- Rengeteg agyi terület dolgozik egyszerre autóvezetés közben.
- Hogyan romolhat a figyelmünk már egy óra folyamatos autózás után?
- Miért nem elég a lehúzott ablak vagy a hangos zene a fáradtság ellen?
A vezetés kívülről viszonylag nyugodt tevékenységnek tűnhet. Ülünk, néhány begyakorolt mozdulatot végzünk, és gyakran ugyanazon az útvonalon haladunk, gondolkodnunk sem kell, merre kanyarodjunk. Valójában azonban az autó irányítása összetett figyelmi feladat, amelyben több agyi rendszernek kell folyamatosan és összehangoltan működnie.
Egyszerre tartjuk a járművet a sávban, figyeljük a tükröket, értelmezzük a táblákat, megbecsüljük más autók sebességét, folyamatosan monitorozzuk a gyalogosok mozgását, és közben tervezzük a következő manővert. Egyetlen pillanatnyi kihagyás is elég lehet ahhoz, hogy későn vegyünk észre egy fékező járművet vagy egy úttestre lépő embert.
A vezetői figyelemről készült átfogó szakirodalmi elemzések szerint a biztonságos közlekedés folyamatos vizuális keresést, veszélyészlelést, döntéshozatalt és mozgáskoordinációt igényel. Felsorolni is fárasztó, nemhogy órákon át csinálni! Ez a munka ráadásul akkor is zajlik, amikor úgy érezzük, különösebb erőfeszítés nélkül vezetünk. A rutin ugyanis automatizálhat bizonyos mozdulatokat, de nem veszi át a környezet folyamatos ellenőrzését.
Körülbelül egy óra után csökkenhet a tartós figyelem
A kutatási eredmények összességében arra utalnak, hogy a tartós figyelem nem korlátlan erőforrás. A vezetés előrehaladtával könnyebben kalandoznak el a gondolataink, lassabban vehetjük észre a változásokat, és megnőhet a hibás döntések esélye. Ez a hanyatlás egyes helyzetekben már körülbelül 60 perc elteltével megjelenhet, de nincs minden emberre érvényes, pontos időhatár.
Sokat számít, mennyit aludtunk, milyen napszakban vezetünk, mennyire egyhangú az út, milyen hosszú ideje vagyunk ébren, illetve mennyi stressz és előzetes mentális terhelés ért bennünket.
A rutin nem véd meg a fáradtságtól, sőt!
A tapasztalt sofőrök gyakran magabiztosabbak, de idegrendszerük ugyanúgy elfáradhat. Sőt, a jól ismert útvonal és az évek alatt kialakult rutin hamis biztonságérzetet kelthet.
Ha kevés új inger ér bennünket, könnyebben kerülünk úgynevezett mentális alulterheltségbe. Ilyenkor nem feltétlenül a feladat nehézsége merít ki, hanem éppen annak monotonitása csökkenti az éberséget.
Ezért veszélyesek különösen az egyenes autópályák, a hosszú éjszakai szakaszok és azok az utak, amelyeken kevés változás történik.
A kisforgalmú, hosszú, egyenes utak a legveszélyesebbek
Nem mindig vesszük észre, hogy romlik a teljesítményünk
A fáradtság egyik legveszélyesebb tulajdonsága, hogy az önértékelésünk nem feltétlenül romlik együtt a teljesítményünkkel. Úgy érezhetjük, még teljesen éberek vagyunk, miközben már gyakrabban pislogunk, lassabban reagálunk, vagy nehezen idézzük fel az út utolsó néhány kilométerét.
Figyelmeztető jel lehet, ha:
- gyakran ásítunk vagy dörzsöljük a szemünket;
- nehézzé válik nyitva tartani a szemhéjunkat;
- elvétjük a lehajtót vagy nem emlékszünk egy útszakaszra;
- ingadozik a sebességünk;
- sodródni kezdünk a sávon belül;
- egyre ingerlékenyebbnek vagy szétszórtabbnak érezzük magunkat.
Ezek nem arra utalnak, hogy már csak néhány kilométert kellene kibírnunk, hanem arra, hogy biztonságos helyen azonnal meg kell állnunk!
A mikroalvás alatt teljesen elveszíthetjük az irányítást
A súlyos fáradtság egyik legijesztőbb következménye a mikroalvás. Ez néhány másodpercig tartó, akaratlan elalvás, amelyet az érintett gyakran észre sem vesz.
Ez is érdekelhet: mit árul el rólad, milyen színű autót vezetsz?
Három másodperc 100 kilométer per órás sebességnél körülbelül 83 métert jelent. Ennyi idő alatt az autó úgy halad tovább, hogy nem érzékeljük megfelelően az utat, és nem reagálunk az előttünk történő eseményekre. A mikroalvás ezért vezetés közben akkor is rendkívüli veszélyt jelent, ha csupán néhány másodpercig tart.
Kialvatlanul vezetni olyan, mintha alkoholt fogyasztottunk volna
A fáradt és az ittas vezetés nem pontosan ugyanazokon az idegrendszeri folyamatokon keresztül hat, de a végeredmény több szempontból hasonló lehet: romlik az ítélőképesség, lassul a reakció és csökken a koncentráció.
Korábbi kísérletekben a 17–19 órája ébren lévő résztvevők teljesítménye egyes feladatokban a 0,05 százalékos véralkoholszint mellett tapasztalt károsodáshoz volt hasonló.
A kevés éjszakai alvás szintén jelentősen növeli a kockázatot. Baleseti adatok elemzésekor a négy-öt órát alvó vezetőknél több mint négyszeres ütközési kockázatot találtak a legalább hét órát alvókhoz képest.
Ezekből nem következik, hogy minden álmos sofőr pontosan úgy vezet, mint egy ittas ember. A lényeg az, hogy a kialvatlanság önmagában is súlyosan veszélyeztetheti a biztonságos vezetéshez szükséges képességeinket.
A lehúzott ablak és a hangos zene nem valódi megoldás
Sokan hideg levegővel, hangos zenével, rágózással vagy beszélgetéssel próbálják ébren tartani magukat. Ezektől rövid időre frissebbnek éreztethetjük magunkat, de az alváshiányt és az idegrendszeri fáradtságot nem szüntetik meg.
Az sem biztonságos stratégia, hogy majd a következő benzinkútig kibírjuk.
Amint észrevesszük az álmosságot, a teljesítményünk már csökkenhetett. A koffein is átmenetileg fokozhatja az éberséget, de hatásának kialakulásához idő kell, és nem helyettesíti az alvást. Ha valóban elálmosodtunk, a legbiztonságosabb megoldás a félreállás és pihenés.
Hogyan csökkenthetjük a kockázatot?
Hosszabb út előtt elsősorban megfelelő alvással készülhetünk fel. A legtöbb felnőttnek rendszeresen hét-kilenc óra pihenésre van szüksége, és öt óránál kevesebb alvás után különösen veszélyes lehet volán mögé ülni.
A hosszú utat érdemes legfeljebb kétórás szakaszokra bontanunk, és közben valódi pihenőt tartanunk. Akkor is hasznos a megállás, ha még nem érezzük magunkat kifejezetten fáradtnak, mert megelőzheti az éberség további csökkenését.
Nem az egy óra a bűvös határ
Nem a hatvanadik percben válik veszélyessé a vezetés. Valaki már rövid idő után elveszítheti az éberségét, ha előző éjjel alig aludt, míg egy kipihent ember kedvező körülmények között tovább megőrizheti a figyelmét.
Ez inkább egy figyelmeztetés, hogy a vezetés aktív agyi munka, még akkor is, ha nem érezzük annak. Az idő múlásával a tartós figyelem egyre több erőfeszítést igényel, a monotonitás pedig észrevétlenül csökkentheti az éberséget. Nem érdemes megvárnunk, amíg már alig bírjuk nyitva tartani a szemünket. A pihenőt nem a gyengeség jeleként, hanem a biztonságos vezetés egyik alapvető részeként kellene kezelnünk.
Kapcsolódó: Mit jelent a D betű egy manuális váltós autóban? Kevesen tudják!
Fotó: Unsplash/Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!