Először jár Budapesten?
Másodszor. 2023-ban már voltam itt, amikor a Budapest Scoring zenekart vezényeltem az első filmzenémhez. Most is egy ilyet veszünk fel David Jasso spanyol író La Silla című könyvének filmadaptációjához.
Zenészként vagy orvosként utazik többet?
Három éve szinte folyamatosan úton vagyunk, elsősorban azért, hogy a lehető legszélesebb körben ismertté tegyük az orvosi technikáinkat. De néha a zene miatt is útra kelhetek.
Küldetésének tartja, hogy mindenhol megismerjék a módszerét?
Minden úgy kezdődött, hogy volt egy traumatikus élményem a nagybátyámmal, aki az agyműtétje után soha többet nem volt önmaga, elvesztette az érzelmeit. Már orvostanhallgató voltam, így szembesültem azzal, hogy azok a betegek, akik agyműtéten esnek át, képesek elveszíteni az empátiájukat, az érzelmi tapasztalataikat és az érzelemszabályozásukat, azaz igazi valójukat.
Ezért elkezdtem dolgozni egy olyan, mesterséges intelligencián alapuló teszten, amely képes a beteg érzelmeinek azonosítására és megőrzésére. Elsősorban az a célunk, hogy megmutassuk, milyen kiemelt szerepe van az agysebészetben annak, hogy megőrizzük a páciensek személyiségét. Mindezt önzetlenül, mindenféle érdek nélkül tesszük, és eddig huszonöt országba jutottunk el.
Mindez tehát leginkább a szemléletformálásról szól?
A mesterséges intelligenciát arra használtuk, hogy kifejlesszük ezt a vizsgálatot, amely az első olyan, kifejezetten éber agytérképezésre tervezett eseti eszköz, amely az érzelmi feldolgozás megőrzését célozza. Az elektromos stimuláció során az éber páciens öt másodpercen át hiperrealisztikus avatárok által megjelenített érzelmeket lát.
Kapcsolódó: Mi történik a sürgősségi orvosok lelkével?
Ezek az avatárok profi színészek mimikájának és érzelmi kifejezéseinek információit hordozzák. Erre fejlesztettük és alkalmaztuk az MI-komponenst. Ha a páciens nem tud válaszolni, vagy rosszul reagál, tudjuk, hogy az adott stimulált terület kritikus fontosságú, ezért meg kell őriznünk. De ahogy ön is nagyon pontosan fogalmazott, ez valójában inkább szemléletváltásról szól: annak elengedéséről, hogy az agyi funkciókat egyetlen fix ponthoz kössük, és annak felismeréséről, hogy dinamikus neurális hálózatokban kell gondolkodnunk.
Éppen ezért – és ez világszerte az egyik legfontosabb küldetésünkké vált – nincs feltétlenül szükség hatalmas költségvetésre vagy csúcstechnológiára ahhoz, hogy magas szintű éber idegsebészetet végezzünk. Ezt a világ legkülönbözőbb társadalmi és gazdasági hátterű országaiban is sikerült bizonyítanunk.
Itt, Magyarországon mindenki ismeri Karinthy Frigyest, aki Utazás a koponyám körül címen regényt írt saját agydaganata történetéről. Gyerekkoromban néztem meg a könyvből készült filmet, amelynek végtelenül hosszúnak tűnő jelenete az író éber agyműtétjét mutatja be. Ennél drámaibb sci-fit életemben nem láttam.
Erről nem is tudtam! Nagyon szeretném megismerni ezt a történetet! Ha látná a mi műtétjeinket, még jobban le lenne nyűgözve. Még színes matricákat is ragasztunk az agy különböző területeire.
Hogyan viselik a betegek, hogy ébren kell lenniük a műtét közben?
Eddig huszonöt országban végeztünk műtéteket, csaknem háromszáz emberen, és közben kapcsolatba kerültünk nemcsak velük, hanem a hozzátartozóikkal és helyi agysebészekkel is. 2023-ban volt az első ilyen műtétünk, és rögtön be is robbantunk a köztudatba Spanyolországban, így a betegek most már nagyon sokszor hozzánk fordulnak.
Kapcsolódó: Ezért költünk százezreket magánorvosra
Egyre többen kérik, hogy ébren lehessenek. Mindez annak is köszönhető, hogy nem hallgattam azokra a tanáraimra, akik azt szajkózták, hogy a betegek nem akarnak ébren lenni, mert az túl drámai. Sikerült nézőpontváltást elérnünk. Hatalmas előny, ha a beteg ébren van, mert tud nekünk segíteni, így jobb eredményt lehet elérni. Úgyhogy végül az operáció egyáltalán nem rossz élmény számukra.
Hogyhogy nem fáj ez a betegnek?
Ez egyszerűbb, mint amilyennek tűnik. Az agyban nincsenek fájdalomreceptorok, szóval az agy nem fáj. Bármennyire is őrültségnek hangzik, az agy dolgozza fel a test összes fájdalmát, mégsem érzékel fájdalmat. Csak addig kell érzéstelenítést használnunk, amíg eljutunk az agyhoz.
Mondd, mit érzel című könyvét Magyarországon is kiadták. Ebben sokat beszél Jorge Drexler daláról, az Al otro lado del ríóról. Nagyon fontosnak tűnik az ön számára.
A dal eredetileg egy filmhez készült, amely Che Guevara életéről szól. Persze tudjuk, milyen megosztó történelmi figura, hiszen élete második felében a diktatúra mellé állt, de a mű a fiatal Che Guevarát mutatja be, aki orvosként bejárta egész Dél-Amerikát, és találkozott a legszegényebb, legelesettebb emberekkel.
A legjobb barátjával szelte az utakat motoron, és az életének ez a szakasza – kizárólag ez a szakasza (nevet) – engem is nagyon inspirált abban, hogy embereket gyógyítsak. Gyerekkoromtól arról álmodoztam, hogy létrehozzak valamit, ami szerte a világon segíthet az embereknek. Ez volt az első spanyol dal, amely Oscart nyert. A jobb karomra fel is tetováltattam a szövegét. Idővel közeli barátok lettünk a dal szerzőjével, amit az élet egyik varázsának tartok.
Akkor valami szépen körbeért.
Igen! Három és fél évig küzdöttem a rendszerrel, hiszen nagyon fiatal agysebészként álltam elő valami újdonsággal. Az idősebbek harcoltak ellenem, ami persze tudom, hogy nem a személyemnek szólt. Ez már csak ilyen. Én arra tettem fel az életemet, hogy az érzelmeket és a magasabb rendű mentális folyamatokat idegsebészeti szemszögből próbáljam megérteni – erős idegtudományi és matematikai háttérrel.
Kapcsolódó: 4 tipp, amivel megelőzhetjük az orvosi gázlángozást
Ez azonban eleinte sokak számára gyanúsnak, szokatlannak hatott. Olyan volt,
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!