- A szakértők szerint az írásos kommunikációból hiányoznak azok a nonverbális jelek, amelyek segítenék az értelmezést.
- Egy rövid válasz sokszor érdektelenségnek vagy elutasításnak tűnhet.
- Már egy felkiáltójel vagy néhány plusz szó is teljesen megváltoztathatja az üzenet hangulatát.
Egy nő nemrég a közösségi oldalán osztotta meg a történetét. Üzenetet írt a testvérének, hogy lenne-e kedve másnap találkozni. A válasz mindössze ennyi volt: persze. A beszélgetésből perceken belül kisebb vita lett, mert a nő úgy érezte, a testvére valójában egyáltalán nem akar vele időt tölteni. Az internet pedig meglepően gyorsan a pártjára állt. Úgy tűnik, az egyszavas üzenetet nem csak a nő, hanem rajta kívül még rengetegen passzív-agresszívnak, lehúzónak vagy kifejezetten bántónak érezik.
A digitális kommunikáció egyik legfurcsább sajátossága, hogy néha egyetlen szó is képes teljesen félrevinni egy beszélgetést. Főleg akkor, amikor érzelmekről, kapcsolódásról vagy közeli emberi viszonyokról van szó. A „persze” szó például első pillantásra teljesen ártalmatlannak tűnik. Elvileg beleegyezést, nyitottságot jelent. Mégis rengetegen érzik úgy, hogy üzenetben inkább hidegnek, kedvetlennek vagy kényszeredettnek hat.
Miért hangzik ennyire rosszul üzenetben az, hogy persze?
A nyelvészek szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy az írásos kommunikációból hiányzik minden olyan jelzés, ami élőben segítené az értelmezést.
Nincs hangsúly, nem látjuk a másik arckifejezését, mosolyát, amikor lelkesedik, és úgy mondja. De nincs nevetés vagy szemkontaktus sem. Csupán a képernyőn jelenik meg egyetlen szó. Egy egyszerű persze ezért sokak fejében inkább így hangzik:
- jó, ha muszáj,
- végül is mindegy,
- nem igazán akarom, de legyen.
Különösen érzékeny helyzetekben, például amikor valakit meghívunk valahova, kezdeményezünk, vagy érzelmileg kiszolgáltatottabbnak érezzük magunkat, akkor eshet rosszul ez a rövid, egyszavas válasz az üzenetünkre.
A rövid válasz könnyen tűnhet érdektelenségnek
A szakértők szerint az emberek hajlamosak az üzenetek hosszából és stílusából érzelmi következtetéseket levonni.
Egy lelkes Igen!, vagy éppen Persze, nagyon szívesen!, Abszolút benne vagyok! egészen más érzést kelt, mint egy száraz persze vagy oké. Nem feltétlenül azért, mert a másik valóban nem akar találkozni velünk, hanem mert az agy automatikusan elkezdi kitölteni az üres helyeket. És az emberek meglepően gyakran a legrosszabb forgatókönyvet képzelik mögé.
Generációs különbség is lehet mögötte
Máshogy kommunikálnak online a különböző generációk
A nyelvészek szerint a fiatalabb generációk sokkal több érzelmi megerősítést várnak az online kommunikációban. Emiatt használnak több emojit, nagyobb lelkesedést mutató betűszavakat akár, erősebb visszajelzést a másiknak. A rövid, tárgyilagos válaszok emiatt számukra könnyebben tűnnek ridegnek vagy passzív-agresszívnak.
Míg mások egyszerűen csak gyorsan és praktikusan kommunikálnak, ezért történhet meg az, hogy valaki teljesen semlegesnek szánt egy üzenetet, a másik fél viszont órákig szorong miatta.
Egyetlen felkiáltójel is sokat számíthat
A kommunikációs szakértők szerint egészen apró dolgok is képesek megváltoztatni egy üzenet hangulatát. A persze és a persze! például sok ember számára teljesen más érzelmi töltetet hordoz.
Ugyanez igaz arra is, ha valaki hozzátesz még néhány szót:
- Persze, benne vagyok!
- Persze, jól hangzik!
- Igen, találkozzunk!
Az ilyen apró kiegészítések biztonságérzetet és lelkesedést közvetítenek.
Nem mindig az a baj, aminek látszik
A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy nem érdemes automatikusan túlértelmezni minden rövid választ. Sokan egyszerűen ilyen kommunikációs stílust használnak. Főleg azok, akik kevésbé érzelmesen írnak üzenetet, vagy multitasking közben válaszolnak.
A probléma inkább az, hogy az online kommunikációban az emberek gyakran saját bizonytalanságaikat, félelmeiket és korábbi tapasztalataikat vetítik rá néhány rövid szóra, és ettől egy teljesen hétköznapi válasz is könnyen elutasításnak tűnhet.
A persze önmagában nem rossz válasz. A gond inkább az, hogy üzenetben túl sokféleképpen lehet értelmezni. Amikor valaki kapcsolódni próbál hozzánk, sokszor nem is maga a válasz számít igazán, hanem az érzés, amit kivált.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!