázatát).
Azaz további tesztekkel lehet igazolni, hogy a négy biomarker együttese valóban képes-e az első tünetek előtt jelezni a daganat jelenlétét. Ha az eredményeket nagyobb, átfogóbb kutatások is megerősítik, a vérteszt segítségével előbb lehetne azonosítani azokat a betegeket, akiket indokolt lenne további vizsgálatokra küldeni.
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!