Kevés olyan egyszerű és széles körben használt vizsgálat van, mint a rutin-laborvizsgálat. Elég hozzá egy vérvétel és egy vizeletvizsgálat, és másnapra kiderül, hogy szó lehet-e valamilyen általános egészségügyi problémáról, emelkedett szív- és érrendszeri kockázatról, vesegondról, cukorbetegségről, pajzsmirigyeltérésről. Egyfajta iránytű ez, ami nyilván nem mutat rá mindenre, de nagyon hasznos.
Az elkészült leleten még a laikus is könnyen kiigazodhat, és ha szakszerűen kiértékelni nem is tudja, azt egyből láthatja, hogy van-e rajta bármilyen látványos eltérés. Ebbe a folyamatba akkor csúszhat gond – és emiatt fontos az orvosi konzultáció –, ha nem ismerjük a laborvizsgálatok előtti teendőket. Velem például pár éve esett meg, hogy a mindig rendben lévő leletem a normálisnál magasabb vérzsírszintet mutatott, amire erősen rácsodálkoztam.
Egyrészt mert ilyen korábban soha nem fordult elő, másrészt mert sem családi, sem életmódbeli rizikóról nem tudok. Aztán jött a ráébredés, bevillant ugyanis, hogy a párom a vérvétel előtti napon a kedvenc sajtommal érkezett haza, amit én az esti órákban egy az egyben felfaltam – hogy aztán reggelre a benne lévő zsiradék kellő mennyiségben képviseltesse magát a véremben anélkül, hogy az bármilyen bajt jelezne. A palettán még sok ehhez hasonló hibalehetőség van, és azokat érdemes ismerni.
1. A vérzsírszint titkai
– A rutinvérvételnél azért szokták mérni a vérzsírszinteket – ilyen a koleszterin és a triglicerid –, mert azok segítik megbecsülni az összesített szív- és érrendszeri rizikó mértékét. Tehát azt, hogy valakinél milyen eséllyel fordulhatnak elő ilyen betegségek. A lipidvizsgálatok előtt nem minden esetben kötelező az éhgyomor, de a trigliceridmeghatározásnál vagy kifejezett orvosi kérésre továbbra is gyakran 8–12 órás éhezés javasolt.
Ebben az időszakban a zsíros ételeket, például a sajtokat és húsokat mindenképpen mellőzni kell, de fontos figyelni másra is. A vérvétel előtti huszonnégy órában kerülni kell például az alkoholt, mert átmenetileg az is megemelheti a trigliceridszintet. Egyetlen sör vagy egy pohár bor persze nem feltétlenül okoz gondot, de az ennél nagyobb mennyiségektől fontos tartózkodni a vérvétel előtti napon.
A laborvizsgálat reggelén a kávéfogyasztást is mellőzzük, mert a mérési eredményt a koffein és a kávé néhány egyéb anyagai is torzíthatják – mondja dr. Mikó Márton háziorvos, belgyógyász, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika belgyógyász konzulense.
Ez is érdekelhet: Fájdalommentes teszt, amely kimutatja a vastagbélrákot: minden, amit a székletvizsgálatról tudni érdemes
A vérzsírokról érdemes azt is tudni, hogy azok önmagukban nem vészjelzők, azokat mindig a többi rizikótényezővel együtt kell értékelni. Attól végképp nem szabad megijedni, ha a koleszterinszint vagy a trigliceridszint értéke egyszer véletlenül magasabb a kelleténél. Ilyenkor mindig konzultáljunk orvossal, aki segíti a helyzet tisztázását.
2. Reagál a vércukor
Alapvető eleme a rutin-laborvizsgálatnak az éhgyomri vércukorérték mérése, amihez kapcsolódhat a hemoglobin A1c szintjének ellenőrzése is (ezt rövidítik HbA1c-ként). Ezek az értékek a cukorbetegség korai felismerésében és diagnosztizálásában játszanak kulcsszerepet, a betegség fennállásakor pedig segítik a nyomon követést, illetve annak ellenőrzését, hogy a kezelés megfelelő-e.
– Ezeknél a vizsgálatoknál van egy félreértés, ami nagyon gyakori. Míg az éhgyomri vércukorérték méréséhez elengedhetetlen a reggeli vagy a délelőtti vérvétel, illetve előtte a nyolc, de inkább tizenkét órás éhezés, addig a HbA1c szintjének mérésekor ez nem előírás. Ennek oka az, hogy ez az érték nem az aznapi étkezést, hanem az előző hetek vércukorviszonyait tükrözi.
Ez is érdekelhet: A mondat, ami súlyos kórképek gyakori előjele lehet
Egyes helyzetekben – például várandósoknál vagy endokrinológiai kivizsgálás részeként – ma is végeznek terheléses vércukorvizsgálatot diagnosztikai célból, noha az kevésbé kényelmes amiatt, mert több időt és több vérvételt igényel. Aki ilyenen vesz részt, annak szintén elengedhetetlen az éhgyomorral érkezés – mondja szakértőnk.
A kávéval a vércukormérés előtt is vigyázni kell, még cukor nélkül sem szabad fogyasztani.
Hasonló a helyzet a dohányzással, aminek a nikotin miatt szintén lehet akut vércukoremelő hatása. Emiatt a reggeli vérvétel előtt dohányozni sem lenne szabad. Az édesítőszerekre és az azokkal ízesített rágókra és teákra vonatkozó adatok ellentmondásosak, de a legjobb azokat is kerülni vércukormérés előtt.
vérvétel fals eredmény (Fotó: Getty Images)
3. Körömvitamin & pajzsmirigy
Az általános laborvizsgálatoknál a TSH nevű pajzsmirigyserkentő hormon értékét is szokták nézni, mert annak eltérései felkelthetik a pajzsmirigy-működési zavarok gyanúját. A többi pajzsmirigyhormon szintjét szakorvos szokta kérni, egyszerű szűrővizsgálatoknál azok értékét nem kell külön ellenőrizni.
A pajzsmirigyre vonatkozó laboreredményekről általánosságban érdemes tudni, hogy azokat a biotintartalmú haj- és körömvitaminok torzíthatják.
Emiatt szedésüket célszerű felfüggeszteni a vérvétel előtt három-öt napra, és a laborban is szükséges jelezni, ha valaki biotint szed. Ennek híján a laboreredmények pajzsmirigy-túlműködést jelezhetnek, ami egyrészt ijedtséget okozhat, másrészt feleslegesen elvégzett további vizsgálatokat. A biotin miatt jelentkező fals eredmény a pajzsmirigy-alulműködés gyanúját is elvetheti olyan betegeknél, akiknél ez az állapot már tüneteket, például hajhullást okoz.
4. Egynapos lustálkodás
A laborleleteken látható kreatinin- és eGFR-érték a vesefunkciókra utal, amelyek, ha nem vagyunk elővigyázatosak, szintén becsapósak lehetnek.
– Ugyan a kreatinin szintje fontos tájékozódási pont a vesefunkció értékelésében, szükség esetén pedig vizeletvizsgálattal együtt kiválóan jellemzi a veseműködést, az értéke függ az emberek izomtömegétől. Ebből adódóan a kiértékelésekor az orvosok figyelembe veszik a páciensek edzettségi szintjét. Számít az is, hogy a vizsgálat előtt ki mit evett.
Például aki sok húst fogyasztott vagy étrend-kiegészítőként kreatint szedett, annál az érték akkor is magas lehet, ha amúgy nincs gond a veséjével.
Emiatt túl sok húst sem célszerű enni a vérvétel előtt, és érdemes szüneteltetni az ilyen jellegű étrend-kiegészítők szedését – emeli ki dr. Mikó Márton.
Ez is érdekelhet: Ezek a szívelégtelenség meglepő tünetei
Abból adódóan, hogy egy komolyabb edzés is járhat olyan szintű mikrotraumával, izombontással és izomátépüléssel, ami másnap emelkedett kreatininszintet eredményez, azt is kerülni kell a vérvétel előtti huszonnégy órában. Mivel egyénfüggő, hogy kinek milyen mozgás mekkora fizikai terhelést jelent, tanácsos még a komolyabb tornákat, nagyobb gyaloglásokat is kihagyni ebben az időszakban.
A kreatinin szintjét a kiszáradás is fals módon növeli, így
laborvizsgálatra sosem szabad kellő folyadékpótlás nélkül érkezni.
Utóbbi amiatt is fontos, mert könnyíti a véna megszúrását és a vérvétel folyamatát.
5. Szünet a vaspótlásban
A vasanyagcserére vonatkozó vizsgálati eredmények – különösen a szérumvasszinté és az úgynevezett transzferrin-szaturációé – akkor válhatnak megtévesztővé, ha valaki közvetlenül a vérvétel előtt vaskészítményt vagy szokatlanul sok vasban gazdag ételt fogyaszt. Emiatt az ilyen mérések előtt is éhezni kell legalább nyolc órán át, és kerülni a húsok, belsőségek túlzott mértékű fogyasztását. Emellett figyeljünk a vaspótlás szüneteltetésére is!
Illusztráció: Adobe Stock
