A hazai lakosság közel felének volt vagy jelenleg is van aranyérbetegséggel összefüggő panasza, ez az arány pedig jelentősen magasabb azoknál a korábbi becsléseknél, amelyek szerint az ország harmadát érintheti a betegség kisebb-nagyobb mértékben – egyebek közt az is kiderül abból az országos kutatásból, amelyet az Egis Gyógyszergyár Zrt. megbízásából készítettek, és amelynek apropója az áprilisban zajló edukációs aranyér hónap. A felmérésből kitűnik, hogy a nők között kis mértékben ugyan, de magasabb a panaszosok aránya a férfiakhoz képest, illetve az életkor előre haladtával egyre többen válnak érintetté.
Meglepő lehet, de a fiatalok körében sem ismeretlen a betegség: a 20 év alattiak több mint ötöde, a huszonéves korosztály harmada tapasztalta magán a tüneteket. A nagy ugrás a 40. életévtől jön, az ötvenesek körében pedig már a 60%-ot közelíti az érintettek aránya. A leggyakoribb tünetnek a viszketés és a kitüremkedés számít, ezt a válaszadók közel kétharmada említette, míg a fájdalmat, illetve a vérzést a panaszosok 50 százaléka tapasztalta már.
Húsvétkor sem figyelünk oda az étkezésre
A kutatás rákérdezett a leggyakoribb tévhitekre is: az eredmények alapján úgy tűnik, hogy viszonylag gyengék a betegséggel kapcsolatos általános ismeretek. Azzal például, hogy az aranyér gyakrabban előfordulhat a terhes nőknél, a válaszadók egyharmada sem volt tisztában, sőt, ezen belül a férfiak kevesebb mint egyötöde adott helyes választ. Ezzel szemben a nők körében jobban tartja magát az a tévhit, hogy az aranyérből könnyen kialakulhat rákos megbetegedés, miközben csupán a megkérdezettek tizede ért egyet azzal, hogy az elhízás következménye is lehet az aranyér.
Azzal, hogy az aranyér megelőzésében segíthet a megfelelő táplálkozás, illetve bizonyos sportok is előidézhetik a betegséget, a válaszadók kevesebb mint harmada értett egyet.
Bár a közelgő húsvéti ünnepekre is jellemző étkezés, vagyis a rostszegény, nehéz és túlzott mennyiségben elfogyasztott fogások, valamint az alkoholos italok súlyosbíthatják az érintettek tüneteit, a kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy ez a fajta tudatosság sajnos nem számít jellemzőnek, hiszen a megkérdezett betegek alig több mint harmada figyel csak oda a kímélő étkezésre az ünnepi alkalmak során.
Nem beszélünk az aranyérről
Bár népbetegségről van szó, továbbra is tabunak számít, ráadásul a férfiak esetében valamivel nagyobb arányban, mint a nőknél. Ez azt jelent, hogy nem szívesen mondjuk el másoknak, ha érintettek vagyunk, a válaszadók felének ezért fogalma sincs arról, hogy a környezetében van-e olyan, akit érint a betegség. A legnagyobb arányban a családtagokat szoktuk beavatni: az érintettek közel fele a közeli rokonoknak beszél róla, illetve a megkérdezettek harmada tud arról, hogy van a családjában érintett. Ugyanannyian – 15-15 százalék – vannak azok, akik senkinek sem beszélnek a betegségükről, és azok, akik legalább a közeli barátaikat beavatják. Ehhez hasonló arányban fordulnak a betegek a gyógyszerészükhöz, de
orvosi segítséget is csupán az érintettek bő harmada vesz igénybe.
Mivel az emberek túlnyomó többsége nem fordul szívesen sem orvoshoz, sem gyógyszerészhez, viszonylag sokan próbálkoznak házilagos gyógymódokkal. A válaszadók harmada szerint rendszeres mozgással hatékonyan enyhíthetők a tünetek, a helyes ülésre vagy ülőfürdőre a megkérdezettek negyede voksolt. Hatékony megoldásnak leginkább a gyógyhatású krémeket tartják, az érintettek kétharmada van ezen az állásponton, miközben a szájon át szedhető tabletták ismertsége még szerénynek mondható. Sokan – a válaszadók közel harmada – vélik úgy, hogy a műtét a legjobb megoldás.
Mitől alakul ki aranyér?
Az aranyér a végbélnyílás nyálkahártyája alatt elhelyezkedő vénás fonatból alakul ki, amint az a Házipatika is megírta. Az aranyeres csomók tehát a végbél és a végbélnyílás falában keletkező vénatágulatok. Ezek begyulladhatnak, vérezhetnek, megnagyobbodhatnak, néha ki is fordulnak vagy véralvadék képződhet bennük – ekkor válnak fájdalmassá. Attól függően, hogy külső vagy belső aranyérről van szó, hogy a végbél záróizmától merre helyezkednek el.
A szakértők szerint az aranyér kialakulásának elsődleges oka az örökletes kötőszöveti gyengeségben található.
A leggyakoribb közvetlen kiváltó ok talán a székelés közbeni erőlködés, ami székrekedés esetén nyilván gyakrabban fordul elő – itt jön be a képbe a helytelen, rostszegény táplálkozás. Terheseknél pedig azért alakulhat ki gyakrabban, mert a várandósság alatt extra nyomás nehezedik a kismedencei vénákra, ezáltal nő a vértérfogat. Illetve szerepet játszik a progeszteron értágító hatása is, és persze az erőlködés – mindez együtt pedig gyakran vezet aranyeres panaszokhoz. Bizonyos májbetegségek is kedvezhetnek kialakulásuknak, csakúgy, ahogy a az ülő életmód és a mozgáshiány, az elhízás, és lelki problémák is állhatnak a fájdalmas betegség hátterében. Az aranyeres csomók mögött az átlagosnál gyakrabban helyezkedik el végbéldaganat – már csak ezért is érdemes orvoshoz fordulni a panaszok esetén. Illetve ahogy fentebb is írtuk, az aranyeres csomók kiújulását okozhatják az erős, fűszeres ételek és az alkohol.
Fontos a megelőzés
Ha a szülők is aranyérrel küzdenek, fontos, hogy gyerekeiknél már kiskorban is igyekezzenek megelőznia. székrekedést. A szakértők szerint fontos, hogy székletürítés után tisztítsuk meg az altestet – ha bidé nem ál rendelkezésre, vagy nincs idő zuhanyozni, akkor használjunk nedves babatörlő- vagy nedves toalettkendőt. Fontos volna a rostban és folyadékban gazdag táplálkozás.
Ha hajlamosak vagyunk székrekedésre, iktassunk be étrendünkbe olyan ételeket, amelyek megmozgatják a bélrendszert:
ilyenek a joghurt, a savanyú káposzta, a szilva- és baracklekvár vagy egy korty kávé, egy fürt szőlő, ill. ezek kombinációja. A fogó hatású élelmiszerek (alma, a banán vagy a kakaó és csokoládé) mértékkel fogyasztandók. Kerüljük a túl sok fehér lisztet (kenyér), rizs és tésztafélék fogyasztását, ahogyan, a fekete tea, a zsíros, fűszeres ételek, hámozott gyümölcsök, a túl sok hús és hagyma is csak mértékkel szerepeljenek étrendünkben. A hashajtók rendszeres alkalmazása azonban kifejezetten nem ajánlott, mert ezek hosszútávon „lustává” teszik a beleket, és függővé válhatunk tőlük.
Ha végbéltáji vérzést tapasztalunk, ne halogassuk az orvosi kivizsgálást, hiszen a probléma mértékétől függhet a kezelés, és mert a rendszeres vizsgálatokkal korán felismerhetők a komolyabb problémák.
Kiemelt kép: Getty Images
