Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kezet csak a komoly fizikai munka terhelheti túl, pedig már az is okozhat csuklópanaszt, ha egy locsolókannát húsz percig hurcolgatunk föl és alá, vagy ha egy nagyobb bokrot kezdünk el visszanyesni hirtelen felindulásból, óvintézkedések nélkül.
– A kerti munkák megkezdése előtt két dologra kell figyelni. Egyrészt arra, hogy a sérülések elkerülése érdekében megfelelő védőfelszerelést – kesztyűt – használjunk, másrészt arra, hogy a túlterhelésből adódó problémáknak is elejét vegyük. Utóbbit a könyök- és csuklóbandázs viselése segítheti, hasznosak a kineziológiai tapaszok vagy a fáslihoz hasonló dinamikus ízületstabilizálók is – mondja dr. Hetthéssy Judit PhD, a Kézklinika kézsebésze.
Ha mégis panaszok jelentkeznek, akkor fontos a kezet és a csuklót nyugalomba helyezni. Sokak számára meglepő, de ha a cél pusztán a pihentetés, akkor az ízületstabilizátorok éjszakai viselése fontosabb, mint a nappali. A túlterheléses vagy porckopásos panaszoknál ez hozza a legjobb eredményt, ezt a kutatások egyértelműen igazolták. Ilyenkor éjszaka kell megfelelő stabilitású rögzítőket viselni, azokkal lehet a kezet valóban nyugalomba helyezni. Ezek nappal egyrészt korlátozzák a kéz használhatóságát, másrészt más típusú, de ugyanúgy túlerőltetéses tünetekhez vezethetnek.
– Ennek oka, hogy amikor ébren vagyunk, a kezünk „harcol” a rögzítő ellen, és folyamatosan ellene feszül. Emiatt kell nappal nagyobb mozgást megengedő, rugalmas rögzítőket használni. Túlerőltetés miatt nemcsak csuklópanasz alakulhat ki, hanem teniszkönyök, ínhüvelygyulladás és az alkarizmok túlterhelése is. Ezekkel akkor érdemes szakemberhez fordulni, ha az éjszakai rögzítés és a gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók használata pár nap alatt nem hoz javulást. Ilyenkor már jellemzően fizikoterápiás kezelésre vagy manuálterápiára van szükség – mondja szakértőnk.
A cipekedés, hurcolkodás során az alapból meglévő, de tünetet aktuálisan nem okozó kézbetegségek – például az alagútszindróma, a nyeregízületi porckopás és a pattanó ujj betegség – is panaszossá tudnak válni hirtelen. Ezért akinek ilyen problémája van, jobban teszi, ha a fűnyíró gyűjtőzsákját már akkor elviszi a komposztra, ha csak félig van tele.
Szintén kedvez az ilyen betegségek fellángolásának a nyaralóba való lehurcolkodás.
Az ilyesmit nemcsak az ízületi stabilizátorok használatával lehet megelőzni, hanem azzal is, ha a terhelések után a kezünket is nyújtjuk és lazítjuk – hasonlóan ahhoz, ahogy a lábbal is ezt tesszük futás vagy kocogás után. Erre az alkarnál is figyelni kell – ott ehhez hengert és tüskés labdát is lehet használni –, mert ha az izmai bemerevednek, könnyen kialakul a teniszkönyök.
A tüske sem játék
Komolyan kell venni az olyan sérüléseket is, amelyeket a rózsatüske okoz. Ez ránézésre banális probléma, de ez csupán a látszat.
– Itt a gondot az okozza, hogy a tüske vége gyakran letörik, és visszatérő ízületi gyulladáshoz vezet. A szúrós növények olyan sérülést is okozhatnak, amelynek nyomán gennyes gyulladás alakul ki a kézen. Emiatt kell ilyenkor nézni, hogy jelentkeznek-e gyulladásos tünetek, például bőrpír, váladékozás. Ha igen, akkor tanácsos szakemberhez fordulni. A kéz rovarcsípések nyomán is begyulladhat, így ha azt követően szokatlan panaszok jelentkeznek, és nem múlnak el egy-két napon belül, szintén segítséget kell kérni – mondja dr. Hetthéssy Judit.
rózsa, rózsa metszése (Getty Images)
Nyáron sok a fűnyíróbaleset is, ami jellemzően akkor történik, ha a gép elakad, és áramtalanítás nélkül kezdjük el kiszabadítani a pengét. Ilyenkor csúnya, roncsolásos sérülések alakulhatnak ki az ujjperceken. Hasonló sérülést okozhat, ha turmixgépben készítünk hűsítő italt, és amikor a kések megakadnak, anélkül állunk neki lepiszkálni róluk a jeget vagy az alapanyagot, hogy az eszközt kihúznánk a konnektorból. Gyakoriak a grillszezonban a kezet érintő égési sérülések is.
– Ebben az esetben a legfontosabb, hogy a kézre azonnal hideg vizet folyassunk, ne csak pár másodpercig, hanem húsz-harminc percig. Ha a sérülés mélyebb vagy nagyobb területet érint, akkor már orvoshoz is el kell menni. A bográcsozásnál és a grillezésnél a kisgyerekekre különösen figyelni kell, náluk sokszor történik baleset amiatt, mert megfogják a parazsat vagy a grillrácsot.
Gyakori, hogy a kicsik rögtön mindkét kezükkel markolnak rá a forró tárgyakra, és komoly égési sérüléseket szereznek. Ez azért veszélyes, mert ilyenkor a hegesedés a kéz használatára hosszú távon is hatással lehet, javulást pedig csak egy több éven át tartó műtétsorozat hozhat – emeli ki a kézsebész.
Praktikus, ha a fokozott figyelem mellett a gyerekeknek olyan konyhai eszközöket is beszerzünk, amelyek kifejezetten nekik készültek, nem szúrnak, nem élesek. Ezek a kertben, nagyobb társaságban különösen hasznosak, hiszen ilyenkor könnyen szem elől téveszthetők a kisebbek.
Fókuszban a tenyér
Grillezésnél, kerti falatozásnál a felnőttek is megvághatják magukat, pláne, ha a hideg fröccsök miatt már lankad a figyelem. Az ilyen sérülésekre akkor kell a szokásosnál nagyobb figyelmet fordítani, ha a tenyéri oldalt érintik.
– Ezen a területen futnak az ujjakat hajlító inak, illetve az ujjak érzékeléséért felelős idegek. Emiatt ha a kezünket a tenyéri oldalon vágjuk meg, fontos megnézni, hogy annak van-e szokatlan következménye. Tesztelni kell, hogy tudjuk-e az ujjakat a szokott módon nyújtani és hajlítani, ökölbe szorítani, terpeszteni és zárni.
Ezzel ki lehet szűrni a hajlítóinak sérülését, amik amúgy nem okoznak jellegzetes panaszt. Az esetleges idegsérülések miatt azt is nézni kell, hogy az érzékelés minden ujjnál rendben van-e, ugyanolyan-e. Gondra az utalhat, ha valahol tompább az érzet.
Ha ilyen jellegű, funkciót érintő panaszok vannak, akkor nem szabad arra várni, hogy a helyzet magától
javul, hanem hamar segítséget kell kérni – mondja dr. Hetthéssy Judit.
Ha ilyen probléma nincs, akkor jellemzően elég a seb fertőtlenítése, tisztán, szárazon tartása. Nagy kísértés ilyenkor is, hogy másnap bemenjünk az otthoni medencébe, a Balatonba vagy a tengervízbe, de erről le kell mondani a seb gyógyulásáig. Ezt azért kell elfogadni, mert a kézen a fertőzések nagyon hamar a mélybe érnek – akkor is, ha a seb kicsi –, majd elindulnak a tenyér és az alkar felé. Ilyenkor a kezelés már sokkal nehezebb, időigényesebb.
Milyen legyen a kesztyű?
A kerti munkálatokhoz használt kesztyű kiválasztására mindig figyelni kell, nem szerencsés ilyen védőeszközt véletlenszerűen leemelni az üzletek polcairól. A kesztyű akkor jó, ha a mérete, ujjhosszúsága megfelelő, ha valamire ráfogunk vele, akkor a fogás stabil.
A laza kesztyű azért nem jó, mert a kertben gyakran használunk éles eszközöket, és azokról egy ilyenben könnyen lecsúszik a kezünk. A kesztyű vastagsága illeszkedjen az adott munkálathoz. Például a gallyazáshoz nem jó a textilkesztyű, mert az csak látszólag jelent védelmet. Annál sokkal jobbak az olyan típusok, amelyek merevebbek, van egy kicsi tartásuk. Megfelelő kesztyűt a grillezéshez is érdemes beszerezni.
Fotó: Seasons Agency / Puzzlepix
