Bálint György 1982-ben indult legendás cikksorozata a Nők Lapja archívumából.

Kedves Húgom!

Az új év első hónapja alaposan megpróbált minden élőlényt. Szenvedtek a kemény hidegtől a háziállatok is; a tyúkok keveset tojnak, a sertések lassabban híznak és a tehenek tejtermelése is csökkent a cudarul hideg hetekben.

A legtöbbet persze a növények szenvedtek. A fagy hatását még nehéz lemérni, de valószínű, hogy az érzékenyebb szőlőfajták termőrügyei megsínylették a tartós erős fagyokat, és számítani kell arra, hogy a kajszi- és őszibarackfák rügyei is károsodtak. Kár volna azonban előre megkongatni a vészharangot: majd a rügyfakadás előtti rügyvizsgálat fogja egyértelműen eldönteni, hogy milyen kárt okozott a hideg, és ennek megfelelően milyen metszési módszert lesz ajánlatos alkalmazni.

Az utóbbi 15 évben nem volt ilyen tartós hideg, és ezt „déli vendégeink”, a Földközi-tenger környékéről hozzánk települt, melegigényes és fagy érzékeny növények nehezebben fogják átvészelni. Pedig az utóbbi években sok ilyen növény szaporodott el a kertekben; mindenütt láthatunk szabadba kiültetett örökzöld ciprusokat, rozmaringbokrokat, fügebokrokat — nem is beszélve a sokféle, délről származó dísznövényről. Veszélyeztetettnek kell tartani az ősszel későn átültetett, ültetett gyümölcsfacsemetéket, bokrokat, szőlőoltványokat is, mert ezeknek a felszívó gyökerei fagynak el a legkönnyebben. A reményt azonban ne adjuk fel: az elfagyottnak látszó növények is rendbe jöhetnek; alaposan vissza kell metszeni őket, bőségesen öntözni és megtrágyázni. Majd csak a nyár derekán döntsünk véglegesen az elpusztultak kivágásáról.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Még több tipp a cikk folytatásában!
Próbáld ki most kedvezményesen!