Bulhardt András olyan, mint egy jós, aki üveggömbből olvassa ki az életemet.

– Volt régen bokasérülésed? – kérdezi. – A jobb oldalon.

– El volt törve. Tizenhárom éve – felelem meglepődve, ő pedig arról beszél, hogy a bokám túl sokáig­ maradhatott rögzítve, érdemes vele foglalkoznom, különben később fájhat a térdem és a csípőm. Utána – anélkül hogy bármit is megosztottam volna magamról – elmagyarázza, mitől fáj a derekam mostanában. Közben rezeg a telefonom: e-mail érkezik három videó­val, amelyben egy ázsiai nő bemutatja azokat a gyakorlatokat, amelyek a legtöbbet javíthatnak az állapotomon.

Bulhardt András gyógytornász-fizioterapeuta és manuálterapeuta, kollégája Kovács Tamás. Alig tíz perce mutatkoztunk be egymásnak, utána mindössze annyi történt, hogy néhány másodpercig álltam egy kamera előtt, majd a számítógéphez ültünk. A képeket egy dél-koreai, mesterséges intelligenciával (MI) működő testtartáselemző rendszer térbeli, forgatható csontvázmodellé alakította, és azonnal kielemezte. A csontok helyzetéből visszakövetkeztetett az izmaim állapotára is.

Az algoritmust több mint harmincezer ember adataival tanították meg arra, hogy még ruhán keresztül is felismerje, hol van például a vállcsúcs, a csípőtövis vagy a boka középpontja.

– A gép nem lát a bőröd alá, de ahogy a gyógytornász se nyitja fel a hátadat kis késsel, hogy megnézze, hogyan állnak a csigolyáid, a programnak sincs erre szüksége – mondja András. Az „izomfeszültség-térképemen” a szoftver pirosra színezi azokat az izmaimat, amelyek túlságosan feszesek, a gyengéket kékkel jelzi. A képernyőn kis rajzok mutatják azt is, hogy melyek azok az életmódbeli szokások – helytelen magasságban lévő monitor előtti görnyedés, túl sok mobilozás stb. –, amelyek általában ezeket a problémákat okozzák, tehát hogy miken érdemes változtatnom.

Kapcsolódó: A ChatGPT egészségügyi tanácsai – így használd okosan, hogy ne árts magadnak

Animáció segítségével megnézzük, a jövőben hogyan torzulhat a testtartásom, hogyan görbülhet például a lábam, ha nem foglalkozom a problémákkal, illetve azt is, hogyan szűnhetnek meg a panaszaim, ha kellő figyelmet szentelek nekik. A program alkalmas arra, hogy a pá­ciens korábbi adatait összehasonlítsa a jelenlegi állapotával, tehát a változás, a fejlődés akár hétről hétre nyomon követhető. Ez a terapeutának fontos visszajelzés a kezelés hatékonyságáról, a páciensnek pedig komoly motiváció.

– Azok a vizsgálatok, amelyek a hagyományos módszerekkel akár órákig elhúzódtak, a géppel csupán néhány percet igényelnek – mondja Bulhardt András. – Amíg a vizsgálatokat emberek végzik, fennáll a hiba lehetősége, viszont a program a huszadik páciens után sem fárad el. Már készültek olyan kutatások, ahol az MI gyorsabban, pontosabban és részletesebben elemezte ki az adott kórképet, mint a negyven éve praktizáló, sasszemű röntgenorvos.

Kapcsolódó: Váratlan helyeken üthet vissza a nagy ChatGPT-mánia

Kovács Tamás a folyamatos fejlesztések kapcsán azt említi, hogy a gép hamarosan az arcszimmetriát, az arc eltéréseit is érzékeli majd, ami például a fogorvosok, vagy akár az állkapocsízülettel foglalkozó terapeuták munkáját is megkönnyíti, de a szépségiparban szintén hasznos lehet.

Pontosabb diagnózis, hatékonyabb gyógyszer

– Amit húsz éve távoli utópiának gondoltunk, már rég meghaladtuk – fogalmazott Rab Árpád jövő- és trendkutató nemrég a BoschxRichter Innovátorok Napján, ahol az egyik kerekasztal-beszélgetésen prof. dr. Erőss Loránd, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neu­rointervenciós Klinikájának igazgatója és dr. Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. Biotechnológiai üzletágának vezetője az orvoslás új korszakát, a biotechnológia és az MI kapcsolatát járta körbe.

Kapcsolódó: Mesterséges intelligencia – tényleg lemaradásban vannak a nők?

A mesterséges intelligencia MRI-, CT- és röntgenfelvételeken olyan eltéréseket is felismer, amelyeket emberi szemmel jóval nehezebb észrevenni. Mammográfiában, tüdőrákszűrésben, stroke-diagnosztikában már többországban használják. Nagy mennyiségű egészségügyi adat elemzésével az algoritmusok különböző betegségek – például szívritmuszavar, cukorbetegség vagy vesebetegség – kockázatát akár évekkel a tünetek előtt meg tudják jósolni.

A modern műtéti robotok MI-modulokkal is működnek. Noha a gép még nem veszi át az irányítást, folyamatosan elemzi az anatómiai képet, javaslatot tesz, stabilizálja az eszköz mozgását, és valós időben figyelmeztet a kockázatokra. Jelenleg főleg hasi, nőgyógyászati, urológiai, fül-orr-gégészeti, fej-nyak- és szívsebészeti beavatkozásokhoz használják.

Kapcsolódó: 6 kevésbé tipikus és korai tünet nőknél, ami stroke-ra utalhat

Prof. dr. Erőss Loránd többek között arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát a stroke-ellátásban napi szinten alkalmazzák. A CT-eredmények azonnal befutnak a központi szerverre is, és ha azt látják, hogy nagy a gond, a mentő rögtön indulhat a beteggel, jelentősen lerövidítve az időt, amíg ellátáshoz jut.

Bár ez a technológia még nem terjedt el a mindennapokban, az MI elvileg már képes arra, hogy akkor is elemezze a beteg állapotát, amikor az illető betelefonál a mentőkhöz. Abból, hogy mit mond, és hogyan beszél, a program következtetni tud a neurológiai tüneteire. Ezt később összeveti azzal, amit az egészségügyi szakember tapasztalt a páciensnél, majd megkapja a CT-adatokat, és ezekből az orvos sokkal pontosabb diagnózist állíthat fel, mint amire korábban lehetősége volt.