Amikor egy gyanútlan áldozattól sikerül ötezer dollárt kicsalni, megkondul egy hatalmas kínai gong. A fémes hang visszhangzik a steril folyosókon, emlékeztetve mindenkit az „üzleti sikerre”. Ha a zsákmány eléri az ötvenezer dollárt, már dübörgő dobpergés rázza meg az épületet, majd a csalók rituális áldozatot mutatnak be az iroda sarkában díszelgő, aranyban pompázó istenségnek.
Ez a bizarr, vallásos áhítattal vegyített bűnözői rituálé a mindennapok része abban a mianmari irodakomplexumban, amelyet nemrégiben foglaltak el a Karen Nemzeti Felszabadító Hadsereg lázadói, akikkel a The New York Times egy fotósa és újságírója is a helyszínre érkezett, hogy feltárják a világ előtt az online csalások sötét univerzumát.
Hazugságok hálója
A csalások egyik közkedvelt fajtája az úgynevezett „disznóvágás”. Általában egy megnyerő, csinos, fiatal nő vagy egy sikeresnek tűnő férfi profilképe bukkan fel az ember közösségi oldalán vagy társkeresőjén. Kedves szavak, mindennapi figyelem, lassú bizalomépítés heteken, akár hónapokon át. Az áldozatot először „felhizlalják” érzelmileg, majd amikor a bizalom teljes, jön a „vágás” – egy visszautasíthatatlan, exkluzív befektetési lehetőség képében.
De ne gondoljuk, hogy csak a magányos szívek vagy a technológiában járatlan boomerek esnek csapdába. A Shunda Park irodáiban generatív mesterséges intelligenciát, abszolút hitelesnek tűnő deepfake-videókat (valóságosnak ható, megtévesztő, mesterséges intelligenciával gyártott anyagokat) és professzionálisnak látszó pénzügyi mobilapplikációkat használnak, amelyek fillérre pontosan mutatják a nem létező profitot.
A csalók külön videókonferenciás szobákban dolgoznak, ahol álüzleti könyvekkel telerakott polcok és modern műalkotások előtt játsszák el egy sikeres kriptovaluta-befektető életstílusát. A célpont bárki lehet, a diplomás értelmiségitől a kalandvágyó fiatalig senki sincs biztonságban.
Tudtad? Új SMS-csalás terjed – egy kattintás, és ugrik a pénzed
A számok döbbenetesek. Az ENSZ Kábítószer és Bűnmegelőzési Hivatala (United Nations Office on Drugs and Crime – UNODC) szerint az online csalások ipara bolygónk egyik legjövedelmezőbb bűnözői ágazatává nőtte ki magát, amelynek bevételei egyes országok teljes nemzeti össztermékével vetekednek. Csak az Egyesült Államokban tavaly legalább tízmilliárd dollárt loptak el mianmari, kambodzsai és laoszi központokból irányítva. Ez azonban valószínűleg csak a töredéke a valós kárnak, hiszen az áldozatok jelentős része a szégyenérzet miatt soha nem tesz feljelentést.
A körülmények gyakran egy munkatáborra emlékeztettek
Modern rabszolgaság
A történet legszomorúbb és legösszetettebb rétege, hogy maguk a monitorok előtt ülő „elkövetők” is áldozatok. A Shunda Parkban harminc nemzet – köztük namíbiai, orosz, zimbabwei és francia – több mint háromezer-ötszáz dolgozója görnyedt a képernyők előtt. Sokan közülük abban a hitben érkeztek a szomszédos Thaiföldre, hogy jól fizető tech- vagy marketinges állást kaptak. A reptérről azonban nem az irodába vezetett az út, hanem fegyveres őrök kíséretében, bekötött szemmel vitték őket át a határon Mianmarba.
Shunda Parkban a munkaidő napi tizenkét-tizennégy óra, pihenőnap nincs, a bér pedig csupán ígéret marad. A huszonkét éves malajziai Kason testét ma is hegek és vágások borítják. Az ő feladata az volt, hogy végtelen számú, ártatlannak tűnő „szia” üzenetet küldjön szét a digitális térbe. Ha a napi kvótát nem teljesítette – például nem kapott választ a megszólítások legalább öt százalékára –, fizikai büntetés várt rá.
Ez is érdekelhet: Új csalási módszer terjed a Vinteden
Ivan, aki korábban a szingapúri repülőtéren dolgozott, még szörnyűbb emlékeket őriz. Mesélt olyan büntetőkamrákról, amelyek mobilvécékre hasonlítottak, és az iroda közepén álltak, hogy mindenki lássa a szenvedést. Őt magát napokig étlen-szomjan tartották kereszt alakú pózba láncolva, amiért megpróbált ellenállni. „Azt hiszed, tudod, mi a pokol, de a valóság ennél is sokkal rosszabb. Itt nem emberként kezelnek, hanem egy szoftver részeként, amit bármikor le lehet cserélni” – idézte fel a The New York Times újságírójának.
Nincs vége a rémálomnak
A Shunda Park képe szürreális és egyben gyomorforgató, ugyanis a csillogó, modern, fehér irodaházak és a kínai maffiafőnökök medencés luxusvillái közvetlenül a szögesdróttal körülvett barakkok mellett állnak. Amikor a Karen Nemzeti Felszabadító Hadsereg lázadói váratlanul lerohanták a komplexumot, egy apokaliptikus film díszletei tárultak eléjük. A tábor területén hatalmas máglyák égtek, mivel a menekülő bűnözők megpróbálták elégetni a bizonyítékokat.
A dolgozók közül sokan akaratuk ellenére voltak itt
A lázadók katonái halmokban találtak
