• Észtországban minden hatodik ember nem jut hozzá a szükséges vizsgálathoz, illetve kezeléshez.
• Görögországban a legszegényebb emberek közel egynegyede marad ellátás nélkül.
• Az északi országokban több mint minden tizenkettedik ember várakozik ellátás nélkül, annak ellenére, hogy a világ leggazdagabb és legfejlettebb egészségügyi rendszerei közé tartoznak.

A magyar egészségügyet ismerve könnyen azt hihetnénk, hogy mi leszünk a listavezetők, ám a valóság meglepő. 

Az Eurostat felhívta a figyelmet arra, hogy az adatok önbevalláson alapulnak, így az eredményeket részben befolyásolhatja a válaszadók szubjektív érzékelése, valamint társadalmi és kulturális háttere. Ennek ellenére mégis átfogó, de meglepő képet mutat a felmérés.

Az EU-ban a 16 év feletti lakosság 4%-a nyilatkozott arról, hogy volt már olyan orvosi vizsgálat vagy kezelés, amire szüksége lett volna, ám mégsem kapta meg. Ennél is elszomorítóbb, hogy azok körében, akik ténylegesen rászorultak volna az ellátásra, ez az arány jóval magasabb.

A helyzet országonként eltérő. Míg Cipruson mindössze a lakosság 0,2%-a számolt be ellátáshiányról, Észtországban ez az arány 15,5%, az uniós átlag pedig 3,8%.

A legrosszabb mutatókkal Albánia és Görögország rendelkezik, mindkét országban 13% fölötti értékkel.

Lássuk bővebben, hogyan állnak e téren az egyes országok!

Meglepő módon a gazdag északi országok közül több is meglehetősen magas arányban küzd ellátáshiánnyal. 

• Dániában a lakosság 12,2%, Finnországban és Norvégiában pedig több mint 7,5%-a maradt ellátás nélkül. Svédország mutatói szintén meghaladják az uniós átlagot.
• Ezzel szemben a közép- és nyugat-európai államok – mint Németország (0,5%), Ausztria (1,3%) és Hollandia (1,4%) – rendkívül alacsony arányokat jeleznek.
• Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Franciaországban a legmagasabb ez az érték (6,3%), míg a többi nagy gazdaság az uniós átlag alatt maradt.

Észtországban minden hatodik, Görögországban pedig a legszegényebb emberek közel egynegyede nem jut időben orvosi ellátáshoz. (Fotó: Getty Images / Caiaimage/Robert Daly)

Mi a magyarázat?

Az EU-ban a kielégítetlen egészségügyi szükségletek két fő magyarázatra vezethetők vissza.

1.  Az egészségügyi rendszer hiányosságaira (2,4%).
2. Személyes tényezőkre (1,4%), amelyek együtt adják a 3,8 százalékos uniós átlagot.

A rendszerbeli problémák három fő csoportba sorolhatók 

1. Hosszú várólisták (1,2%).
2. Magas költségek (1%).
3. Az ellátás helyszíne túl távol van a betegtől (0,1%).

Hogy melyik tényező okozza a legnagyobb gondot, az országonként eltér.

Görögországban és Albániában a lakosság több mint 9%-a nem jutott ellátáshoz az árak miatt, míg Észtországban (12%) és Finnországban (7,5%) a várakozási idő jelentette a legfőbb akadályt.

Személyes tényezők

A személyes okok között az alábbiak szerepelnek a leggyakrabban.

1. A betegnek nem volt ideje orvoshoz menni. 
2. Nem ismert megfelelő szakembert.
3. Félt a vizsgálattól vagy a kezeléstől.
4. Úgy gondolta, érdemes megvárni, hátha magától javul az állapota.

Kapcsolódó: Cukorbetegség, rák, szívbaj – Melyik országban gyógyul meg a legtöbb beteg?

A rászorulók körében még súlyosabb a helyzet

Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) és az Európai Bizottság 2024-es jelentése szerint, ha csak azokat nézzük, akiknek valóban szükségük volt orvosi ellátásra, a kielégítetlen szükségletek aránya minden országban magasabb.

Görögországban a lakosok 21%-a, Finnországban 12%-a, Lettországban pedig 10%-a számolt be arról, hogy rendszerbeli okok miatt nem kapta meg a szükséges kezelést 2023-ban.

Jövedelmi különbségek

Minden uniós országra igaz, hogy a legalacsonyabb jövedelműek jóval nagyobb eséllyel maradnak ellátás nélkül, mint a leggazdagabbak. Míg az uniós átlag 2,4%, az alacsony jövedelműek körében ez 3,8%-ra emelkedik, a magas jövedelműeknél viszont csupán 1,2%. A különbség Görögországban a legnagyobb. A legszegényebb réteg közel egynegyede (23%) számolt be ellátáshiányról, szemben a leggazdagabb réteg 3,4%-ával.

De nemcsak a pénz számít

Dr. Tit Albreht, az Európai Közegészségügyi Szövetség elnöke szerint a probléma gyökere az egészségügyi rendszerek irányításában keresendő. Ugyanakkor fontos szerepe van annak is, hogy a kiegészítő rendszerek mennyire tudnak beépülni a lakosság egészségügyi szükségleteinek átfogó kezelésébe.

Az ellátáshiány mértéke nagyban függ a betegségtípusoktól, a kezelés elérhetőségétől, a rendszer felkészültségétől, valamint a támogatási politikáktól.

A szükségletek beteg csoportonként változnak. Nemcsak az számít, hogy elérhetők-e a szükséges gyógyszerek, hanem az is, hogy a betegek időben megkapják a pontos diagnózist és a megfelelő orvosi ellátást.

Andy Powrie-Smith, az EFPIA kommunikációs igazgatója szerint Európában hatalmas különbségek vannak abban, hogy a betegek milyen gyorsan jutnak kezeléshez. Egyes országokban a betegek akár hétszer tovább várnak, mint a szomszédos országokban.

Albreht hozzátette: a magas egészségügyi kiadások nem feltétlenül jelentenek jobb hozzáférést.

Példaként említette, hogy a gazdaságilag jól működő országok, mint Dánia, Finnország vagy Norvégia is magas ellátáshiányt mutatnak, míg alacsony költésű országok, például Albánia és Görögország hasonló arányt produkálnak.

Kapcsolódó: A legfontosabb szűrővizsgálatok 40 felett

Kiemelt kép: Getty Images