- A szakértők szerint nem a koncentrációnkkal van a legnagyobb probléma, hanem azzal, amit elvárunk tőle.
- A telefon kikapcsolása önmagában nem oldja meg a figyelemzavart.
- Egy új könyv szerint a legtöbb produktivitási tanács eleve rossz alapfeltevésekből indul ki.
Volt már olyan napunk, amikor este fáradtan becsuktuk a laptopot, és úgy éreztük, egész nap semmire sem tudtunk figyelni? Megnyitottunk egy e-mailt, aztán valahogy az Instagramon kötöttünk ki. Keresni kezdtünk valamit az interneten, majd húsz perc múlva már teljesen másról olvastunk. Elindultunk egy feladattal, de közben eszünkbe jutott három másik, amit szintén sürgősen meg kellett volna csinálnunk. A legtöbben ilyenkor arra jutunk: biztosan romlik a koncentrációnk.
A figyelemkutatással foglalkozó holland szakértők, Mark Tigchelaar és Oscar de Bos szerint viszont sok olyan dolgot gondolunk a koncentrációról, ami egyszerűen nem igaz. Új könyvük egyik legérdekesebb állítása, hogy a figyelmünk nem hibásan működik. Éppen ellenkezőleg: a legtöbbször pontosan azt teszi, amire az evolúció során „tervezték”. A probléma inkább az, hogy a modern élet elvárásai gyakran szembemennek az agy természetes működésével.
A leggyakoribb tévhitek a figyelmünkkel kapcsolatban
Tévhit: nehéz koncentrálni
A legtöbben azt hisszük, hogy a koncentráció valami különleges képesség, amiből egyes emberek többet kaptak, mások pedig kevesebbet.
A szakértők szerint azonban a legtöbb embernek egyáltalán nem nehéz figyelnie. Gondoljunk csak arra, milyen könnyen elveszünk egy izgalmas sorozatban, egy jó könyvben vagy akár a közösségi médiában. Nem a figyelem hiányzik ilyenkor, hanem éppen ellenkezőleg: az tökéletesen működik.
Az agy ugyanis folyamatosan rangsorolja a környezetünkből érkező információkat. Minden pillanatban elképesztő mennyiségű inger ér bennünket, amelyek közül a tudatunk csak töredéket érzékel. Az agy feladata, hogy eldöntse, mi érdemli meg a figyelmünket. Amikor egy unalmas táblázat helyett inkább egy vicces videó felé fordulunk, valójában nem a koncentrációnk mond csődöt. Az agy egyszerűen fontosabbnak vagy érdekesebbnek ítéli meg azt az ingert.
Tévhit: elég kikapcsolni az értesítéseket
Sokan úgy gondolják, hogy a figyelemzavar legnagyobb ellensége a telefon csipogása.A kutatások szerint azonban már az is ronthatja a koncentrációt, ha a készülék egyszerűen ott van előttünk az asztalon. Egy amerikai vizsgálat azt találta, hogy azok az emberek teljesítettek a legjobban összetett gondolkodási feladatokban, akiknek a telefonja egy másik helyiségben volt. Nem kikapcsolva, nem lenémítva, hanem egyszerűen minél távolabb.
Ennek oka, hogy az agyunk egy része folyamatosan készenlétben marad. Még akkor is, ha nem nyúlunk a telefonhoz, energiát emészt fel annak tudata, hogy bármikor érkezhet egy üzenet vagy értesítés.
Kapcsolódó: „Az a cél, hogy mérgesek legyünk, mert akkor tovább görgetünk” – hogyan irányítják a figyelmünket az online posztok és közösségi oldalak?
Tévhit: mindig a flow állapot a cél
Az elmúlt években a flow mitikus magasságokba emelkedett. Sokan úgy gondolják, hogy csak akkor dolgozunk igazán jól, ha teljesen belemerülünk egy feladatba, elveszítjük az időérzékünket, és szinte eggyé válunk a munkával.
A flow állapot létrejöttéhez azonban nagyon speciális feltételek szükségesek. A feladatnak elég nehéznek kell lennie ahhoz, hogy kihívást jelentsen, de nem lehet túl nehéz sem. Emellett általában legalább tíz-tizenöt perc zavartalan figyelem szükséges ahhoz, hogy egyáltalán kialakuljon ez az állapot.
Vagyis teljesen normális, ha egy e-mail-hegy feldolgozása közben nem éljük át a flow csodáját.
Tévhit: csak egy gyors e-mail
Van egy mondat, amely talán több koncentrációt tett már tönkre, mint bármi más.
„Csak gyorsan megnézem.”
A figyelem kutatói szerint a koncentráció egyik legnagyobb ellensége nem maga az, ha megszakad a feladatvégzés, hanem a feladatok közötti ugrálás. Minden alkalommal, amikor félbehagyunk valamit,
az agyunk egy része továbbra is az előző feladattal marad elfoglalva.
Emiatt lassabban és kevésbé hatékonyan dolgozunk. Éppen ezért sokszor nem a nagy zavaró tényezők jelentik a problémát, hanem a rengeteg apró megszakítás, amelyekből észrevétlenül összeáll egy teljesen szétesett munkanap.
Tévhit: a teljes csend a legjobb
Elsőre logikusnak tűnik, hogy minél csendesebb környezetben dolgozunk, annál könnyebben koncentrálunk. A szakértők szerint azonban bizonyos helyzetekben éppen az ellenkezője történik. Ha egy feladat túl egyszerű vagy unalmas, az agyunk új ingereket kezd keresni. Ezért kalandozik el olyan könnyen a figyelmünk.
Ilyenkor néha segíthet egy kis zene, egy enyhe háttérzaj vagy akár az, ha tudatosan gyorsabb tempóban dolgozunk. Az agy ugyanis szereti a kihívást.
Ha túl kevés inger éri, saját magának kezd szórakozást keresni.
Az unalmas feladatok elvégzése közben segítheti a koncentrációt a zenehallgatás
Tévhit: előbb a könnyű feladatokat érdemes letudni
Sokan hosszú listákat írnak a teendőkről, majd a legegyszerűbb pontok kipipálásával kezdenek.
Bár ez rövid távon sikerélményt adhat, a kutatók szerint nem feltétlenül ez a leghatékonyabb stratégia. Az agy ugyanis a nap során fokozatosan elfárad. A legjobb figyelmi kapacitásunk jellemzően a nap első felében áll rendelkezésre. Éppen ezért érdemes a legfontosabb vagy legnehezebb feladatot előre venni, amikor még frissek vagyunk.
Tévhit: a közösségi média pihentet
Sokan egy fárasztó feladat után ösztönösen a telefonjukért nyúlnak. A probléma csak az, hogy a közösségi média valójában nem ad pihenőt az agynak. Bár szórakoztatónak tűnik, közben újabb és újabb információkkal bombáz bennünket. Az agy tovább dolgozik, tovább feldolgoz, tovább reagál.
A valódi pihenés sokkal unalmasabbnak hangzik. Egy séta telefon nélkül. Egy kis bámészkodás az ablakon kifelé. Néhány perc, amikor egyszerűen nem történik semmi.
Segítsünk pihenni az agynak
Az elmúlt években hajlamosak voltunk úgy beszélni a koncentrációnkról, mintha valami végzetesen elromlott volna bennünk. Mintha a telefonok, a közösségi média és az állandó információáradat tönkretette volna az agyunkat.
A kutatások azonban árnyaltabb képet mutatnak. A figyelmünk nem rosszul működik. Inkább olyan környezetben próbál eligazodni, amelyhez az emberi agy evolúciósan nem alkalmazkodott teljesen. Nem az a kérdés, hogyan kényszerítsük magunkat még több koncentrációra. Hanem az, hogyan alakíthatunk ki olyan napokat, amelyekben az agyunknak nem kell folyamatosan harcolnia önmagával.
Kapcsolódó: töltsd ki a tesztet, nézd meg, neked mi segít koncentrálni!
Fotó: Unsplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!