Nők Lapja
Egy fiatal nő esete a modern rabszolgasággal – Közeli De Coll Ágnessel
A közvélekedés szerint a megalázottakkal és megnyomorítottakkal általában erős lelkű férfiak, sokszor papok, lelkészek vagy korunk szent életű Teréz anyái foglalkoznak. Ehhez képest De Coll Ágnes csinos, mai nő, férjjel, hároméves kisfiúval, mégis azt olvasom a neve alatt a YouTube-on, hogy emberkereskedelem-szakértő. V. Kulcsár Ildikó interjúja.
Rabok legyünk vagy szabadok? Mit jelent a valódi belső szabadság?
Mit jelent nemzeti ünnepeink legsűrűbben szajkózott szava? Mit jelent számunkra a szabadság? Hogy szabadon dönthetünk az életünkről? Hogy lerázhatjuk magunkról múltunk nyomasztó, mázsás súlyait? Hogy nem társadalmi konvenciók, megmondóemberek döntik el, miről mit gondolunk? Összeállításunk a szó legszemélyesebb értelmében vizsgálja a szabadságot, és mindent megkérdőjelez. A szabad akaratot is. Vass Virág írása.
„Meglehetősen rapszodikus, öntörvényű ember vagyok” – Címlapinterjú Wunderlich Józseffel
Fiatalkorában zenét tanult, amit most is kamatoztathat az előadások során, vagy a rajongók övezte Grund zenekar koncertjein. Magát többek között zűrös alakként is aposztrofálja, de persze még sok minden egyéb is. Például boldog férj és büszke apuka. De ami a lényeg, nagyszerű színész. A Vígszínház egyik kiemelkedő tehetségével beszélgettünk. Szegő András interjúja.
Lapozz bele! Főszerepben a szabadság és a nemzeti ünnep a legújabb Nők Lapjában
Mit jelent a valódi szabadság? Miért fontos sétálni? Milyen egy okosváros? Mi okozza a tavaszi fáradtságot? A legújabb Nők Lapjában választ kaphattok ezekre a kérdésekre, de olvashattok izgalmas interjúkat, riportokat és visszarepülhettek velünk a világosi fegyverletétel eseményeihez is.
A képzőművészettől a gyógynövényekig – Bartha Gabó élettörténete
Csodákat mutat a kétszáz éves házban Tarcalon, apró magocskákat, amelyeknek szőlőzamatuk van, lósóskából készült szárított fonatot, amely olyan illatú, mint a birsalmasajt, textilgyűjteménye legkülönfélébb stílusú darabjait, és mindehhez mondja a történetét, az élet sűrű szövedékéből felfejtve egy-egy szálat. Bartha Gabó egyszerre bölcsész, kertész és képzőművész, valaki, aki a kertjét egyetlen, csodálatos élőlénynek látja, olyan nő, aki szeret főzni másoknak. Rist Lilla írása.
Élő hagyomány: menyasszonyrablás, feleségcipelés
Tudjuk: számos antik kultúrában bevett szokás volt a nőrablás. Ma inkább játékos vagy éppen „továbbfejlesztett” formája dívik a legtöbb országban. De van olyan hely, ahol – bár törvény tiltja – a férfiak mind a mai napig erőszakkal viszik el a lányokat a szülői házból. Balázs-Piri Krisztina írása.
„Tőle kaptam a kurázsit…” – Nagy Ervin mesél édesapjáról
Felmenői életében a sport meghatározó szerepet játszott, igaz, gyerekkorában az övében is, később azonban a színjátszás felé vette az irányt. Édesapjához fűződő viszonya ellentmondásos, ugyanakkor szeretetteli. A hétköznapi örömök, az életigenlés mindkettőjüket jellemzi. Szegő András interjúja.