- A magyar irodalom diadaléve lett 2025.
- Magyar származású író kapta az idei Booker-díjat.
- A magyar kiadónál már előkészületben a fordítás.
2025 minden kétséget kizáróan a magyar irodalom éve. Még bőven Krasznahorkai László Nobel-díját ünnepeljük, máris újabb szenzáció érkezett hír. A magyar származású David Szalay nyerte el az idei Booker-díjat. Az elismerést Flesh című regényéért kapta.
Kultúrák között
David Szalay 1974-ben született Kanadában, magyar apa és kanadai anya fiaként. Angliában nőtt fel, Oxfordban tanult, ma pedig Bécsben él. Ez a soknemzetiségű háttér mélyen átszövi műveit is: regényeiben az identitás, a gyökértelenség és az európai lét törékenysége visszatérő témák. A The Guardian évekkel ezelőtt úgy jellemezte őt, mint az „európai identitás krónikását”, aki
az emberi tapasztalatok finom rezdülésein keresztül mesél a kontinensről.
Szalay neve a Booker-bizottságnak sem ismeretlen. Már 2016-ban is döntős volt All That Man Is (Minden, ami férfi) című könyvével, amely kilenc, lazán összefonódó történetben boncolta a modern férfilét kérdéseit. Akkor még nem nyert, de a kritikusok már akkor is úgy beszéltek róla, mint a jövő egyik legnagyobb európai írójáról. Kilenc évvel később Szalay el is hozta a díjat.
Szalay érzékeny prózája
A Flesh főhőse egy fiatal magyar férfi, aki Irakban szolgált katonaként, majd leszerelése után sofőrként és biztonsági őrként helyezkedik el egy gazdag londoni családnál. Látszólag hétköznapi történet, valójában mélyen emberi dráma. Szalay a test – a címben is megjelenő flesh – motívumán keresztül mutatja meg, hogyan válik a fizikai lét az erkölcsi határok, a vágy, a sebezhetőség és az idegenség szimbólumává.
Szalay prózája egyszerre feszes és érzékeny, a kritikusok szerint „Hemingway szikárságát ötvözi Graham Greene morális mélységével”. A New York Times recenziója szerint „a Flesh az idegenség és intimitás drámája – háború nélkül is háborús regény, ahol a test maga a frontvonal.”
Szalay nemrég Dua Lipa Service95 Book Club elnevezésű könyvklubjában mesélt arról, hogy milyen irodalmi művek inspirálták a Flesht.
Irodalmi óriások között
A Booker-díj az angol nyelvű irodalom legnagyobb presztízsű kitüntetése, 1969 óta minden évben annak az írónak ítélik oda, akinek az Egyesült Királyságban vagy Írországban megjelent regénye a legkiemelkedőbb irodalmi értéket képviseli.
A díj presztízsét jól mutatja, hogy korábbi nyertesei között olyan óriások szerepelnek, mint Salman Rushdie (Éjfél gyermekei, 1981), Margaret Atwood (A vak bérgyilkos, 2000), Ian McEwan (Amsterdam, 1998), Hilary Mantel (Farkasbőrben, 2009 és Bring Up the Bodies, 2012), Kazuo Ishiguro (Napok romjai, 1989), vagy a közelmúltból Douglas Stuart (Shuggie Bain, 2020).
Ezek a könyvek jelentősen formálták a kortárs angolszász irodalmat, és mindegyikük egy-egy korszak lelki lenyomatát adja. David Szalay most ebbe a sorba lépett be – a zsűri elnöke szerint „a Flesh Európa erkölcsi és testi tudatának lenyomata, egyszerre háborús és polgári, keleti és nyugati, magyar és univerzális.”
Izgalom, büszkeség és a Flesh magyar fordítása
A londoni Guildhallban tartott díjátadó-ünnepségen Szalay rövid, de emlékezetes beszédet mondott, amit álló tapssal díjazott a közönség.
„Magyar vér folyik bennem, angolul írok, Bécsben élek. Talán ez a díj annak a bizonyítéka, hogy az irodalom hazája nem egy ország, hanem maga az emberi tapasztalat” – mondta.
A Flesh magyar kiadását (TEST címmel) már készíti a Libri Kiadó, a szöveg tervek szerint 2026 őszén kerül a boltokba. Addig is marad az izgalom és a büszkeség: egy év, két magyar író, két történelmi győzelem.
Kapcsolódó: Itt vannak a legjobb novemberi könyvújdonságok
Már rendelhető a Nők Lapja különleges kiadványa: A Nők Lapja 100 Legjobb Könyv 2025 bookazine! Beleshetsz a könyvkiadás kulisszái mögé, izgalmas íróportrék, friss olvasmányajánlók és exkluzív kortárs novellák várnak a bookazine oldalain. És persze az is kiderül, kik kapták az idei Nők Lapja Irodalmi Díjakat.
Kiemelt kép: Wiktor Szymanowicz/Anadolu/Getty Images
