- Egy évek óta fejlesztett technológiai program most fontos hatósági döntés előtt áll az Egyesült Államokban.
- A terv olyan biológiai és mesterségesintelligencia-alapú megoldásokat ötvöz, amelyek alapjaiban változtathatják meg a járványok elleni védekezést.
- A módszert már tesztelték a világ más pontjain is, az eredmények pedig jelentős figyelmet keltettek a tudományos közösségben.
Első hallásra szinte science fictionbe illő elképzelésnek tűnik, hogy egy technológiai óriásvállalat több tízmillió szúnyog szabadon engedésére kérjen engedélyt az amerikai hatóságoktól. A Google azonban éppen ezt tervezi: a vállalat egy olyan program jóváhagyására vár, amelynek keretében két év alatt akár 32 millió laboratóriumban tenyésztett szúnyog kerülhetne ki Kalifornia és Florida egyes területeire.
Bár a projekt első pillantásra meghökkentőnek tűnhet, valójában egy komoly közegészségügyi probléma kezelésére keres innovatív megoldást.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) jelenleg azt vizsgálja, hogy engedélyezze-e a program megvalósítását, amely évente legfeljebb 16 millió szúnyog kibocsátását tenné lehetővé a két államban. A nyilvános konzultáció lezárását követően a hatóságok döntenek arról, hogy a projekt megkapja-e a szükséges engedélyeket.
A szúnyog a világ legveszélyesebb állata
A kezdeményezés hátterében a Google Debug nevű programja áll, amelyet közel egy évtizede indítottak azzal a céllal, hogy technológiai eszközökkel vegyék fel a harcot a világ egyik legveszélyesebb állatával, a szúnyoggal szemben. Bár mérete alapján jelentéktelennek tűnik,
a szúnyog évente több ember haláláért felelős, mint bármely más állatfaj, mivel számos súlyos fertőző betegséget terjeszt.
Ide tartozik többek között a dengue-láz, a Zika-vírus, a nyugat-nílusi láz, a chikungunya és a malária, amelyek világszerte emberek százmillióit veszélyeztetik.
Kapcsolódó: Magyarországon a tigrisszúnyog, és vele a Dengue-láz
A Google által alkalmazott módszer különlegessége, hogy nem génmódosított rovarokra, hanem egy természetes biológiai folyamat kihasználására épül. A laboratóriumban tenyésztett hím szúnyogokat egy Wolbachia nevű baktériummal fertőzik meg, amely számos rovarfajban természetes módon is előfordul. A hím szúnyogok önmagukban nem jelentenek veszélyt az emberre, mivel nem szívnak vért és nem csípnek.
Amikor azonban ezek a baktériumot hordozó hímek párosodnak a vadon élő nőstényekkel, az utódok fejlődése meghiúsul, így a peték nem kelnek ki.
Ennek eredményeként a célzott szúnyogpopuláció mérete fokozatosan csökken, generációról generációra egyre kevesebb egyed marad fenn a természetben. A kutatók szerint ez a megközelítés lehetőséget kínál arra, hogy a betegségeket terjesztő fajok állománya jelentősen visszaszoruljon anélkül, hogy nagy mennyiségű rovarirtó szer használatára lenne szükség – írja a The Guardian.

A szúnyog évente több ember haláláért felelős, mint bármely más állatfaj (Fotó: Getty Images)
Bevetik a mesterséges intelligenciát is
A vállalat szerint a hagyományos védekezési módszerek egyre kevésbé bizonyulnak hatékonynak. A kémiai rovarirtó szerekkel szemben ugyanis idővel rezisztencia alakulhat ki, miközben azok környezeti terhelése sem elhanyagolható. Emellett a szúnyogok szaporodásához elegendő néhány kisebb vízgyülem, ezért a tenyészhelyek teljes felszámolása a gyakorlatban szinte megoldhatatlan feladat.
A program különlegességét tovább növeli, hogy a Google fejlett automatizálási rendszereket, érzékelőket, adatfeldolgozó algoritmusokat és mesterséges intelligenciát is alkalmaz a folyamat során. Az MI segítségével nagy pontossággal választják szét a hím és nőstény egyedeket, valamint modellezik azokat a területeket, ahol a szúnyogok kibocsátása a leghatékonyabban csökkentheti a célzott populációkat. A projekt így egyszerre biológiai, mérnöki és informatikai vállalkozás, amely több tudományterület eredményeit egyesíti.
Kapcsolódó: Ezt a 4 árnyalatot kerüld, ha nem akarsz szúnyogcsípéseket
A kezdeményezés elsősorban az Aedes aegypti faj ellen irányul, amely a trópusi és szubtrópusi régiók egyik legveszélyesebb szúnyoga. Ez a faj felelős a dengue-láz, a Zika-vírus, a sárgaláz és a chikungunya terjedésének jelentős részéért, ezért a szakemberek régóta keresik azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyan korlátozható az állománya.
Ha a projekt zöld utat kap, összesen akár 32 millió rovar kerülhet a természetbe a két államban. A nyilvános véleményezési időszak június 5-én zárul le, ezt követően a hatóságok végleges döntést hoznak.
Szingapúrban eredményesen tesztelték
A technológia nem teljesen ismeretlen terepen bizonyíthat. A program egyik legfontosabb tesztterülete Szingapúr volt, ahol a helyi hatóságokkal együttműködve alkalmazzák a Wolbachiával fertőzött hím szúnyogok kibocsátását. A rendelkezésre álló adatok szerint az érintett területeken az Aedes aegypti populációja 80-90 százalékkal csökkent, miközben a dengue-lázas megbetegedések száma több mint 70 százalékkal esett vissza néhány hónap leforgása alatt.
Májusban a vállalat bejelentette a program további bővítését Szingapúrban.
„Amikor elindítottuk a Debug programot Szingapúrban, célunk az volt, hogy technológiát alkalmazzunk a szúnyogok előállítására és szabadon engedésére, majd a programot Ázsia olyan közösségeire is kiterjesszük, ahol a dengue-láz globális terhének mintegy 70 százaléka jelentkezik” – nyilatkozta Linus Upson, a projekt vezetője. „A szingapúri eredmények önbizalmat adnak ahhoz, hogy továbblépjünk” – tette hozzá.
Ezek az eredmények jelentős bizakodásra adnak okot, ugyanakkor a program amerikai bevezetése várhatóan továbbra is élénk szakmai és társadalmi vitákat vált majd ki. Miközben a támogatók szerint a technológia új korszakot nyithat a járványok megelőzésében, a kritikusok a hosszú távú ökológiai hatások alapos vizsgálatát sürgetik.
Akárhogy is dönt végül az amerikai hatóság, a projekt jól mutatja, hogy a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívásaira egyre gyakrabban nem csupán az orvostudomány, hanem a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a biotechnológia közös eszköztára kínálhat választ.
Kapcsolódó: 6 tipp, hogy átverd a szúnyogokat
Kiemelt kép: Canva