egy nő mezítláb jár a fűben

Itt és most, két lábbal a talajon – A földelés technikája

A modern kor arra ösztönöz bennünket, hogy ne hagyjuk magunkat korlátok közé szorítani; engedjük a fantáziánkat szabadon szárnyalni, lépjünk ki a komfortzónánkból. A jelenség mögötti szándék nemes, csakhogy úgy tűnik, mára vészesen elszakadtunk a tapintható valóságtól, pedig pontosan ott rejlik a szorongás és stressz egyik leghatékonyabb ellenszere.

A lelki egészséggel kapcsolatban az elmúlt években kiemelt figyelmet kapott a földelés (grounding, earthing), a mindenki számára elérhető, könnyen elsajátítható technika. A módszer célja, hogy akár éles stresszhelyzetben vagy szorongáskor az érzékszervek tudatos használatával a jelen pillanatba visszahozza az elmét. Segít megszakítani a negatív gondolatspirált, javítja az érzelemszabályozást és a koncentrációt.

Minderre leginkább azért van szükségünk, mert az idegrendszerünk nem képes olyan gyorsan alkalmazkodni, amilyen tempóban megváltozott körülöttünk a világ. Kétszáz éve az ember úgy szerzett információt, hogy beszélgetett, látott, hallott, a szórakozás ugyanígy működött, és az olvasás sem volt a többség számára mindennapos tevékenység.

Az aktív órákat az „itt és most” jellemezte. Ehhez képest ma gondolatban szinte egész nap valahol máshol járunk, online dolgozunk, szórakozunk és tartjuk a kapcsolatot a többi emberrel, a kézzel fogható dolgok a töredékükre csökkentek. Ráadásul a ránk ömlő ingeráradatban hajlamosak vagyunk a szabad pillanatainkban mindent túlagyalni, és a lehető legrosszabbkor tipródni a múlt- vagy jövőbéli eseményeken.  

Nem hóbort, hanem stresszoldás

A földelés egy gyakorlati eszköz a túlterhelt idegrendszer megnyugtatására. Amikor egy váratlan veszteség, egy ijesztő orvosi lelet vagy akár a világpolitikai, közéleti hírek hatására eluralkodik rajtunk a szorongás, a testünk automatikusan az „üss vagy fuss!” üzemmódba kapcsol.

Ez az evolúció során sokáig a leghasznosabb reakció volt, valós veszély esetén életet mentett, ám egy fájdalmas emlék, a jövővel kapcsolatos aggodalom vagy egy kihívást jelentő helyzet nem igényel valódi menekülést. A földelés abban segít, hogy ilyenkor ne sodródjunk el az elmébe befurakodó gondolatokkal; az érzékszerveinkre irányított figyelem – mit látunk, mit hallunk, mit érzünk a talpunk alatt? – visszahorgonyoz a jelenbe, így teremtve távolságot az érzelmi vihartól. 

Ez is érdekelhet: 5 hatékony légzőgyakorlat a szorongás enyhítésére

A szakirodalom szerint ez a tudatos fókuszváltás csökkentheti a pánikrohamok intenzitását és mérsékelheti a visszatérő emlékképek erejét. Az elmúlt évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a rendszeres kapcsolódás – szó szerint a földdel és átvitt értelemben a jelen pillanattal – javíthatja az alvásminőséget, enyhítheti a krónikus fájdalmat, csökkentheti a kimerültséget és a stresszt. Nem gyógyszert vagy terápiát helyettesítő csodaszer, hanem egyszerű, bárhol alkalmazható kapaszkodó, amellyel újra megtapasztalhatjuk, hogy urai vagyunk a testünknek és a gondolatainknak.

nyugalom

A rendszeres gyakorlás hosszú távon is csökkenti a stresszt. (Fotó: Getty Images)

Mit mond a tudomány? 

A természetben töltött idő jótékony hatásairól ma már kiterjedt kutatási anyag áll rendelkezésre, számos vizsgálat igazolja, hogy az erdő csökkenti a szorongást, javítja a hangulatot és a kognitív teljesítményt. Nem véletlen, hogy a kertészkedést sok terapeuta kiegészítő eszközként ajánlja, mert amikor a kezünk valóban a földdel érintkezik, nemcsak alkotunk, hanem szó szerint földelünk is. A természetes közeg lelassít, kizökkent a folyamatos teljesítménykényszer állapotából, amelybe a technológia által felgyorsított hétköznapok sodornak bennünket.

Az úgynevezett earthing, vagyis a test közvetlen kapcsolata a föld felszínével, az elmúlt években a tudományos érdeklődés középpontjába került. A Journal of Environmental and Public Health szaklapban megjelent összefoglaló tanulmány szerint a rendszeres földelés összefüggésbe hozható az alacsonyabb kortizolszinttel, a pihentetőbb alvással, a jobb közérzettel és immunrendszerrel. 

Arielle Schwartz klinikai szakpszichológus a földelést a traumafeldolgozás egyik kulcseszközének nevezi, magyarázata szerint amikor tudatosan az érzékszerveinkre – a talpunk alatt érzett fűre, a bőrünket érő szélre, a hallott hangokra – irányítjuk a figyelmünket, az agy összetettebb, tudatos működésekért felelős területei, elsősorban a prefrontális kéreg aktiválódnak.

Ez a régió felelős a racionális gondolkodásért és az érzelemszabályozásért. Ezzel párhuzamosan csökken az amigdala, a „riasztóközpont” túlműködése, amely a fenyegetettségérzést és a stresszreakciót indítja be. Vagyis a földelés idegrendszeri szinten segít kilépni az automatikus „üss vagy fuss!” állapotból.

A kutatások ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a hatás nem csupán a föld érintéséből fakad, hanem abból az összetett élményből, amit a természet ad. A környezetpszichológia szerint a zöld térben töltött idő csökkenti a mentális kimerültséget, mert az úgynevezett „irányított figyelem” – amelyet a munka, a képernyőhasználat és a folyamatos döntéshozatal igényel – végre pihenhet.

Ilyenkor az agy kevésbé dolgozik túlórában, a stresszélettani mutatók mérséklődnek, a hangulat javul. Több vizsgálat kimutatta, hogy már húsz-harminc perc természetben töltött idő is mérhetően csökkenti a kortizolszintet.   

6 egyszerű, hatékony módszer földeléshez

A földelés különböző módszerei nem elmenekítenek a valóság elől, hanem épp ellenkezőleg: segítenek visszatérni oda, és nagy előnyük, hogy könnyen alkalmazhatók. A szakemberek azonban hangsúlyozzák: a földelés akkor igazán hatékony, ha rendszeresen gyakoroljuk, nem csupán krízishelyzetben. Az alábbi technikák közül érdemes többet kipróbálni, mert mindenki másra reagál jobban. 

1. Az 5–4–3–2–1 technika

Az öt érzékszerv gyakorlata „visszahúzza” a figyelmet a jelenbe, ha az a stresszhelyzet hatására elkalandozna. Nézzen körül, majd nevezzen meg 5 konkrét dolgot, amit lát, de ne csak annyit, hogy „szék”, hanem részletesebben írja le, például: „barna faszék a sarokban” vagy „keskeny repedés a falon”, „szürke felhő az égen”. Számoljon össze 4 dolgot, amit érez vagy tapint.

Figyeljen a testére! Milyen a ruha az ujjai alatt? Érzi a talajt a talpa alatt? A haját a nyakán? A szék keménységét?

Ezután figyelje a hangokat, és gyűjtsön össze 3 dolgot, amit hall, legyen az távoli villamos, a hűtő zúgása vagy a saját légzése. Ezeket nem kell minősíteni, elemezni, csak észrevenni. Szagoljon meg 2 dolgot, például kávét, parfümöt, gyümölcsöt. Ha nincs a közelben markáns illat, idézzen fel két kedvenc szagot gondolatban. Végül koncentráljon 1 ízre, a teára, amit nemrég megivott, vagy vegyen be egy mentolos cukorkát, közben figyelje meg az íz finom változásait.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő mindössze havonta 1490 forintért.
Próbáld ki most!
Az előfizetésed egy regisztrációval egybekötött bankkártyás fizetés után azonnal elindul.
Mindössze pár kattintás, és hozzáférhetsz ehhez a tartalomhoz. Ha van már előfizetésed, lépj be .
Ajánlott videó