• Hogyan hat a cukorfogyasztás a sejtek működésére?
• Mit mondanak a kutatások a kapcsolatok és az immunrendszer kapcsolatáról?
• Ezeket a dolgokat már ma megtehetjük magunkért. 

A rák hosszú ideje az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb egészségügyi kihívás világszerte. Évente mintegy 20 millió új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, és közel 10 millióan halnak meg rák következtében. Az esetszám növekszik, ennek hátterében pedig részben a hosszabb élettartam, részben pedig a modern életmódhoz köthető tényezők állnak.

A mozgásszegény hétköznapok, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly és a környezeti ártalmak mind hozzájárulnak a kockázat emelkedéséhez. Mindeközben a nemzetközi rákmegelőzési szervezetek becslése alapján a daganatos betegségek több mint egyharmada megelőzhető lenne olyan szokások alakításával, amelyekre a mindennapok során valóban van befolyásunk.

5 területet, ahol rengeteget tehetünk magunkért és a rák ellen

Erre hívja fel a figyelmet Dr. Priyanka Deshmukh Bhatta családorvos is, aki közösségi felületein rendszeresen oszt meg életmódtanácsokat. Egyik legutóbbi videójában 5 olyan területet emel ki, ahol rengeteget tehetünk magunkért és a rák ellen.

1. Sokkal kevesebb cukrot

Dr. Deshmukh szerint a túl sok cukor olyan anyagcsere-változásokat idézhet elő, amelyek hosszú távon kedvezhetnek bizonyos daganatok kialakulásának és növekedésének. A kutatások alapján a tartósan magas cukorbevitel hozzájárul az elhízáshoz, az inzulinrezisztenciához és a krónikus gyulladás fennmaradásához, ezek pedig mind kapcsolatban állnak több rákfajta fokozott kockázatával.

Bár a cukor nem eteti közvetlenül rákos sejteket, a modern, hozzáadott cukrokban gazdag étrend olyan környezetet teremt a szervezetben, amely elősegítheti a betegségek kialakulását. Mérsékeljük a cukor fogyasztását és pláne hagyjuk el az üres kalóriákat, üzeni a doktor.

2. Böjtöljünk!

Az időszakos böjt kutatási háttere folyamatosan bővül. Ma már tudjuk, hogy rövidebb böjtidőszakok során aktiválódhat a sejtek takarító rendszere, az autofágia, amely a sérült sejtrészek eltávolításáért felel. Állatkísérletek tanúsága szerint ez a folyamat lassíthatja bizonyos daganatok növekedését, és javíthatja a sejtek regenerációját.

Embereknél főként megfigyeléses adatok utalnak arra, hogy a mérsékelt, elsősorban éjszakai étkezésszünet (kb. 12–13 óra) kedvezően hathat az anyagcserére, csökkentheti az inzulinterhelést és a gyulladásos markereket. Ezek pedig közvetett módon a daganatkockázatra is hatással lehetnek. Fontos azonban, hogy ez nem egyenlő a rákmegelőzéssel, és nem helyettesíti a komplex életmódi tényezők összességét sem. 

3. Mozogjunk minden nap

A fizikai aktivitás az egyik legjobban dokumentált rákmegelőző tényező. A kutatások szerint a rendszeres mozgás javítja az inzulinérzékenységet, segíti a testsúlykontrollt, csökkenti a gyulladást és támogatja az immunrendszer működését.

Ezek együtt járulnak hozzá ahhoz, hogy bizonyos daganattípusok (például az emlő-, a vastagbél- vagy a méhtestdaganat) előfordulása alacsonyabb legyen azoknál, akik aktívan élnek. Dr. Deshmukh üzenete, miszerint „a rákos sejtek lusták, mi viszont ne legyünk azok”, arra hívja fel a figyelmet, hogy már mérsékelt, rendszeres mozgás is jelentős biológiai előnyökkel jár.

Mozogjunk együtt partnerünkkel, két legyet ütünk egy csapásra (Fotó: Getty Images)

4. Kapcsolódjunk

A tartós stressz és a társas izoláció számos élettani folyamatot befolyásol: rontja az alvásminőséget, növeli a gyulladást és gyengíti az immunrendszer működését.

Bár a stresszt önmagában nem tekintik önálló oknak a daganatok kialakulásában, egyre több kutatás mutatja, hogy a krónikusan rossz pszichés állapot és a negatív társas környezet rontja a szervezet általános ellenállóképességét, és összefügghet a magasabb betegségkockázattal. A stabil, támogató kapcsolatok stresszcsökkentő hatása ezért közvetett módon, de valós élettani jelentőséggel bír.

5. Pihenjünk eleget

A tartós alváshiány és a rossz minőségű alvás több olyan mechanizmust is befolyásol, amelyek a rák szempontjából lényegesek. Hatására felborul a cirkadián ritmus, csökken a melatonin-termelés, romlik a glükóz-anyagcsere és erősödik a gyulladás. Egyes nagy populációs vizsgálatok szerint a tartósan rövid alvás bizonyos daganatok (főként emésztőrendszeri és légzőszervi) magasabb kockázatával hozható összefüggésbe.

Bár az eredmények nem minden esetben egységesek, abban széles körű szakmai egyetértés van, hogy az elegendő, jó minőségű alvás alapvető a szervezet egészséges működéséhez, és része minden átfogó rákmegelőző ajánlásnak.

Hallgassunk a fiatal doktornőre és tegyünk már ma az egészségünkért! 

Kapcsolódó: Az orvosok szerint mindenkinek ezt kellene tennie vacsora után

Kiemelt kép: Getty Images