Ki, mikor és hogyan beszéljen először az élet rejtélyeiről – Goethe szavaival: „a világ nyilvánvaló titkairól” – a felnövekvő gyerekkel? Életről, halálról, születésről – szeretetről és gyűlöletről.

Szándékosan fogalmazom így át azt a kérdést, amit szülők, nevelők sokszor leszűkítve így szoktak feltenni;

– Ki világosítsa fel a gyereket? És mikor? És hogyan válaszoljunk neki, ha azt kérdezi, hogy…

Ezekben a kérdésekben már természetesen a szexuális felvilágosításról van szó.

Én azonban azt hiszem, hogy – legalábbis ott ahol a dolog elkezdődik – nincs külön szexuális felvilágosítás, mint ahogy nincs a dolognak egy olyan kitűzhető időpontja, amelyikre azt mondhatnánk, hogy most, most kell erről beszélni először.

*

A pszichológus arról beszél az anyának, hogy tizenkét éves fiában meglehetősen nagyfokú a szexuális feszültség – mélyen elfojtott állapotban. Az ő esetében ez az egyik tényező, amelyik hónapok óta teljesítmény- és magatartászavarokhoz vezet. A pszichológus megkérdezi, hogy mikor és hogyan kerültek szóba a családban ezek a kérdések, és hogyan beszélnek róla nap mint nap, mondjuk a gyerek által is látott filmjelenetek vagy utcai jelentek kapcsán.