Vekerdy Tamás örök érvényű tanácsai a Nők Lapja archívumából.

Ritmusokba kötötten élünk, bár erről manapság ritkán veszünk tudomást – életünk gyakran ritmustalanná, túlzsúfolttá vagy szétesővé válik. Ennek persze megvannak a testi és lelki következményei, betegségek, ideges, nyugtalan vagy levert állapotok. Ebben a ritmustalanságban gyakran felszínes változatosságra sóvárgunk, miközben az igazi nagy változások – bennünk és környezetünkben – gyakran szorongással töltenek el, nem értjük, hogy mi is történik – bennünk, velünk vagy éppen gyerekeinkkel -, szeretnénk megállítani az időt, szeretnénk, ha minden változatlan maradna (bár úgy se volt jó, ahogy eddig volt…).

Szívünk dobogása és lélegzésünk (és a kettő egymáshoz való viszonya) testi életünk legszembeszökőbb ritmikus rendszere. Ha megbetegszünk, tüstént változnak ezek a ritmusok – de változnak (lelki hatásra) akkor is, ha megijedünk, ha izgatottak vagyunk, ha sírunk, ha nevetünk.

Ébrenlét és alvás adja egy másik fajtáját az emberi szervezet (test és lélek) ritmikus életének.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő mindössze havonta 1490 forintért.
Próbáld ki most!
Az előfizetésed egy regisztrációval egybekötött bankkártyás fizetés után azonnal elindul.
Mindössze pár kattintás, és hozzáférhetsz ehhez a tartalomhoz. Ha van már előfizetésed, lépj be .