- MRI-vizsgálatok szerint a pszichopata személyiségjegyekkel élők egyik agyi területe átlagosan 10 százalékkal nagyobb lehet.
- A kutatók szerint ez összefügghet az impulzivitással, az izgalomkereséssel és a jutalom iránti fokozott vággyal.
- A szakértők hangsúlyozzák: a pszichopátia kialakulásában nemcsak a biológia, hanem a környezet is fontos szerepet játszik.
A pszichopátia régóta foglalkoztatja a kutatókat, a filmes világot és a hétköznapi embereket is. Vajon valóban másképp működik egy pszichopata agya? És ha igen, ez mennyire veleszületett, illetve mennyire alakul ki a környezet hatására? Egy friss kutatás most újabb fontos részletet tárt fel: MRI-vizsgálatok alapján a pszichopata személyiségjegyekkel rendelkező emberek agyában bizonyos területek átlagosan nagyobbak lehetnek, mint másoknál.
A kutatók 120 ember agyát vizsgálták meg képalkotó eljárással, majd pszichológiai tesztekkel mérték fel a pszichopátiára jellemző személyiségvonásokat. Az eredmények szerint a pszichopata jegyekkel erősebben rendelkező résztvevők striátuma – az agy jutalmazással, motivációval és döntéshozatallal összefüggő területe – átlagosan körülbelül 10 százalékkal nagyobbnak bizonyult.
Mi pontosan a pszichopátia?
A pszichopátia nem egyszerűen önző személyiséget jelent, és nem is azonos automatikusan az erőszakos bűnözéssel. A szakemberek szerint inkább olyan személyiségjegyek összességéről van szó, mint:
- az empátia hiánya,
- a manipulatív viselkedés,
- az impulzivitás,
- a fokozott izgalomkeresés,
- vagy a bűntudat gyenge jelenléte.
Fontos ugyanakkor, hogy nem minden pszichopata válik bűnelkövetővé, és nem minden bűnelkövető pszichopata. A kutatók ma már inkább egy spektrumként tekintenek ezekre a személyiségjegyekre.
Kapcsolódó: a pszichopatáknak furcsa kapcsolata van a fájdalommal, gyakran nem is érzik
Az agy jutalmazó rendszere lehet a kulcs
A vizsgálat középpontjában a striátum állt, amely az agy egyik mélyebben fekvő területe. Ez a régió fontos szerepet játszik abban, hogyan reagálunk a jutalomra, mennyire vágyunk izgalmakra, illetve hogyan szabályozzuk az impulzusainkat.
A kutatók szerint a nagyobb striátum összefügghet azzal a fokozott ingerkereséssel, amely sok pszichopata személyiségjegyet mutató emberre jellemző. Emiatt lehet gyakoribb esetükben a kockázatkereső viselkedés, a gyors jutalom iránti vágy, vagy az impulzív döntéshozatal.
A szakemberek szerint ez részben magyarázhatja, miért hajlamosabbak egyes emberek veszélyesebb vagy antiszociális viselkedésre.
Nem csak a neveltetés számít
A pszichopátiáról sokáig főként társadalmi és családi problémák kontextusában beszéltek. Az új eredmények azonban azt erősítik meg, hogy biológiai tényezők is szerepet játszhatnak. A kutatás egyik szerzője szerint a pszichopátiát nem lehet kizárólag rossz gyerekkorra vagy környezeti hatásokra visszavezetni. Az agy fejlődése, a genetikai tényezők és a neurobiológiai sajátosságok szintén fontos részei lehetnek a képnek.
A legfrissebb kutatások szerint nem csak a rossz gyerekkor állhat a pszichopátia hátterében, biológiai okai is vannak
Ez azonban nem jelenti azt, hogy valaki pszichopatának születik, és azon már nem lehet változtatni. A szakértők hangsúlyozzák: az agy fejlődésére a környezet, a trauma, a stressz és az életélmények is erősen hatnak.
A pszichopátia jóval összetettebb lehet, mint hittük
Az elmúlt évek kutatásai arra utalnak, hogy nem egyetlen agyterület felelős a pszichopátiáért. Későbbi vizsgálatok szerint több agyi hálózat működése is eltérhet, különösen azoké, amelyek:
- az érzelmi szabályozásért,
- az impulzuskontrollért,
- a társas kapcsolatokért,
- és a döntéshozatalért felelősek.
A kutatók ezért ma már inkább egy összetett idegrendszeri mintázatként tekintenek a pszichopátiára, nem pedig egyetlen „hibás agyi régió” következményeként.
Az eredmények nem arra valók, hogy diagnosztizáljunk másokat
A szakemberek külön hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy MRI-felvételek alapján bárkit pszichopatának lehetne bélyegezni. Az emberi személyiség rendkívül összetett, és az agyi különbségek önmagukban nem határozzák meg valaki viselkedését vagy erkölcsi döntéseit.
A kutatás inkább ahhoz vihet közelebb minket, hogy jobban megértsük, hogyan működik az emberi agy, és milyen biológiai tényezők állhatnak bizonyos személyiségjegyek hátterében.
Kapcsolódó: Pszichopata, nárci – miért ne dobálózzunk csak úgy a pszichológiai kifejezésekkel?
Fotó: Getty Images, Unsplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!