Mindig meglep, milyen óriási a jelentősége annak, hogy ismert ember melyik országból (földrészről) származik. Ezt hamarabb megjegyzik az emberek, mint azt, hogy becsületes vagy széltoló, tehetséges, vagy csak annak hiszi magát, vonzó vagy taszító – ennyi elég az ellentétpárokból.

Lefogadom, hogy az ENSZ főtitkáráról többen tudják, hogy portugál, kevesebben, hogy a teljes neve António Manuel de Oliveira Guterres, ráadásul az első ó ékezetes. Nem is beszélve a nézeteiről, az emberi és vezetői erényeiről.

Hasonló a helyzet a pápákkal. Közismert, hogy volt úgynevezett lengyel pápa, aztán német, majd argentin. Kevésbé tudott, hogy melyikük miféle döntésekkel járult hozzá a Vatikán megbecsüléséhez. A jelenlegi pápát világszerte amerikainak titulálják.

Ámbár dél-amerikai pápa volt már, de a közbeszédben az USA szinonimája Amerika. Megjegyzem, komoly esély nyílt a mi Erdő Péterünk előtt, de a véghajrában Robert Prevost­ nyert.

Elképzelni se könnyű, miként hatott volna ránk és a világra, ha egy magyar ülhet Szent Péter trónjára.

Mellünk düllesztése a nemzeti minimum. Egészen biztos, hogy sokat tehetett volna értünk, akik csak kilencmillióan vagyunk, a határainkon bévül. Hírnevünknek is sokat használt volna. Amiként a magyar olimpikonok és Nobel-díjasok is. Rájuk is áll, hogy a nevük gyakorta szerepel a világsajtóban, de például a tudósok kutatási eredményei és az írók könyvei kevésbé kerülnek a reflektorfénybe.

Kapcsolódó: Megválasztották az első amerikai pápát, a neve XIV. Leó

Amióta figyelemmel kísérem a pápák kivoltát, állandóan reménykedem, hogy valamelyikük hátha megpróbálja törölni a cölibátust a katolikus papokra érvényes egyházi elvárások közül. Úgy érzem, gyönge lábakon áll e tiltás biblikus eredetének bizonyítása.

Robert már gyerekként sem gondolt más pályára, viszont meglepte, hogy végül a konklávén őt választották meg pápának (Fotó: Grzegorz Galazka/Archivio Grzegorz Galazka/Mondadori Portfolio via Getty Images)

Ráadásul a többi keresztyén felekezet zöme engedi házasodni Isten földi helytartóit, a reformátustól a protestánsig, az anglikántól a metodistáig. Attól tartok, az én szavaim e tárgyban (se) nyomnak sokat a latban. Nem baj. Attól még lehetnek jogosak, igazak, pontosak.

Tavaly május nyolcadikán szállt föl a fehér füst bizonyos kéményből, s hangzott el a tradicionális mondat: Habemus papam! (Van pápánk.) Robert Prevost a XIV. Leó nevet választotta. Az USA katolikus lakossága örömmámorban égett. A napi- és hetilapok kijelentették: AZ ELSŐ AMERIKAI PÁPA.

Noha ő perui állampolgár is, mert amikor ott volt érsek, föl kellett vennie. Három világ pápájának nevezik (Peru, USA, Olaszország). Most jön a legizgalmasabb: ő a MIGRÁNS PÁPA. Tekintve hogy a nagyapja Haitin született, s ősei között van francia kanadai, spanyol, kubai kreol. Mit szól ehhez vajon az USA elnöke, aki szinte kereszteshadjáratot hirdetett a betelepedők ellen, és fegyveresek fognak el ártatlan embereket, hogy kitoloncolják őket?

Kapcsolódó: Így teltek II. János Pál pápa hétköznapjai 

Mintha elfelejtette volna,

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő mindössze havonta 1490 forintért.
Próbáld ki most!
Az előfizetésed egy regisztrációval egybekötött bankkártyás fizetés után azonnal elindul.
Mindössze pár kattintás, és hozzáférhetsz ehhez a tartalomhoz. Ha van már előfizetésed, lépj be .
Ajánlott videó