• Miként kerülnek feldolgozásra a nyers olívabogyók?
• A mediterrán vidékek első számú sztárja hazánkban is népszerű gyümölcsnek számít (igen, az olajbogyó valójában gyümölcs). De azt vajon tudod, hogy mi lehet a különbség a zöld és a fekete bogyók között?
• És melyik mire jó? Mutatjuk! 

Minden olajbogyó egészséges, azonban a fekete és a zöld eltérő tápértékkel és ízvilággal rendelkezik. Egyrészt eltérő mennyiségű makrotápanyagot, ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak, másrészt a zöld bogyók általában keményebbek, fanyarabbak, míg a feketék ezzel szemben lágyabb, olajosabb ízűek.  

Azt pedig külön érdemes kiemelni, hogy a természetben valójában nincsenek teljesen fekete bogyók, mivel az érett gyümölcsök színe a világosbarnától a liláig terjed. (Az egyetlen kivétel egy görögországi, Thassos szigetéről származó fajta, amit napon szárítanak.)

Így készül az olajbogyó 

A kereskedelmi forgalomban kapható olajbogyók egy részét szulfátokkal is kezelik, míg éjfekete színűvé nem érnek – ez az eljárás valójában sokkal olcsóbb, hiszen így nem kell hónapokat várni, hogy az oívabogyók teljesen beérjenek a fán. Amennyiben természetesen érlelt bogyót szeretnénk, keressük a változatos, barnás-lilás árnyalatokat az üvegekben!

Akár érett (fekete), akár éretlen (zöld) olajbogyóról beszélünk, friss változatokat pedig hiába keresünk a boltokban: általában fermentálják vagy valamilyen más módon kezelik őket. Ez azért van, mert maga a nyers termés hihetetlenül keserű, lévén, hogy nagyon nagy mennyiségben tartalmaz egy oleuropein nevű vegyületet is.

Az olívaolaj a nyers, feldolgozatlan termésből kerül kinyerésre (fotó: Flor Saurina/Unsplash)

Tanulmányok kimutatták, hogy az oleuropein jót tesz az egészségnek – csökkenti a gyulladásokat, és kifejezetten gazdag antioxidánsokban is –, ugyanakkor ember legyen a talpán, aki tolerálja a vele járó csípős, kesernyés ízvilágot. Hogy a kellemetlen íz ne tegye ehetetlenné a termést, a termesztők gyakran sós lében történő erjesztéssel semlegesítik az oleuropeint.

Kapcsolódó: Nehogy kidobd! Erre a 10 dologra jó még az olívaolaj a főzésen kívül

A különféle feldolgozási eljárások eredményeként valamennyire változik a termés tápértéke, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egészséges maga a bogyó, amit leemelünk a boltok polcairól.

Bár bizonyos vitaminok szintje mérséklődhet, más kedvező vegyületek épp a feldolgozási folyamatok során szabadulnak fel.

A zöld olívabogyók polifenolokban és rostokban gazdagok, és kétszer annyi E-vitamint tartalmaznak, mint a feketék. A fekete változat kevesebb polifenolt tartalmaz, cserébe viszont vasban és többszörösen telítetlen zsírsavakban is bővelkedik. Nem lőhetünk mellé tehát egyikkel sem, bátran használjuk fel mindkettőt! (Érdemes váltogatni a két típust a kiegyensúlyozottabb tápanyagbevitel végett.)

Melyik mire jó?

• A zöld olívabogyó kiváló párost alkot a salátákkal, hidegtálakkal, sajtokkal és koktélokkal. Markáns, karakteres íze miatt tökéletesen kiegyensúlyozza a zsírosabb fogásokat is.
• A fekete olajbogyó selymesebb íze, textúrája miatt könnyen beleolvad minden sült és főtt fogásba. Remekül illik a mediterrán stílusú főételekbe, beleértve a sült húsokat, tésztákat, pástétomokat és pizzaféléket. Sőt, kenyérbe és pogácsába sütve is mennyei lesz!

A mediterrán étrend szépsége, hogy nem a megvonásra, hanem a finom, élvezetes ételekre épít – amiért szerencsére ma már nem kell messzire utaznunk. A tengerparti vidékek szuperegészséges fogásait magunk is könnyen elkészíthetjük, ehhez pedig nagyszerű alapot kínál az olívaolaj, illetve a fekete és a zöld olívabogyó elérhető közelsége is.

Ez is érdekelhet: Olívát a kertünkbe! – Mediterrán életérzés hazai tájakon

Kiemelt kép: Getty Images