Komoly visszhangot váltott ki a horvát csillagász és tudományos ismeretterjesztő Korado Korlević nyilatkozata, amely a horvát HRT televízió Nedjeljom u 2 című műsorában hangzott el. A szakember szerint az emberiség egyik legnagyobb kihívása ma már nem feltétlenül a fegyveres konfliktusokban keresendő.
Egyre kevesebb gyereket vállal az emberiség
„Ha így folytatjuk, száz év múlva talán már nem is leszünk” – fogalmazott, arra utalva, hogy egyre több fiatal dönt úgy, nem vállal gyermeket.
Korlević szerint a modern életforma, a szabadság iránti igény, a karrierépítés és az életmódbeli változások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy világszerte csökken a gyermekvállalási kedv.
Kapcsolódó: A civilizációnak vége: az emberek csak egymásra számíthatnak
„A mai fiatalok közül egyre többen döntenek úgy, hogy nem vállalnak gyermeket. Gyerek nélkül egyszerűbb az élet: szabadabban lehet utazni, azt csinálni, amihez kedvük van, vagy akár egész nap videojátékokkal játszani, hiszen nem kell a szülői felelősséggel és a gyermeknevelés mindennapi feladataival számolni” – fogalmazott Korlević.
Úgy véli, az emberiség történetében először olyan korszak következhet, amikor külső katasztrófa nélkül kezd tartósan csökkenni a népesség. „Nagyjából ötven év múlva a világ népessége már csökkenő pályára állhat. Ha a legpesszimistább forgatókönyvek valósulnak meg, akkor a század végére – még jelentősebb háborúk nélkül is – akár kétmilliárdra zsugorodhat a Föld lakossága.
A Homo sapiens történetében először olyan helyzet állhat elő, amikor nem külső tényezők, hanem a tartósan alacsony gyermekvállalási kedv vezethet a népesség fokozatos visszaeséséhez” – figyelmeztetett a csillagász.
A számok valóban demográfiai fordulatot jeleznek
A csillagász kijelentése ugyan csak egy vélemény, a demográfiai trendek azonban valóban történelmi változásra utalnak. Az ENSZ 2024-es népesedési jelentése szerint történelmi fordulóponthoz érkezett a világ: míg az 1950-es években egy nőre átlagosan közel öt gyermek jutott, ma már csupán 2,2. Ez alig haladja meg a népesség hosszú távú fennmaradásához szükséges, körülbelül 2,1-es reprodukciós szintet.
A termékenységi ráta mindenhol csökken, de Európában különösen drámai a helyzet (Fotó: Canva)
A szervezet előrejelzése szerint a világ népessége ugyan várhatóan még a 2080-as években eléri a 10,3 milliárd főt, ezt követően azonban hosszú távú csökkenés indulhat el. A jelenség különösen Európában látványos. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban 2023-ban történelmi mélypontra süllyedt a termékenységi ráta, 1,38 gyermek jutott egy nőre.
Magyarországon is csökken a születések száma
Magyarország sem kivétel. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben kevesebb mint 78 ezer gyermek született, ami az egyik legalacsonyabb érték a hazai statisztikák történetében. A teljes termékenységi arányszám 2021-ben még 1,59 volt, azóta ismét csökkenő pályára került, és 2024-ben már megközelítőleg 1,38 körül alakult. A természetes fogyás továbbra is jelentős, vagyis a halálozások száma meghaladja a születésekét.
Nem csak Kelet-Európában jelent problémát
A fejlett országok jelentős részében a családpolitikai ösztönzők ellenére sem sikerült megfordítani a termékenység csökkenését, mert
a gyermekvállalási döntéseket egyre inkább a lakhatás, a bizonytalan gazdasági környezet és a munka-magánélet egyensúlya befolyásolja.
Szakértők egy ideje már kongatják a vészharangot, hogy a világ népességének öregedése és a születések számának visszaesése a következő évtizedek egyik legnagyobb gazdasági kihívása lehet. A munkaerőhiány, a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága és az egészségügyi ellátás finanszírozása egyaránt komoly nyomás alá kerülhet.
Bár Korlević kijelentése rendkívül erős visszhangot váltott ki, a demográfusok többsége nem beszél az emberiség közeli kihalásáról. Abban azonban széles körű szakmai egyetértés van, hogy a tartósan alacsony termékenység alapjaiban alakíthatja át a gazdaságot, a társadalmak korösszetételét és a munkaerőpiacot. A következő évtizedek egyik legfontosabb kérdése ezért nem pusztán az lesz, hányan élnek majd a Földön, hanem az is, hogyan tudnak az országok alkalmazkodni az egyre idősebb társadalmakhoz.
Kapcsolódó: Meglepő fordulat a gyerekvállalásban: miért változott a szülők preferenciája?
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!