• Miért olyan könnyű belecsúszni a gyógyszerfüggőségbe? 
• Mely szerek okoznak leggyakrabban függőséget? 
• Így szabadulhatunk meg a béklyótól. 

A függőségekről ma már egyre nyíltabban beszélünk: az alkoholról, drogokról vagy épp a viselkedési addikciókról,  sokszor egészen személyes történetek is megjelennek a médiában. Van azonban egy terület, ami  még mindig meglepően kevés figyelmet kap, pedig tömegeket érint. A gyógyszerfüggőség. Különösen az altatók és szorongáscsökkentők használata vált az elmúlt évtizedekben szinte észrevétlenül mindennapossá itthon. Az ünnepeket függők és családtagjaik is sokkal nehezebben élik meg.

Bajzáth Sándor addiktológiai konzultánssal, szenvedélybeteg-segítővel, felépülő függővel arról beszélgettünk, miért ennyire alattomos ez a függőségi forma, hogyan válik normalizálttá, mik a felismerés akadályai, és mi jelenthet valódi kiutat azoknak, akik már elvesztették a kontrollt.

Miért beszélünk keveset a gyógyszerfüggőségről?
A gyógyszerfüggőség egyik legnagyobb csapdája az, hogy legális. Ezek a szerek nem az utcáról érkeznek, nem kézen-közön, pláne nem dílerek révén jut hozzájuk az ember, hanem rendelőkben, recepteken, orvosi ajánlásokon keresztül válnak elérhetővé. Ez önmagában is azt az érzetet kelti, hogy biztonságosak.

A társadalmi gondolkodásban a függő kifejezést még mindig elsősorban az alkoholistákkal vagy az illegális droghasználókkal kapcsoljuk össze. Aki gyógyszert szed, az nem függő, őt kezelik… Ez a szemlélet jelentősen késlelteti a probléma felismerését, és sokszor a segítségkérést is.

Bajzáth Sándor, saját fotó

Könnyen jut lehet ma Magyarországon nyugtató vagy épp szorongáscsökkentő gyógyszerhez jutni? 
Igény van rá, ez egész biztos. A  jelenlegi társadalmi működés kifejezetten kedvez a gyógyszerhasználatnak. A gyorsaság, az azonnali hatás elvárás lett, a fájdalom és a kellemetlenségek kiiktatása alapelvvé vált. Mindenre gyors megoldást várunk: gyors fogyást, gyors megnyugvást, gyors elalvást keresünk. 

Ebben a közegben az altató vagy nyugtató logikus válasznak tűnik. Nem kell változtatni az életmódon, nem kell hosszadalmas önismereti munkába kezdeni, nem kell szembenézni a túlterheltséggel vagy a kimondatlan problémákkal. A tabletta elvégzi helyettünk a munkát – legalábbis átmenetileg.

Milyen szerepe van az egészségügyi rendszernek?
A túlterhelt ellátórendszerben gyakran tűzoltás történik. Nincs idő hosszabb beszélgetésekre, élethelyzetek feltérképezésére, terápiás irányok kijelölésére. A gyógyszer gyors, látványos, azonnali „eredményt” hoz – még ha csak a tünetet is kezeli.

Emellett az is előfordul, hogy a függőség természetéről nincs elég ismeret, vagy a páciens nem őszinte a szerhasználatával kapcsolatban. Mindez együtt könnyen vezet ahhoz, hogy valaki hosszú időre „rajta marad” egy addiktív szeren.

Milyen állapotok vezetnek leggyakrabban gyógyszerfüggőséghez?
Legtöbbször teljesen hétköznapi panaszok állnak a háttérben: alvászavar, szorongás, pánik, krónikus stressz, tartós fájdalom. Ezek mind valós problémák, és rövid távon indokolt is lehet a gyógyszeres segítség.

A gond ott kezdődik, amikor a kiváltó okok változatlanok maradnak, miközben a szerhasználat tartóssá válik. A benzodiazepinek – közismertebb nevükön benzók – különösen nagy kockázatot hordoznak, mivel gyorsan kialakul velük szemben a tolerancia, és egyre nagyobb adag szükséges ugyanahhoz a hatáshoz.

Mikor válik a gyógyszerszedés problémává?
A határvonal ritkán éles. Eleinte a gyógyszer valóban segít: jobb lesz tőle az alvás, csökken a feszültség.

Később azonban már nem ugyanaz a hatás, ezért emelni kell az adagot – akár orvosi javaslatra, akár saját döntésből.

Idővel aztán megjelenik a kontrollvesztés. A gyógyszer köré szerveződik a nap, ez ad biztonságérzetet,  mozgásteret. Megjelenik a félelem attól, mi történik, ha elfogy. Ezzel párhuzamosan a valódi probléma továbbra is érintetlen marad.

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy valaki érintett?
Figyelmeztető jel lehet, ha valaki nem mer otthonról elindulni gyógyszer nélkül, ha folyamatosan számolgatja a tablettákat, ha több orvostól próbál receptet szerezni, vagy ha már nem az előírt adagban szedi a szert.

A gyógyszerfüggőség nagyon veszélyes (Fotó: Getty Images)

Testi szinten megjelenhet a lelassultság, koncentrációzavar, memóriazavar, beszédnehézség, aluszékonyság. Lelki oldalon fokozódó szorongás, ingerlékenység, érzelmi tompaság. Sok érintett mégis hosszú ideig „jól funkcionál”, ami tovább nehezíti a felismerést.

Jól tudom, hogy mindez különösen veszélyes a korábbi alkohol- vagy drogfüggők esetében?
Azok számára, akiknek már volt szerhasználati problémájuk, a fentebb már említett benzók kifejezetten kockázatosak. A keresztfüggőség könnyen kialakul, és gyakran észrevétlen marad, mert a gyógyszert nem tekintik „igazi szernek”.

Gyakori, hogy alkoholproblémával élők az ital  mellé nyugtatót vagy altatót is használnak, ami nem csökkenti az ivást, viszont jelentősen fokozza a hatásokat és a kockázatokat. A két szer kölcsönhatása súlyos állapotromláshoz vezethet.

Sokak szerint a gyógyszerfüggőség főleg a nők problémája. Igaz ez?
A tapasztalatok szerint az altató- és nyugtatófüggőség valóban gyakrabban érinti a nőket, különösen az anyákat. Ennek egyik oka a társadalmi elvárásrendszer: egy anyának mindig helyt kell állnia, működnie kell, nem omolhat össze.

A gyógyszer ebben a helyzetben elfogadhatóbb megoldásnak tűnik, mint az alkohol vagy más szerek.

Kevésbé feltűnő, kevésbé stigmatizált, ugyanakkor a segítségkérés esélyét is csökkenti, mert a probléma sokáig rejtve marad.

Fontos tudatosítani azt is, hogy a karácsony sok függő (nemcsak a gyógyszerfüggők) számára kritikus, fokozott érzelmi megterhelést jelentő időszak, sokan magányosak vagy rossz családi körülmények között élnek, így még inkább veszélyes hetek ezek a számukra.

Mi történik a gyógyszerek elvonása esetén?
A benzodiazepinek elhagyása orvosi felügyelet nélkül komoly kockázatot jelent. Az elvonási tünetek között szerepelhet súlyos szorongás, pánik, remegés, álmatlanság, izomfájdalom, sőt ritkább esetben hallucinációk és görcsrohamok is.

Ezért különösen fontos hangsúlyozni: a felismerés után nem az azonnali leállás a megoldás, hanem a szakember bevonásával történő, fokozatos csökkentés, és ezzel párhuzamosan a háttérben álló okok feldolgozása.

A gyógyszerelvonás óriási kihívást jelent az érintettnek (Fotó: Getty Images)

Mit jelent a felépülés ebben az esetben?
A felépülés nem pusztán a gyógyszer elhagyását jelenti. Valódi változást csak az hoz, ha az érintett ránéz az életére: a terhelésére, a határaira, a megküzdési módjaira, a pihenéshez és örömhöz való viszonyára.

Ez sokszor hosszú folyamat, amely terápiát, életmódváltást, közösségi támogatást igényel. Az önsegítő csoportok különösen fontos szerepet játszanak, mert a felépülés közösségben könnyebb, mint egyedül.

Mi a legfontosabb üzenet az érintetteknek?

A gyógyszerfüggőség nem jellemhiba, nem gyengeség, hanem egy állapot. És mint ilyen, kezelhető. A kiút nem gyors, nem fájdalommentes, és nem tablettában mérhető – de létezik.

A változás ott kezdődik, amikor valaki kimondja: elvesztettem a kontrollt, és segítségre van szükségem. Onnantól pedig már nem egyedül kell végigmenni az úton.

Kapcsolódó: Így csúsznak bele a nők az ivásba

Kiemelt kép: Getty Images