• Magyarországon egyre nő az élettartam, de 10–13 évet betegeskedve élünk.
• Kiderült, mikor tetőzik fizikai erőnlétünk.
• Így maradhatunk hosszabban erősek. 

A modern orvostudomány fejlődése, a jobb életkörülmények és az egészségügyi ellátás javulása miatt tovább élünk, mint valaha. Magyarországon 2026-ban a várható élettartam férfiaknál 74,3, nőknél pedig 80,6 év, ami jelentős növekedés az elmúlt évtizedekhez képest.

Kár, hogy a hosszabb élet nem egyenlő a hosszabb egészséges élettel. Hazánkban az egészségben eltöltött várható élettartam mindössze 64,8 év, vagyis a magyarok átlagosan több mint egy évtizedet élnek valamilyen betegséggel vagy csökkent életminőségben.

Egészségesnek maradni

Mindez különösen fontossá teszi annak megértését, hogyan őrizhetjük meg fizikális erőnlétünket minél tovább. Főleg egy olyan országban, ahol az egészségi állapot számos területen elmarad az uniós átlagtól. A WHO és OECD elemzései szerint Magyarország továbbra is az EU sereghajtói között van több egészségügyi mutatóban. A keringési betegségek előfordulása magas, a krónikus megbetegedések aránya jelentős, és az átlagos életminőség sem éri el a nyugat-európai szintet.

Egy rendkívül hosszú távú, Svédországban végzett kutatás 47 éven keresztül követte ugyanazokat a résztvevőket 16, 27, 34, 52 és 63 éves korukban. Ez a módszer egyedülállóan pontos képet ad arról, hogyan változik a fizikai teljesítőképesség az élet során. A kutatás eredményei pedig gyökeresen átírják a fizikai teljesítőképességről alkotott elképzeléseinket.

Mikor vagyunk a legerősebbek? 

A vizsgálat szerint az aerob kapacitás és az izomállóképesség 26 és 36 éves kor között éri el a csúcsát. Ettől kezdve a teljesítmény évről évre csökken, kezdetben lassabban – nagyjából 0,3–0,6%-kal évente –, majd az idősebb kor felé haladva a hanyatlás felgyorsul, elérheti az évi 2,5%-ot is. A kutatás arra is rámutatott, hogy az izomerő csúcsa még korábban jelentkezik. Férfiaknál 27, a nőknél mindössze 19 éves korban. 

A vizsgálat végére, 63 éves korra a teljes fizikai kapacitás 30–48%-kal maradt el a csúcshoz képest. Ezek az adatok arra figyelmeztetnek, hogy bár sokan azt hiszik, hogy harmincas éveikben tetőzik majd erejük, valójában már korábban megkezdődik a lejtmenet. Ugyanakkor a kutatás biztató eredményt is mutatott. Azok, akik már 16 évesen aktívak voltak, évtizedeken át jobb fizikai értékeket produkáltak. Sőt még azok is jelentősen javítottak teljesítményükön, akik csak felnőttként kezdtek rendszeresen mozogni – átlagosan mintegy 10%-kal.

Megéri hosszan erősnek lenni (Fotó: Getty Images)

Miért kritikus megérteni a fizikai csúcspont korai tetőzését?

Ha tudjuk, mikor és hogyan kezdjük el elveszíteni a teljesítményt, sokkal célzottabban és tudatosabban tehetünk ellene. A fizikai teljesítőképesség olyan, mint egy megtakarítási számla. Minél több „tartalékot” halmozunk fel a húszas és harmincas éveinkben, annál lassabban és kevésbé fájdalmasan éljük meg az erőnlét természetes csökkenését később. Ez nemcsak az életminőséget javítja, hanem mérhetően csökkenti a betegségek kockázatát és az egészségügyi ellátórendszer terhelését is.

A kutatás alapján az is egyértelmű, hogy a mozgásba fektetett energia sosem vész el: akár fiatal korban kezdjük, akár csak felnőttként kapcsolódunk be, minden befektetett perc hozamot ad. A rendszeres erőnléti és állóképességi edzés lassítja az izomvesztést, fokozza a szervezet ellenálló képességét, és hozzájárul ahhoz, hogy az időskor ne a korlátozottság, hanem az aktivitás időszaka legyen.

A várható élettartam növekedése alapvetően pozitív jelenség, de csak akkor válik valódi előnnyé, ha ezt az időt jó egészségben és megfelelő fizikai állapotban töltjük.  A svéd kutatás üzenete világos: az öregedést nem állíthatjuk meg, de a fizikai lejtmenet meredekségét jelentősen befolyásolhatjuk. Ez a felismerés nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdek is – hiszen egy egészségesebb, aktívabb idősödő népesség hosszú távon mindannyiunk életminőségét javítja.

Kapcsolódó: Evolúciós oka van annak, hogy a nők tovább élnek

Kiemelt kép: Getty Images