Bálint György 1982-ben indult legendás cikksorozata a Nők Lapja archívumából.

Kedves Húgom!

Régen nem írtam Neked, amiért szíves elnézésedet kérem; igaz, a hosszan elhúzódó tél nem is sürgette a válaszomat leveledre. Most azonban, hogy végérvényesen és — remélem — visszavonhatatlanul beköszöntött a tavasz.

Hosszúnak tűnt ez a tél, de nem panaszkodhatunk, mert növényeink jól vészelték át a zimankós hónapokat: a vetések, amelyektől az idei és jövő évi kenyerünket várjuk, megerősödtek, az ősszel felszántott táblák földjét a fagy megporhanyította és a téli csapadék fel töltötte vízzel a talajt.

A kertekben a fagyra érzékeny őszibarack-, kajszi- és mandulafák rügyei sem károsodtak és — most úgy tűnik — a szőlővesszők is károsodás nélkül teleltek át. így azután biztató reményekkel tekinthetünk a jövő elé és nagyjából rajtunk, a mi szorgalmunkon és szakértelmünkön múlik, hogy milyen termést takarítunk majd be.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!