Nők Lapja
Te milyen nyelve(ke)t beszélsz?
Végigsöpört a hazai sajtón az a felmérés, amely szerint Európában mi vagyunk a sereghajtók az idegen nyelvek ismerete terén, a magyaroknak ugyanis csak 37 százaléka beszél más nyelvet is. A szégyenkezés és a bűnbakok keresése mellett megjelentek a témával kapcsolatos régi viccek, felmerült pár új szempont, majd két nap múlva már el is felejtettük az egészet. Pedig a kérdéssel mindannyiunk érdeke foglalkozni.
Így lépj fel a rosszindulatú munkahelyi pletykák ellen
A kellemetlen munkahelyi pletyka ellen nemcsak az elszenvedő, de a főnök is sokat tehet, és érdemes is, mert az irodai hangulat így egészen más lesz. Hasznos tippeket gyűjtöttünk össze, hogy a rosszindulatú szóbeszédet mindkét fél kordában tarthassa.
„Csak végtelenül szeretem a gyerekeket” – Barnáné Szőke Zsuzsa óvónő élettörténete
Oly sok szülő panaszkodik tanárokra, tanítókra, iskolákra, óvodákra, hogy valódi felüdülés egy olyan olvasói levél, amelyben elragadtatva írnak egy óvónőről. S ha a fiatal anyukák és apukák rendhagyó pedagógusnapi kitüntetést is adnak Barnáné Szőke Zsuzsannának, akkor érdemes megtudnunk, mi a titka! V. Kulcsár Ildikó írása.
Szánhúzás mínusz huszonnégy fokban – Szigetvári Eszter élettörténete
Kinek a szánhúzás, kinek valami más. Szinte mindenkinek van olyan dédelgetett álma, amelynek a megvalósítását halogatja. Majd, egyszer... soha. Egy fiatal miskolci nő úgy döntött, ideje belevágni a vágyott kalandba. És belevágott. Szíve szerint mindenkinek azt üzenné: ne várjanak, ne halogassanak. Nem fogják megbánni. Hulej Emese írása.
Francia gróf, városi hippik, gazdálkodás és művészetek – Helyzetjelentés Bercelről
Bercelen igazán semmi sem volt. Munka, pénz, fejlesztések alig. Kongó kultúrház. Gyerek se sok, mert a fiatalok mennek mind innen is elfele. De egy Magyarországon élő francia gróf és a felesége elhatározta, hogy saját pénzükön itt nógrádi csodát csinálnak. „Ökokulturális” csodát. Beköltöztettek például tíz, hippinek nevezett családot a faluba... Nagyot fordult velük is az élet.
