A gimnázium első osztályát annak idején mindenki úgy kezdte, hogy el kellett olvasnia az Odüsszeiát, elejétől a végéig. Én valahogy ellinkeskedtem a dolgot, rögtön szeptemberben be is került az egyes a naplóba, amit aztán hetekig nem vallottam be anyukáméknak, hátha jobb lesz azzal a fogadóórán szembesülniük. (Nem volt jobb.)
Az osztálytársaim utálták az egész eposzt, hosszú volt, sok görög név, sok pattogós hexameter, de én – mire tényleg a végére értem – megszerettem! Elvarázsoltak a kihívások, veszélyek, félelmetes lények, és elképesztően menőnek találtam Odüsszeuszt, így a kalandjai helyszínein azóta is örömmel tisztelgek a nagy utazó előtt.

A çanakkalei Trója Múzeum előtt a híres faló mása várja a látogatókat
Trója – ahol minden elkezdődött
A tíz évig tartó háború végén a trójaiak bevonszolják a városba az ajándéknak hitt óriási falovat, amiből éjjel előbújnak a görög harcosok, és megnyitják a kaput a társaik előtt. A harc véget ér, Odüsszeusz végre hazaindul, és ezzel veszi kezdetét a veszélyes utazás.
A mai Trója a törökországi Hisarlik dombján található, a Dardanellák közelében. A régészek kilenc egymásra épült város rétegeit tárták fel itt, így a hely egyszerre történelmi és szinte mesebeli. A romok között sétálva könnyű elképzelni a hajdani falakat, amelyek alatt Akhilleusz és Hektór vívta legendás harcait.
Ez is érdekelhet: 5 mitikus hely, ami valóban létezett
Akik régebben jártak erre, azoknak érdemes visszatérniük, mert 2018-ban megnyílt a Trójai Múzeum, ami látványosan mutatja be az ásatások eredményeit, és azt a világot, amelyből Homérosz története szárba szökkent.

Nesztór palotája Püloszban
Peloponnészosz – A hősök földje
Ha van táj, ahol az Odüsszeia szinte kézzelfoghatóvá válik, az a Peloponnészosz-félsziget, a mükénéi civilizáció központja, ahonnan a harcosok a hagyomány szerint Trója ellen vonultak. Miközben Odüsszeusz a tengereken bolyong, fia, Télemakhosz is útra kel, hogy hírt szerezzen apjáról. Első állomása Pülosz, a bölcs Nesztór király városa, ahol az öreg uralkodó vendégül látja, mesél neki a háborúról és az eltűnt hősökről.
A mai Pülosz környékén található a Nesztór-palota néven ismert bronzkori lelőhely, a görög szárazföld egyik legjobb állapotban fennmaradt mükénéi palotaegyüttese. Az itt előkerült agyagtáblák több mint háromezer éves betekintést nyújtanak a korabeli államszervezet működésébe. Aki a történelmen túl kellemes csobbanásra is vágyik, keresse fel a közeli Voidokiliá strandot, amely félhold alakú öblével Görögország egyik legszebb partszakasza.

A sziklákat a megvakított küklopsz hajigálta Odüsszeusz után
Szicília – Polüphémosz birodalom
Itt él Polüphémosz, a küklopsz, Poszeidón fia, aki csapdába ejti a görögöket, és sorra felfalja őket. Odüsszeusz borral leitatja, kihegyezett cölöppel megvakítja, majd a juhok hasába kapaszkodva kimenekül a barlangból. Nem sokáig örülhet a diadalnak, mert tettével kiváltja Poszeidón haragját, aki még évekig üldözi a hazafelé tartó hőst.
Szicília keleti partvidéke olyan drámai látványt nyújt, hogy könnyű megérteni, miért kapcsolták az ókoriak ehhez a vidékhez a küklopsz lakóhelyét. A Catania közelében magasodó bazaltsziklákat, a Faraglioni dei Ciclopit ma is úgy emlegetik, mint amiket a feldühödött Polüphémosz hajított Odüsszeusz hajói után, a háttérben füstölgő Etna pedig fokozza a mitikus hangulatot. Érdemes felkeresni Siracusát is, ahol az ókori görög világ egyik legjelentősebb városa volt, és a régészeti múzeumában a sziget több ezer éves története elevenedik meg.

Valaha az egyik legveszélyesebb hajózási útvonal volt: a Messinai-szoros
A Messinai-szoros – Szkülla és kharübdisz között
Kevés irodalmi kép él olyan makacsul a köznyelvben, mint a „Szkülla és Kharübdisz között” kifejezés, eredete a keskeny tengerszoroshoz kapcsolódik, ami Szicíliát választja el az olasz szárazföldtől. Az eposzban az egyik oldalon Szkülla, a hatfejű szörny leselkedik, a másikon Kharübdisz, az örvény, amely naponta többször elnyeli, majd visszaköpi a tengert.
A Messinai-szoros ma is híres erős áramlatairól és kiszámíthatatlan vízmozgásáról. Bár a modern hajózás számára már nem jelent komoly veszélyt, a parton állva könnyű elképzelni, hogyan születhetett meg a legenda. Messina városa önmagában is megér egy sétát, a székesegyház harangtornyában található csillagászati óra pedig Európa egyik legkülönlegesebb szerkezete.
A Lipari-szigetek – Aiolosz szelei
Lipari valójában az Éoli-szigetcsoport – olaszul Isole Eolie – legnagyobb szigete, de mivel a Liparit könnyebb kimondani, sokan csak így utalnak a Tirrén-tengerben található ékszerdobozra. Az eposz szerint Aiolosz egy hónapon át vendégül látja Odüsszeuszt, majd búcsúzóul egy bőrzsákot ad neki, amelybe bezárja az összes viharos szelet, csak a kedvező légáramlatok maradnak szabadon, hogy hazasegítsék a hajósokat.
Már látni lehet Ithaka partjait, amikor a kíváncsi matrózok kinyitják a zsákot, a szelek kiszabadulnak, és visszarepítik őket a kiindulópontra.

A Lipari-szigetek egyik legvadregényesebb tagja: Panarea
A Lipari-szigeteket járva könnyű ideképzelni a történetet, a szeles időjárás mellett az aktív vulkánok határozzák meg a hangulatot. A Stromboli néhány éve komoly pusztítást végzett, de most újra látogatható, aki vezetett túrán feljut a csúcsra, az testközelből figyelheti a lávakilövelléseket.
Málta – Kalüpszó szigete
Az eposzi út legellentmondásosabb állomása Ógügié szigete, ahol Kalüpszó nimfa hét éven át fogva tartja Odüsszeuszt. Ellátja, gondoskodik róla, még a halhatatlanságot is felajánlja neki, Odüsszeuszt azonban hazahúzza a szíve. A hagyomány már évszázadok óta Máltához és különösen Gozo szigetéhez köti Ógügiét.
A Ramla-öböl fölött található Kalüpszó-barlangból páratlan kilátás nyílik a tengerre. Az idegenvezetők szerint pontosan itt tipródott a honvágytól gyötört hős, figyelte a horizontot, hátha egyszer hazajuthat.

Kilátás a Kalüpszó-barlangból