• Az esti rutin sokkal nagyobb hatással van az agyra, mint azt eddig gondolták. 
• Komoly strukturális különbségeket tártak fel az olvasók és a tévézők agyműködése között. 
• Eláruljuk, mit érdemes olvasni, hogy megőrizzük a szellemi frissességünket.

Ha olyan vagy, mint a legtöbb ember, valószínűleg a képernyőt bámulod: filmet vagy sorozatot nézel, esetleg görgeted a telefonodat, miközben a tévé megy a háttérben. Számos kimutatás szerint az emberek többsége a lefekvés előtti egy órában is képernyőt néz, mára ez lett az új norma.

Csakhogy az idegtudományi kutatások egyre növekvő száma azt mutatja, hogy azok az emberek, akik ehelyett lefekvés előtt olvasnak – akár csak néhány percig is –, szó szerint másfajta aggyal rendelkeznek. Ez a strukturális különbség annál nagyobbra nő, minél tovább tart a szokás.

Másképp működik az agy olvasás közben

Nézzük meg, mi történik valójában a fejedben a két tevékenység során, mert a különbség szembetűnő. Amikor tévét nézel, az agyad lényegében befogad. Képek, hangok, párbeszédek, zene – minden készen érkezik. A rendező már eldöntötte, hogyan néz ki a szoba, milyen arckifejezése van a szereplőnek, mennyire feszült a jelenet.

Az agy feldolgozza az információt, de mindezt passzívan teszi. Olyan ez, mintha egy kész ételt kapnál, ahelyett hogy te főznéd meg.

Amikor olvasol, akkor pedig az agy végzi el a nehéz munkát. Elvont jeleket – betűket, szavakat, mondatokat – alakít át képekké, hangokká, érzelmekké és teljes világokká. Aktiválódik a vizuális kéreg, működésbe lépnek a nyelvi központok. Az érző-mozgató területek úgy funkcionálnak ilyenkor, mintha fizikailag is átélnéd azt, amiről olvasol.

Kapcsolódó: Már nem tudunk igazán jól olvasni – Így tanulhatod meg újra!

Ez nem puszta feltételezés. Egy nagyszabású vizsgálat, amely a ABCD Study több mint 11 000 serdülőjének adatait elemezte, kimutatta, hogy a több olvasással töltött idő magasabb kognitív teljesítménnyel és az agykéreg több területének nagyobb felszínével járt együtt.

A tévénézés ezzel szemben alacsonyabb kognitív teljesítménnyel és csökkent kérgi területtel mutatott összefüggést. Az érintett régiók között volt a laterális temporális, az alsó parietális és az alsó frontális lebeny – mind olyan területek, amelyek kulcsszerepet játszanak a nyelvben, a következtetésben és a figyelemben.

A kísérlet, ami megváltoztatott mindent

Az egyik legérdekesebb kutatás ezen a téren az Emory Egyetemről származik, Gregory Berns idegtudós vezetésével. A kutatócsoport arra kérte a résztvevőket, hogy kilenc estén át olvassák el a Pompeii című regényt, majd minden reggel fMRI-vizsgálattal feltérképezték az agyukat.

Az eredmények figyelemre méltóak voltak. A regény olvasása fokozta az agyi kapcsolódást – különösen a bal oldali temporális kéregben (amely a nyelvi feldolgozással kapcsolatos), valamint a központi barázdában, az agy elsődleges érző-mozgató területén. A megnövekedett kapcsolódás nemcsak az olvasás idején volt jelen, hanem másnap reggel is kimutatható volt, és legalább öt napig fennmaradt a könyv befejezése után.

Berns ezt árnyékaktivitásnak nevezte – mintha izommemória alakulna ki.

Egy vulkán elől menekülő szereplőről olvasni hasonló agyi mintázatokat aktivált, mint maga a futás.

„Egy regény olvasása a főhős testébe repíthet” – magyarázta. „A történetek velünk maradnak. Ez mélyreható következményekkel járhat a gyerekek számára és arra nézve, milyen szerepet játszik az olvasás az agy formálásában.” Aki tehát minden este olvas lefekvés előtt, gyakorlatilag naponta edzi az agyi kapcsolódásait. Hónapok és évek alatt pedig ezek az idegi pályák mélyen megerősödnek.

Az esti tévézés ébren tartja az agyat lecsendesedés helyett (Fotó: Canva)

A képzelőerőt is rontja a tévézés

A jelenségnek van egy másik, ritkábban emlegetett dimenziója is: a képzelőerő. A University of York egyik kutatása, amely a Psychology of Aesthetics, Creativity and the Arts folyóiratban jelent meg, több mint 200 fiatal felnőttet vizsgált.

Kapcsolódó: Fábián Réka: az olvasáshoz nem kedv kell, hanem gyakorlás

A kutatók azt találták, hogy azok, akik filmrészleteket néztek, gyengébb mentális képalkotási teljesítményt mutattak, mint azok, akik olvastak. A hatás rövid ideig – körülbelül 25 másodpercig – tartott, de a kutatók szerint évek alatt, ha a képernyőfogyasztás szokássá válik, az összegződő hatás jelentős lehet a vizualizációs képességre.

Dr. Sebastian Suggate, a kutatás vezetője egyenesen fogalmazott: ha következetesen előre gyártott képeket fogyasztunk ahelyett, hogy sajátokat alkotnánk, fennáll a veszélye, hogy „olyan generációkat nevelünk, akik nehezen tudják mások helyébe képzelni magukat.”

A stressz is hat az alvásra 

Az esti időzítésnek különösen a stressz szempontjából van jelentősége. Egy 2009-es, a University of Sussex kutatása szerint már hat perc olvasás is 68 százalékkal csökkentette a stressz-szintet – jobban, mint a zenehallgatás (61%), a tea- vagy kávéivás (54%), vagy egy séta (42%). A kutatást vezető kognitív neuropszichológus, Dr. David Lewis szerint az olvasás „a képzelet aktív bevonása”, amely egy „lényegében módosult tudatállapotba” vezet.

Ezzel szemben a tévéműsorok, közösségi médiás felületek és híradók stimulálóak: gyors vágások, cliffhangerek, érzelmileg túlfűtött jelenetek váltogatják egymást. Mindez ébren tartja az agyat, amikor épp lecsendesednie kellene. Egy fizikai könyv olvasása ezzel szemben lassítja a szívverést, oldja az izomfeszültséget, és jelzi az agynak, hogy a nap véget ér.

Az esti olvasók tehát nemcsak napközben építenek erősebb agyat, hanem éjszaka jobban is alszanak. 

A hosszú távú hatásokat is vizsgálták: több kutatás is kimutatta, hogy azok, akik életük során rendszeresen végeztek mentálisan stimuláló tevékenységeket – például olvastak –, jóval lassabb szellemi hanyatlást mutattak, még akkor is, amikor agyukban már kimutatható fizikai elváltozások voltak.

Természetesen nem kell kidobni a tévét, de a tudomány egyértelmű: ha választani kell a lefekvés előtti fél órában az olvasás és a tévézés között, az előbbi nyer minden szinten. Ráadásul nem szükséges a Háború és békét lapozgatnod. Dr. Lewis stresszkutatása szerint szinte mindegy, mit olvasol – a lényeg az, hogy elmerülj egy könyvben, és hagyd, hogy az agyad azt tegye, amire kialakult: jelentést alkosson a nyelvből.

Kapcsolódó: Miért álmosít ennyire az olvasás?

Kiemelt kép: Canva