- A tudomány sokáig úgy vélte, hogy a várható élettartam kapcsán létezik egy természetes plafon.
- Egy ország női lakossága hamarosan elsőként lépheti át a 90 éves átlagos várható élettartam történelmi küszöbét.
- A kutatók szerint a rendkívüli eredmény mögött nem technológiai csodák, hanem az egészségügyi ellátás, az életmód és a társadalmi egyenlőség hosszú távú javulása áll.
A várható élettartam folyamatos növekedése az elmúlt másfél évszázad egyik legjelentősebb civilizációs eredménye, ám a tudomány sokáig úgy vélte, hogy létezik egy természetes plafon, amelyet az emberi társadalmak átlagosan már nem tudnak átlépni.
A 90 éves várható élettartam sokáig ilyen határnak számított: egy olyan demográfiai küszöbnek, amely inkább elméleti lehetőségnek tűnt, mint valós jövőképnek.
Ezt a feltételezést kérdőjelezte meg egy 2017-ben a Lancet orvosi folyóiratban megjelent nagyszabású kutatás, amelyet Majid Ezzati, a londoni Imperial College globális környezet-egészségügyi professzora vezetett.
Dél-Korea áttörheti az emberi élettartam egyik utolsó nagy határát
A nemzetközi kutatócsoport 35 iparosodott ország jövőbeli népesedési és egészségügyi trendjeit elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy 2030-ra a Dél-Koreában születő nők várható átlagos élettartama elérheti a 90,8 évet.
Kapcsolódó: Mi a titka? Dr. Howard Tucker, a világ legidősebb orvosa
A kutatók hangsúlyozták, hogy az előrejelzés nem tekinthető biztos jóslatnak. A modell számításai szerint 57 százalék az esélye annak, hogy a dél-koreai nők átlagos várható élettartama valóban meghaladja a 90 évet 2030-ra.
Az előrejelzések szerint Dél-Korea még a hosszú élet szimbólumának számító Japánt is megelőzheti, ahol a női várható élettartam 88,4 év körül alakulhat, míg Franciaországban 88,6 év lehet ugyanez az érték.
A hosszú élet titka nem a génjeikben rejlik
A dél-koreai siker mögött nem valamiféle különleges genetikai adottság vagy forradalmi orvosi technológia áll. A kutatók szerint a rendkívüli eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy
az ország több évtizeden keresztül következetesen javította lakosságának egészségi állapotát.
A dél-koreai élettartam változás mértéke történelmi léptékben is figyelemre méltó (Fotó: Getty Images)
Ebben kulcsszerepet játszott a gyermekek táplálkozásának javulása, az országos egészségbiztosítási rendszer szinte teljes körű lefedettsége, az iparosodott országokhoz képest alacsony elhízási arány, valamint a nyugati államoknál kedvezőbb vérnyomásértékek.
Talán még ennél is fontosabb, hogy ezek az előnyök nem csupán a társadalom leggazdagabb rétegeit érték el. A dél-koreai egészségügyi fejlődés viszonylag egyenletesen oszlott meg a különböző társadalmi csoportok között, így a hosszabb élet lehetősége nem szűk elitkiváltsággá vált, hanem széles körben elérhetővé.
Egyetlen generáció alatt lezajlott a változás
A dél-koreai változás mértéke történelmi léptékben is figyelemre méltó. 1985-ben a dél-koreai nők várható élettartama még mindössze 73,4 év volt. Ez 2010-re 84,2 évre emelkedett, 2030-ra pedig további 6,6 éves növekedést vetít előre a kutatás.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen generáció leforgása alatt a dél-koreai nők átlagosan közel 17 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint nagymamáik.
A fejlődés jellege ugyanakkor az évek során jelentősen átalakult. Korábban a fertőző betegségek visszaszorítása, a gyermekhalandóság csökkentése és a közegészségügyi fejlesztések jelentették a fő hajtóerőt.
Kapcsolódó: Elárulta titkát a 100 éves nő, aki negyvenet letagadhat
Napjainkban azonban már elsősorban a krónikus betegségek – például a szív- és érrendszeri problémák, a stroke, a daganatos megbetegedések vagy a demencia – későbbi megjelenése és hatékonyabb kezelése növeli a várható élettartamot.
Mit jelentene egy 90 éves társadalom?
A 90 év feletti átlagos várható élettartam nem csupán statisztikai rekord lenne, hanem alapjaiban változtatná meg a társadalmak működését. Jelentősen megnőne a 80 év felettiek aránya, hosszabbá válna a nyugdíjas időszak, új kihívások elé kerülnének az egészségügyi és szociális ellátórendszerek, miközben
a munkaerőpiacnak és a nyugdíjrendszereknek is alkalmazkodniuk kellene az új valósághoz.
A kutatók szerint a hosszabb élet önmagában még nem elegendő cél. Az igazi kérdés az, hogy ezek az extra évek milyen egészségi állapotban telnek majd el, és hogy a társadalmak képesek lesznek-e biztosítani az aktív, egészséges időskor feltételeit.
Kapcsolódó: A 3 legfontosabb dolog a hosszú élethez a tudomány szerint
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!