Rohanó, stresszes életvitel, nem megfelelő tápanyagokat tartalmazó ételek, mozgásszegény életmód. Sajnos ezek hozománya akár inzulinrezisztencia is lehet, amelyet nevezhetünk a cukoranyagcsere betegségének, de sokkal inkább igaz rá az, hogy egy megoldandó feladat, amely fontos állomása az önismereti utunknak is. Lénárt Emese írása.

Magyarországon ma a becslések szerint félmillió cukorbeteg ember él, és ugyanennyi lehet a nem diagnosztizált betegek száma. Az inzulinrezisztencia (IR) tudatosítása fontos, mert korai felismerésével megelőzhetjük a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.

Mire érdemes figyelni?

„Az inzulinrezisztencia (IR) azt jelenti, hogy a test bizonyos sejtjei, szövetei »ellenállók« (rezisztensek) az inzulinnal szemben, ezért az nem tudja ellátni a feladatát – magyarázza Szarka Dorottya dietetikus, sporttáplálkozási szakértő. – Az inzulinnak a vércukorszint szabályozásában van szerepe. Normális esetben szénhidrátot (cukrot) juttat a sejtekhez, ezáltal energiával látja el az egész szervezetet. Ha azonban a sejtek ellenállnak az inzulinnak, a megszokottnál kevesebb cukorhoz, energiához jutnak. Ilyenkor hiába fogyasztunk kellő mennyiségű szénhidrátot, a sejtek mégis úgy érzékelik, hogy éheznek. A vérben maradt cukor miatt a szervezet kompenzál: utasítja a hasnyálmirigyet, hogy még több inzulint termeljen. A többletinzulin képes csökkenteni a vércukorszintet, így az normál határértéken belül marad, ám az emelkedett inzulinszint megjelenik a laborértékeinkben.

Amennyiben nem változtatunk az életmódunkon, az idő előrehaladtával fokozódik az inzulinrezisztencia, és egy ponton a hasnyálmirigy feladja a küzdelmet: lecsökken, súlyosabb esetben leáll az inzulintermelés, a vércukorszint pedig tartósan magas marad. Ez már a diabétesz (cukorbetegség) állapota. Az IR-nek sajnos nincsenek egyértelmű, csak erre az állapotra jellemző tünetei, sőt a gyermekeknél a pubertáskori változások is megtéveszthetik a szülőket. Olyan panaszokra érdemes odafigyelni mindenkinek, mint az étkezés utáni rosszullét (remegés, verejtékezés, gyengeségérzés), fáradtság, gyakori és erős éhségérzet (tartalmas étkezés után akár már egy órával), édesség, édes íz utáni sóvárgás, indokolatlan feszültség és agresszivitás, koncentrációs zavarok, feledékenység, depresszió, alvászavar. Nőknél hormonális problémák (rendszertelen menstruáció, teherbe esési nehézség, hőhullámok, szőrösödés arcon, mellen), férfiaknál potenciazavar, sikertelen fogyókúra, indokolatlan hízás jelentkezhetnek. Szülőknek intő jel lehet, ha a gyermek bőre hirtelen aknéssá válik, falásrohamokról, állandó éhségérzetről panaszkodik a fiatal, a súlya hirtelen gyarapszik (ami nem az érésnek, növekedésnek köszönhető), vagy tanulási nehézségei, koncentrációs zavarai vannak. Azt is érdemes átgondolni, előfordult-e már hasonló probléma, esetleg diabétesz a családban.”

Ha nem jön a baba

A nők esetében különösen fontos figyelni a menstruációs zavarokra, mert ilyenkor csak kevesen gondolnak arra, hogy esetleg inzulinrezisztencia állhat a háttérben.

„Nekem sem jött meg a menstruációm, illetve rendszertelen volt, ezért elmentem a nőgyógyászhoz – meséli Iklódi Dóra közgazdász végzettségű blogger, food stylist, az egyéves Olívia édesanyja. – Az orvos PCOS-t, azaz policisztás ovárium szindrómát diagnosztizált, de nekem szerencsém volt, mert elküldött egy cukorterheléses vizsgálatra is. Ott derült ki, hogy mindezek mellett IR-es vagyok. Ma már tudom, hogy jobban kellett volna figyelnem az első jelekre…

A cikk folytatását a Nők Lapja Psziché 2019/5. lapszámában olvashatjátok el. 

Szöveg: Lénárt Emese

Illusztráció: Getty Images

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!