Harc a tökéletességért – Neked van bátorságod ellenállni a fogyasztói kultúra elvárásainak?

A közösségi média hibátlanra retusált világában az ember értéke a ruhaméretében, a bőre simaságában, a dereka nádszál- karcsúságában vagy a combjai közötti rés nagyságában rejlik. A fogyasztói kultúra irreális elvárásai nemcsak irigységet, hanem szorongást, önbizalomhiányt, függőségeket, evés- és testkép- zavarokat okozhatnak. Neked van bátorságod nemet mondani rájuk?

A szépséges és örökifjú Instagram-sztárok, a leszálkásított, feszes testben pózoló Facebook-bálványok, a dús keblű, babaarcú celebek mind azt sugallják, hogy boldogabbak, népszerűbbek, gazdagabbak és szexibbek leszünk, ha mi is elérjük az áhított testsúlyt, kidolgozzuk a testünket, vagy tökéletes sminkben és a legtrendibb szerelésben lépünk ki az utcára. A tökéletes külsőt összekapcsoljuk egyfajta társas sikerességgel is: biztosan jobb munkahelyünk lesz, kevesebb konfliktus ér majd minket, nem fognak bántani, beszólni, sőt, mások akarnak megfelelni nekünk, nem pedig mi nekik. A social mediában való aktív részvétel olyan, mint a drog. Akiket már beszippantott, azok minden percben a képernyőt görgetik, hogy kövessenek másokat vagy bezsebelhessék a lájkokat. Akik pedig még nincsenek benne, alig várják, hogy a részesei legyenek.

Akiknek az a dolguk, hogy szépek legyenek

„A Kim Kardashian átlátszó, sárga árnyalatú porpúdere iránti kereslet néhány hét alatt az egekbe szökött, miután az ünnepelt híresség megosztotta Insta-oldalán sminktanácsait. Sokszor kérik tőlem Melania Trump, Karin Dragos vagy Viszkok Fruzsi sminkjeit – mondja Bálint Ildikó sminkmester, stylist –, Reese Witherspoon szöszi, frufrus, Ariana Grande vasalt frizuráját, a volt first lady, Michelle Obama kreációiért a középkorúak, Iszak Eszti szettjeiért a fiatal lányok rajonganak. De attól, hogy valakinek a sminkjébe vagy ruhájába bújunk, még nem leszünk ugyanolyanok, mint ő.” Ildikó munkája nemcsak abból áll, hogy mindenkiből kihozza a maximumot, sokkal inkább abból, hogy vendégeit az adottságaik és egyéniségük figyelembevételével, azzal harmóniában a legszebbé, a legcsinosabbá varázsolja.

„A közösségi média erősödő nyomása miatt az emberek egyre kevésbé tudnak megbirkózni a saját tökéletlenségükkel – teszi hozzá Ildikó. – A karcsúság megszállottjai a Facebookon és az Instán újabb és újabb őrült trendeket követnek, a lapos has, a combprés és a bikinihíd után most az „ab crack”-re, azaz a függőleges hascsíkra vágynak a legtöbben. Lépten-nyomon frissen szült hírességek szinte homorú hasába, feszes mellébe vagy hatalmasra gömbölyített (plasztikázott) hátsó fertályába ütközünk, make-up bloggerek sminkvideóin ámulunk, és arra vágyunk, hogy olyanok legyünk, mint ők. Vannak, akik egy konkrét személy egyik testrészére áhítoznak, mint például Amal Clooney combjaira, mások egy világmárka által sugallt testideált kergetnek, így plasztikázzák, diétázzák és edzik magukat Intimissimi-plakát-lánnyá.

Számomra az utóbbi időben két trend a legijesztőbb. Az egyik az, hogy huszonéves lányok járnak botoxra, főleg a hajvonaluk és a fülük között húzódó pici redő eltüntetése miatt. Ez nemcsak indokolatlan ebben a korban, de veszélyes is. Gondoljunk csak a botox királynőjére, Cherre, aki a sok méreginjekciótól ma súlyos májproblémával küzd. A másik a férfi ak egyre növekvő hiúsága, ami még a nőkön is túltesz. Nemcsak ugyanúgy fogyókúráznak és botoxoltatnak, mint a gyengébb nem tagjai, hanem sminkelik is magukat, kontúrozzák a szemüket, spirálozzák a szempillájukat. A közösségi oldalak sugallta tökéletességet átlagembernek lehetetlenség követnie, mert a valós élet nem erről szól. Egy pár hetes kisbaba gondoskodó anyukája örül, ha túl van a szülés nehézségein, ő és a babája is egészséges, a napjai pedig nem arról szólnak, hogy kockásra gyúrja a hasát. Gyakran elfelejtjük, hogy a celebek körül egy egész stáb gondoskodik arról, hogy tökéletesre fesse a híresség külsejét, és csábító körítést is alkosson hozzá.”

Lájkolnak, tehát vagyok

„A mai világ arról szól, hogy megmutassuk magunkat, mindig látszódjunk, szerepeljünk, és ezáltal folyamatosan tapshoz, elismeréshez jussunk. A közösségi oldalakon nincs olyan kép, ami ne kapna lájkot vagy pár dicsérő szót, még a legszerencsétlenebb fotók alatt is gyülekeznek a »szép vagy!« kommentek. Az életben ez nincs így. Vagy egyáltalán nem, vagy csak jóval később kapunk visszajelzést. Egyik huszonéves páciensem például az azonnali visszacsatolástól vált függővé. Pszichológiai szempontból ennek az a negatív következménye, hogy az élet más színterein is a gyors eredményekre, a folytonos buksisimogatásra vágyunk, gondoljunk csak olyan hétköznapi példára, hogy ha két napig nem vacsorázunk, harmadnap már türelmetlenül várjuk, hogy kevesebbet mutasson a mérleg.

Ha kíváncsiak vagytok, mi áll a megfelelési kényszer hátterében, olvassátok el a cikk folytatását a Nők Lapja Psziché legújabb, 2017/05. számában.

Szöveg: Kiss Henrietta

Fotó: Thinkstock

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.