Gyakran úgy érzitek, elegetek van az életetekből? Hogy valami nincs a helyén, valami hiányzik? Ez azért lehet, mert valaki más életét élitek. Olyan emberét, aki befolyásol benneteket, aki hatással van a döntéseitekre és ti mindent megtesztek azért, hogy megfeleljetek az ő elvárásainak. De titokban, legbelül ti magatok is tudjátok, hogy ez így nem jó…

A társadalmi nyomás csalóka – köszönhetően a közösségi médiának előbb vagy utóbb mindannyian prédává válunk anélkül, hogy észrevennénk. Mire rájövünk, már elveszítettük az irányítást az életünk felett és csak az van előttünk, hogy hogyan lehetnénk olyan szépek, okosak, ügyesek, kreatívak, mint az a másik az online felületen.
Biztosan veletek is előfordult már olyan, hogy nem láttatok messzebb a “szomszéd zöldebb füvétől”, szidtátok magatokat vagy azt éreztétek, semmiben nem vagytok elég jók, a barátnőtök vagy az egyik irigyelt ismerősötök bezzeg sokkal sikeresebb.
Ahelyett, hogy folyton azt lessük, mit csinál a másik, inkább hessegessük el ezt a negatív belső diskurzust, például az alábbi technikák segítségével:

Önismeret

A megfelelési kényszer megszüntetéséhez az az első és legfontosabb lépés, hogy kedvesen bánunk saját magunkkal. Addig nehéz szeretni a körülöttünk lévő embereket, amíg nem fogadjuk el és nem szeretjük magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Ehhez persze kell a jó önismeret is.
A magabiztosság olyan, mint a friss oxigén, mely felüdíti az elmét. Ezt egy kutatással is alátámasztották: a határozott, magabiztos hozzáállás a szervezetben oxitocint, azaz szeretethormont szabadít fel.

Belső kommunikáció

Nem befolyásolhatjuk, hogy mások mit gondolnak rólunk, de azt igenis megválaszthatjuk, hogy milyen stílusban és minőségben kommunikálunk magunkkal. A befelé figyeléssel bánthatjuk vagy segíthetjük magunkat, meg kell tanulnunk az utóbbit alkalmazni. Csak mi érthetjük, hogy mi játszódik le legbelül.

Kiállni a véleményünk mellett

Mindenkinek szüksége van korlátokra. Egyeseknek azért, mert gondolkodás nélkül cselekszenek, másoknak azért, mert hajlamosak a vágyaiknak élni. De van egy határ, amit még a családtagjaink sem léphetnek át, ilyenkor néha nem árt felemelni a hangunkat. Nem szabad hagyni, hogy mások diktáljanak és mondják meg, hogy mit kellene tennünk bizonyos helyzetekben. Tanuljátok meg irányítani a környezeteteket úgy, hogy közben nem váltok arrogánssá!

Belső szabadság

Félre az előítéletekkel és az elvárásokkal! Ne helyezzetek feleslegesen nyomást magatokra és azzal se törődjetek, hogy mások vajon mit gondolnak rólatok. A negatív érzelmek elengedése szabaddá tesz. Egyébként meg annyi mindenre lehet használni azt a sok energiát, miért pazarolná el bárki gonosz emberekre?!

Ítélkezés? Inkább ne!

Az elvárások kialakulását megelőzi az, ahogy másokról ítélkezünk. Ha valakit nem tudunk elfogadni olyannak, amilyen, akkor elvárjuk, hogy változzon. Nem ritka, hogy ebbe a kereszttűzbe kerülünk mi is. Jó, ha rendelkezünk kellő önismerettel, így nem lesz szükségünk mások megerősítésére, fütyülhetünk a többiek véleményére, sőt a legkevésbé sem fog érdekelni, hogy mit gondolnak rólunk.
Az élet nem tökéletes – elvárások nélkül viszont sokkal könnyebb elfogadni a fennálló helyzetet. Ha pedig folyton a tökéletességre törekszünk, akkor sosem leszünk boldogok. A valóság elfogadása sokszor nehéz, de csak így tudunk továbblépni és megtalálni a belső békét, a nyugalmat.
Az igazság az, hogy a magunk irányítói vagyunk: szeretni kell az életet és méltósággal fogadni a legrosszabbat, remélni a legjobbakat.

Fotó: Thinkstock

(psychologytoday.com)