- A SADS (hirtelen felnőttkori halál szindróma) nem önálló betegség, hanem olyan hirtelen szívhalál, amelynek oka a boncolás során sem derül ki egyértelműen.
- A szakemberek szerint a háttérben gyakran öröklött szívritmuszavar áll, és egy friss kutatás alapján bizonyos figyelmeztető tünetek már hónapokkal korábban jelentkezhetnek.
- Mutatjuk, miben különbözik a SADS a szívrohammal, mely jeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és mikor indokolt a kardiológiai kivizsgálás.
A futballvilágot megrázta a hír, hogy a korábbi Manchester United-játékos és edző, Mark Hughes 38 éves fia, Alex Hughes hirtelen összeesett otthonában, halálának okaként pedig a halottkém a ritka, sokak számára ismeretlen hirtelen felnőttkori halál szindrómát (Sudden Adult Death Syndrome, SADS) nevezte meg.
Az eset ismét ráirányította a figyelmet egy olyan jelenségre, amely látszólag teljesen egészséges, akár sportos embereket is érinthet, és amelynek hátterében gyakran rejtett, öröklött szívritmuszavar áll. De mit jelent valójában a SADS, miben különbözik a szívrohamtól, és vannak-e olyan figyelmeztető jelek, amelyek időben felismerve életet menthetnek?
Mi az a hirtelen felnőttkori halál szindróma (SADS)?
A hirtelen felnőttkori halál szindróma (Sudden Adult Death Syndrome, SADS) nem egy önálló betegség, hanem egy gyűjtőfogalom. Azokat az eseteket sorolják ide, amikor valaki váratlanul szívmegállás miatt hal meg, a boncolás során azonban nem találnak olyan szerkezeti elváltozást a szívben, amely megmagyarázná a tragédiát.
Ez is érdekelhet Ez a különös tünet jósolhatja meg a szívrohamot a nőknél
A szakemberek szerint ilyenkor gyakran örökletes szívritmuszavarok – vagyis a szív elektromos működését érintő rendellenességek – állnak a háttérben, amelyek hosszú ideig teljesen tünetmentesek maradhatnak.
Mi a különbség a SADS és a szívroham között?
Sokan összekeverik a hirtelen szívhalált a szívrohammal, pedig a két állapot nem ugyanaz. A szívroham során a szívizom vérellátása romlik vagy megszűnik – legtöbbször egy elzáródott koszorúér miatt –, ezért a szívizom károsodik. A SADS esetében viszont nem az erek elzáródása okozza a problémát, hanem a szív elektromos rendszerének hirtelen zavara, amely életveszélyes szívritmuszavart és szívmegállást idézhet elő. Emiatt a boncolás sokszor nem mutat ki olyan eltérést, amely első pillantásra magyarázatot adna a halálra.
A legtöbbször talán sportolók kapcsán hallunk ilyen esetekről, ezért felmerülhet a gyanú, hogy köze volna a fizikai megerőltetéshez. Dr. Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kardiológusa, sportorvosa a Semmelweis Egyetem cikkében azt nyilatkozta, hogy fontos hangsúlyozni, hogy nem a sport okozza a hirtelen szívhalált, hanem az olyan, sokszor rejtve maradó szívbetegségek, amelyek intenzív fizikai terhelés során életveszélyes ritmuszavart válthatnak ki.
Figyelmeztető jelek: ezeket a tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni
Bár a SADS ritka jelenség, a kutatók szerint nem mindig érkezik teljesen előzmények nélkül. Egy viszonylag friss, csaknem ezer hirtelen szívhalálesetet elemző svéd kutatás arra utal, hogy az érintettek jelentős részénél korábban már jelentkeztek figyelmeztető tünetek.

Sokan összekeverik a hirtelen szívhalált a szívrohammal, pedig a két állapot nem ugyanaz (Forrás: Getty Images)
A kutatásban 903, 1 és 36 év közötti ember hirtelen szívhalálát elemezték. Azoknál, akiknél végül SADS-t állapítottak meg, az esetek több mint felében (52 százalék) a halált megelőzően már jelentkezett valamilyen figyelmeztető jel. A kutatók szerint ezek a tünetek önmagukban természetesen nem jelentik azt, hogy valakinél biztosan életveszélyes szívritmuszavar áll fenn, de kivizsgálásuk indokolt lehet. Mik ezek a jelek?
- Megmagyarázhatatlan ájulás vagy eszméletvesztés, különösen fizikai terhelés vagy erős érzelmi stressz közben.
- Görcsrohamszerű rosszullétek, amelyekről később kiderülhet, hogy nem idegrendszeri eredetűek, hanem szívritmuszavar váltotta ki őket.
- Szívdobogásérzés, szabálytalan vagy nagyon gyors szívverés, főleg, ha szédüléssel vagy ájulással társul.
- Korábban észlelt EKG-eltérés vagy ismert szívritmuszavar, még akkor is, ha nem okozott komoly panaszokat.
- Fiatal korban bekövetkezett hirtelen haláleset a családban, amely öröklődő szívritmuszavarra utalhat.
A kutatók egy kevésbé egyértelmű összefüggésre is felhívták a figyelmet: a SADS-ban elhunytak körében gyakrabban fordult elő pszichiátriai diagnózis vagy pszichiátriai gyógyszerek szedése. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot. A szakemberek szerint egyelőre csak azt lehet kijelenteni, hogy a két tényező gyakrabban fordult elő együtt, a háttérben álló okok tisztázásához további kutatásokra van szükség.
Mikor érdemes kardiológushoz fordulni?
A kardiológusok szerint különösen fontos kivizsgálni azokat az eseteket, amikor valaki minden látható ok nélkül elájul, sportolás közben veszti el az eszméletét, vagy ismétlődően erős szívdobogásérzést tapasztal. Ugyancsak indokolt a kivizsgálás, ha a családban előfordult megmagyarázhatatlan, 50 éves kor előtti hirtelen haláleset. Ilyenkor az első lépés rendszerint egy 12 elvezetéses EKG, amelyet szükség esetén Holter-monitorozás, terheléses EKG, szívultrahang vagy szív-MR egészíthet ki.
Ha felmerül öröklődő szívritmuszavar gyanúja, genetikai vizsgálat és a közeli családtagok szűrése is szóba jöhet. A szakemberek ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy nem kell pánikba esni: a SADS rendkívül ritka állapot, és az ájulások vagy szívdobogásérzések túlnyomó többsége nem életveszélyes ritmuszavar következménye. A kulcs inkább az, hogy az olyan tüneteket, amelyek ismétlődnek, terheléshez kapcsolódnak, vagy családi előzményekkel társulnak, ne söpörjük a szőnyeg alá. A korai kivizsgálás bizonyos esetekben valóban életet menthet.
Ez is érdekelhet: Teendőlista arra az esetre, ha egyedül lennél, és szívrohamot kapsz
Kiemelt kép: Getty Images