Hiába vértezzük fel magunkat különleges bőrápoló krémekkel, drága szérumokkal, a tükör kíméletlenül őszinte. Ha túlhajszoltak, stresszesek vagyunk, az bizony meglátszik rajtunk. A bőrünk szürkévé, nyúzottá válik, vagy épp kipirosodik, a szemünk karikás vagy duzzadt. Ilyenkor a kimerültséget hajlamosak vagyunk egy vastagabb réteg korrektorral és egy újabb kávéval elintézni, várva, hogy a helyzet magától megoldódjon.
Pedig az elmélyülő karikák, az állkapocs ívén megjelenő fájdalmas aknék vagy a hajhullás nem csak esztétikai bosszúságok. Ezek a szervezetünk vészjelei. Bőrünk ugyanis az idegrendszerünk és a belső egyensúlyunk tükre.
A láthatatlan dominóhatás
A különböző megjelenő tünetek kapcsán fontos kideríteni, hogy kinél mi okozza a problémát.
Dr. Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója magyarázza el, mi történik a szervezetünkben a stressz hatására.
– Rövid távon a kortizol, vagyis az úgynevezett stresszhormon rendkívül hasznos: segíti az alkalmazkodást, éberebbé tesz, energiát mozgósít. Az akut stressz önmagában nem káros, sőt, bizonyos helyzetekben kifejezetten hasznos. Ezt nevezzük jó stressznek, amilyen például egy intenzív edzés vagy egy kihívást jelentő feladat teljesítése, amely aktiválja a szervezet működését. Ha ezt megfelelő regeneráció követi, támogatja az alkalmazkodást.
A probléma akkor kezdődik, amikor a feszültség tartóssá válik, és elmarad ez a várva várt regeneráció. Ilyenkor a szervezet folyamatos készenléti állapotba kerül. Megemelkedik a vércukorszint, romlik a tápanyagok feldolgozása, hasznosítása, és csökken a sejtek inzulinérzékenysége. Ennek következtében, bár a vérben bőségesen jelen van az energia, a sejtek valójában „éheznek”.
Ez is érdekelhet: Ezt árulja el rólad a pszichológia szerint, ha te is evéssel vezeted le a stresszt
Így a testünk egyre több zsírt raktároz el, méghozzá nem is akárhol: nemcsak a bőr alatt, hanem a hasüregben és a belső szervek körül is. Ez a zsigeri zsírszövet azonban nem egy passzív raktár. Folyamatosan hormonokat és gyulladáskeltő anyagokat termel, tovább rontva a helyzetet.
Csendes gyulladások
– A tartós stressz folyamatosan aktivált állapotban tartja az immunrendszert – folytatja dr. Balázs Anna. – Nem alakul ki látványos, lázzal vagy fájdalommal járó betegség, mégis egy hosszan fennálló gyulladásos közeg jön létre a sejtek szintjén. Ezt nevezi a tudomány krónikus alacsonyfokú gyulladásnak. Ez a háttérfolyamat sokáig észrevétlen marad, miközben folyamatosan hat az érfalak működésére, a tápanyagok feldolgozására és a hormonális egyensúlyra.
Ennek a következménye a megmagyarázhatatlan fáradékonyság, a teljesítőképesség csökkenése, vagy az a frusztráló helyzet, amikor valaki keveset eszik, mégis nehezen fogy. Mindez pedig nemcsak a szív-érrendszeri és az anyagcsere-eredetű betegségek kialakulásában játszik kulcsszerepet, hanem gyorsítja a biológiai öregedési folyamatainkat is.
Ez is érdekelhet: 9 jel, hogy gyulladás van a szervezetedben
A stressz kiül az arcunkra
A stressz miatti „belső küzdelem” hamar megmutatkozik a testünk legnagyobb szervén, a bőrön. Dr. Kiss Norbert bőrgyógyász szerint a bőr rendkívül érzékenyen reagál a belső egyensúly felborulására.
– A tartós feszültség hatására megemelkedett kortizolszint több ponton is beavatkozik a bőr működésébe: fokozza a gyulladásos folyamatokat, lassítja a regenerációt és gyengíti a bőr természetes védekezőrendszerét. Az idegrendszeren keresztül a bőr szinte ingerlékennyé válik, könnyebben kipirosodik, viszket, reagál. Ezért van az, hogy stresszes időszakban sokan érzik úgy, mintha a bőrük nem működne úgy, mint szokott.
Hová tűnik a ragyogás?
A stressz okozta bőrtünetek általában nem egyetlen, jól körülhatárolható formában jelentkeznek,
