Nem lehet elégszer hangsúlyozni: az egészséges, kiegyensúlyozott életmód egyik legfontosabb alappillére a folyadékbevitel. A szervezetnek hidratáltnak kell maradnia télen is, ideális esetben víz, cukrozatlan teafélék és lédús gyümölcsök, zöldségek napi szintű fogyasztásával.

Az optimális mennyiség nem mindig egyértelmű, hiszen életkor, nem, testtömeg, aktivitás, egészségi állapot és éghajlat függvényében is változhat, kinek mennyi vízre van szüksége. A szakértők és egészségügyi ajánlások összességében viszont egybehangzóan javasolják: egy átlagos felnőtt nőnek napi 2 liter, egy átlagos felnőtt férfinak pedig 2,5 liter folyadék bevitele ajánlott naponta.

A hidratáció ráadásul nemcsak a szervezet alapvető funkcióit, az anyagcsere hatékony működését segíti, hanem bizonyos esetekben az elhízás kialakulásának kockázatát is csökkentheti – világított rá nemrég egy nemzetközi kutatócsoport.

A hormonok szerepe

A tanulmány során a kutatók olyan emlősfajok szokásait is vizsgálták, amelyek hónapokon keresztül képesek étel és víz nélkül életben maradni. Ezeknél az állatoknál a zsír nemcsak az éhezés, hanem a téli álom alatti kiszáradás ellen is védelmet nyújt.

A kulcsmechanizmus az, hogy szervezetük a tárolt zsír és glikogén lebontása során metabolikus vizet állít elő. Vagyis: a zsírraktárak nemcsak energiaforrásként funkcionálnak, hanem a folyadékháztartás fenntartásában is szerepet játszanak, így a zsír egyszerre védi az állatot az éhezéstől és a kiszáradástól.

Kapcsolódó: Így reagál a tested, ha egy hétig csak vizet iszol kávé és üdítő helyett

Ebben a folyamatban meghatározó szerepet játszik egy antidiuretikus hormon (ADH), más néven vazopresszin, amely a vízháztartás szabályozásáért felel. A kutatók korábban is megfigyelték, hogy a hormon szintje évszakosan változik: ősszel megemelkedik (amikor az állatok több folyadékot fogyasztanak, szénhidrátokat és zsírokat raktároznak), télen pedig csökken (amikor a szervezet átáll a zsírégetésre, mely során vizet is nyer, visszaszorítva ezzel a szomjúságérzetet). 

A rendszeres (vagy rendszertelen) vízivásnak a testúly-kontrollban is nagy szerepe van (fotó: Unsplash/engin akyurt)

Ősszel a téli álmot alvó emlősök több vazopresszint termelnek, ami serkenti a szénhidrátalapú anyagcserét, és amelyet szomjúság, fokozott vízbevitel, valamint glikogén- és zsírraktározás kísér. A tél közeledtével a vazopresszin szintje csökkenni kezd, vagyis az állatok átállnak a zsíralapú anyagcserére, miközben téli álmot alszanak. (Ebben a fázisban az állati szervezetben víz termelődik a zsíranyagcsere révén.) 

Van némi hasonlóság állat és ember között

A kutatók szerint ezek a mechanizmusok – némileg egyszerűbb formában – lejátszódhatnak az emberi szervezetben is. Elégtelen folyadékbevitel esetén az emberi szervezet ugyanis vészüzemmódba kapcsol. Ebben az állapotban a test a túlélés érdekében fokozott zsírraktározásba kezd, hasonlóan ahhoz, ahogyan az állatok felkészülnek a télre.

Ez pedig a tudósok szerint magyarázatot adhat arra, miért figyelhető meg sok túlsúllyal küzdő embernél a vazopresszin-szint megemelkedése, miközben szervezetük a dehidratáció jeleit mutatja. Azaz a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel nemcsak szomjúságot okozhat, hanem közvetetten az anyagcsere lelassulásához és a zsír felhalmozódásához is hozzájárulhat. 

A kutatók ráadásul egy további tényezőt is azonosítottak, ami nem más, mint a fruktóz, amely az édes ételeken, italokon túl a szervezetben is megtalálható bizonyos anyagcsere-folyamatok révén. A fruktóz befolyásolhatja az éhség- és szomjúságérzetet, sőt, még a vazopresszin termelődését is serkentheti. Nem beszélve az elhízás során szintén megfigyelhető magas sóbevitelről, ami csak tovább erősítheti ezt a hatást.

De mit is jelent ez pontosan? Nos, a folyadékpótlás mindig kiemelten fontos szempont. Azonban minden jel arra utal, hogy talán még annál is fontosabb lehet, mint azt idáig hittük. Ha tehát nem felejtünk el a vizes pohár mélyére nézni, és betartjuk az általános ajánlásokat, megakadályozhatjuk, hogy a szervezetünk „vészhelyzetben” zsírt raktározzon, amit az anyagcserénk és általános jól(l)étünk mellett minden bizonnyal a testsúlyunk is meghálálhat.

Ez is érdekelhet: A túlzásba vitt vízfogyasztás sem egészséges – de mennyi a sok?

Kiemelt kép: Unsplash/engin akyurt