Végy négy vidéki angol nyugdíjast, adj nekik egy gyilkosságot, és fűszerezd az egészet sztárokkal!

Az öregkor népszerűsítéséért Richard Osman tette a legtöbbet az elmúlt években. Regénysorozatának idősotthonban lakó hősei világszerte egy csapásra meghódították az olvasókat, a belőle készült film pedig minden bizonnyal újabb rajongókat szerez.

A szerkesztőségben vagyunk egypáran, akik számára a fiktív, dél-angliai Coopers Chase idősotthon az álmok netovábbja. Életkorunkat tekintve ez talán kissé korai, de ki ne akarna barátságos lankák között, egy luxuslakópark gyönyörűen berendezett kis házában élni? Korunkbeli barátok között, akikkel csütörtökönként – csak úgy agytornaként – régi bűneseteket próbálnánk megfejteni.

Ilyen körülmények között még azt sem bánnánk, ha igazi gyilkosságba csöppennénk. A csütörtöki nyomozóklub mindent felülmúló nemzetközi sikere azt mutatja, hogy a Richard Osman története rátapintott valami nagyon emberire, ami hiányzik a 21. századi hétköznapokból, és feltehetően ez az oka annak is, hogy a Netflixen hamarosan látható egész estés film minden résztvevője örömmunkának élte meg a forgatást.

Richard Osman sikerregénye

A könyvsorozat eddig megjelent négy kötetéből világszerte összesen több mint tízmillió példány kelt el. 2020-ban az első regényt kíváncsian vették kezükbe a britek, mert a szerzőt már régen a szívükbe zárták.

A regények írója műsorvezetőként is rendkívül népszerű

Richard Osman a kilencvenes évek óta a BBC számos szórakoztató és kvízműsorának volt a producere, írója, és amikor a műsorvezetést is elvállalta, kiderült, hogy tud újat mutatni.

A két méter magas, fekete keretes szemüveget viselő férfi nem úgy viselkedett, mint általában a kekec kvízmesterek; kedves és empatikus volt a versenyzőkkel, nem alázott meg senkit, minden gesztusával igyekezett elérni, hogy a vele szemben ülő jól érezze magát, és ezt a bravúrt ismételte meg a regényeivel is.

Az első kötettel, A csütörtöki nyomozóklubbal, rögtön megdöntött egy húszéves rekordot, három nap alatt több mint negyvenötezret adtak el belőle. Három éve a Nők Lapjának adott interjúban azt mondta, szerinte a sorozatát azért szeretik az olvasók, mert az emberi természetre, a mindennapi élet apró részleteire és a társadalom nagyon különböző rétegeire világít rá, így a történetekben az összes olvasó találhat valamit, amivel azonosulni tud.

Amikor megkérdeztem tőle, nem tart-e attól, hogy a filmszereplők másképp fognak festeni, mint ahogy elképzelte őket, azt felelte: „Bízom benne, hogy a készítők azt teszik, ami a legjobb a karaktereimnek a filmvásznon. Már az is izgalmas, hogy egyáltalán film készül belőle – ráadásul Steven Spielberg csinálja!”

Ehhez a későbbiek­ben is következetesen tartotta magát, mert meggyőződése, hogy a forgatókönyvírásba vagy teljes mértékben beleveti magát az ember, vagy kívülálló marad, és ő sokkal szívesebben szánja az idejét arra, hogy egy új könyvet megírjon, mint hogy egy régit átdolgozzon.

Helen Mirren, a végzet asszonya

Tavaly áprilisban Osman egy podcastban elárulta, hogy a történet nyugdíjas kémjét, Elizabethet pontosan az fogja játszani, akinek a nevét a legtöbben emlegették: mindenki Helen Mirrent akarta. A rajongók rendszeresen megállították az utcán, és lelkesen magyarázták, hogy a dörzsölt, egykori titkos ügynök szerepe a kedvencükért kiált.

Mirren a britek számára nemzeti kincs. Először is vitán felül állnak a szakmai sikerei, ő az egyetlen, aki az Amerikai Egyesült Államokban, valamint az Egyesült Királyságban is elnyerte a színészet hármas koronáját (Triple Crown of Acting) mozifilmes, tévés és színházi teljesítményéért. Aztán ott van nagyon erős kötődése az angol történelemhez, kultúrához, sok néző számára ő a mindenkori angol királynő.

I. Erzsébetet játszotta az Elizabeth sorozatban, Zsófia Saroltát a György királyban, II. Erzsébetet A királynő című filmben és az ­Audiencia című darabban, amelyet az a Peter Morgan írt, aki A korona sorozatot is jegyzi. 1996-ban a királynő a brit lovagrend tagjai közé kívánta fogadni, de a színésznő nem élt a lehetőséggel, és csak 2003-ban mondott igent, azóta a hivatalos neve Dame Helen Mirren.

De mindenekfelett a vagánysá­gáért és sugárzó magabiztosságáért rajong az egész világ, inspiráló, mennyire nem hajlandó beállni a sorba. Élt nála fiatalabb férfival, például Liam Neeson­nal, és őszintén beszélt arról, hogy nem vágyik házasságra és gyerekre. Taylor Hackford amerikai rendezőhöz azonban tíz év együttélés után végül mégiscsak feleségül ment, és boldogan törődött férje előző házasságából született gyerekeivel.

Az sem átlagos, ahogy külsejét, megjelenését kezeli, különösen a színésznők körében; fiatalon szívbaj nélkül meztelenkedett, a korral előrehaladva pedig nem vállalt semmilyen szépészeti beavatkozást, sőt a haját is évek óta őszen hagyja. Bevallása szerint igyekszik méltóságteljes és kecses maradni időskorára, de ez nem jelenti azt, hogy egy-egy vörös szőnyeges eseményen, illetve divatbemutatón ne vállalna be extrém ruhákat.

Öt évvel ezelőtt, amikor A csütörtöki nyomozóklubot olvasta, rögtön beleszeretett Elizabeth karakterébe, és azt gondolta: „Ó, ha egyszer filmet készítenek belőle, olyan szívesen eljátszanám ezt a szerepet.” Egy interjúban azt is hozzátette, hogy nagyon-nagyon ritkán érez ilyet. A kezdeti lelkesedés a forgatások idejére is elkísérte, olyan volt számára, mintha a barátaival lógna együtt. Szerinte a titok az, hogy ezek a karakterek minden különbözőségük ellenére összetartoznak, egyszerre nagyon viccesek, szeretetre méltók, furcsák és tökéletlenek.

Helen Mirren

A csütörtöki nyomozóklub a Netflixen lesz látható

Micsoda csapat!

A csütörtöki nyomozóklub filmes jogait még az első könyv megjelenése előtt megvásárolta Steven Spielberg, majd a Netflixszel közösen hozta tető alá a projektet. Ő maga a produceri feladatokat vállalta, rendszeresen megfordult a forgatáson, és figyelemmel kísérte a munkát. A rendezést Chris Columbusra bízta, aki többek között a Reszkessetek, betörők!, a Mrs. Doubtfire és az első két Harry Potter-filmmel is bebizonyította, hogy kiváló arányérzékkel tudja adagolni az izgalmat, a humort és az érzelmeket.

Egy népszerű regény megfilmesítése mindig rejt kockázatot, de Columbus szerint ezúttal aggodalomra semmi ok: „A könyv humorának és érzelmi összetettségének lényege megmaradt, még akkor is, ha néhány jelenetet elhagytunk vagy átdolgoztunk. Ez egy vicces és megindító történet – ráadásul remek krimi is.”

A stábtagokat egyenesen rajongással emlegette: „Ez a legjobb szereplőgárda, akikkel a Potter-filmek óta dolgoztam, hihetetlenül felkészültek” – nyilatkozta a rendező, aki a karakterekhez is erősen kötődik: „Mind a négy szereplő közel áll hozzám. Osman összetett emberi figurákat teremtett, akik egyenként is ragyogók. Azonnal beléjük szerettem – és azokba a színészekbe is, akik életre keltették őket.”

Helen Mirren játssza Elizabethet, a korábbi titkosügynököt, akinek a fejében a legkomplexebb nyomozási stratégia is pár perc alatt összeáll. Az ő kikezdhetetlen eleganciájához tökéletes ellenpontot ad Ron Ritchie, a balhés múltú, szívvel-lélekkel küzdő munkásvezér, akit Pierce Brosnan alakít.

A sármőr, aki mind a mai napig sokak számára a megtestesült James Bond, élvezte, hogy a korábbiaktól nagyon eltérő figura bőrébe bújhat, még az édesanyját is magával vitte a forgatásra. A visszahúzódó, szemlélődő Ibrahim Arif karakterét Sir Ben Kings­ley kelti életre, akit életkorából adódóan azért is fogott meg azonnal a koncepció, mert izgalmasnak találta, hogy egy idős emberekből álló közösség szenvedélyesen érdeklődik a gyilkosságok és a halál iránt, miközben a saját halandóságukkal is szembe kell nézniük.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő mindössze havonta 1490 forintért.
Próbáld ki most!
Az előfizetésed egy regisztrációval egybekötött bankkártyás fizetés után azonnal elindul.
Mindössze pár kattintás, és hozzáférhetsz ehhez a tartalomhoz. Ha van már előfizetésed, lépj be .
Ajánlott videó