Nők Lapja
Két hazát adott az élet – Vendégségben Balogh Petres Judithnál
Rég tudom, minden ember: regény. Nem, nem csak az élete! Ő maga. Az életével megkoronázva. Így hát valójában nem is csodálkoztam, amikor benyitottunk Balogh Petres Judith otthonába. Már a zöld vadonba bújt ház, a kapujában várakozón mosolygó Judithtal, ebben az apró zalai faluban – már ez a kép is mesét ígért. Az Óperenciás-tengeren túlról érkezett igaz mesét. Schäffer Erzsébet írása.
Egy jó kör a „nyóckerben” – Az UCCU Alapítvány sétáján jártunk
Fiatalok, önkéntesek, lelkesek, romák. Vagy cigányok, ahogy tetszik. Rendhagyó, szervezett sétákra visznek a „nyócker” belsejébe. A hírhedettbe. Közel hozzák, ami addig annyira távolinak tűnt, ismerőssé teszik az addig sztereotípiák mentén félelmetessé vált ismeretlent. És egyre többen akarnak sétálni velük... Emberek emberekkel. Dobray Sarolta riportja.
Ésszel és ész nélkül – Közeli Dr. Erőss Loránd neurológus idegsebésszel
Dr. Erőss Loránd sok minden más mellett arról is nevezetes, hogy tavaly egy ROSA nevű asszisztenssel hajtott végre sikeres agyműtétet egy hetvenéves, Parkinson-kóros férfin, aki a beavatkozásnak köszönhetően jobban lett. Főként azért járta be a magyar sajtót az operáció híre, mert ROSA egy csúcskategóriás idegsebészeti robot volt. Vass Virág interjúja.
„A jó élet titka a társas kapcsolataid minősége” – Címlapinterjú Stahl Judittal
Stahl Judit két évvel fölöttem járt az Apáczaiban, s bár nem ismertük egymást, tudtam, ki ő. A keresztnevével ugyan nem voltam tisztában, de azzal nagyon is, ki az „a Stahl”. Ő már akkor létrehozta a saját személyes márkáját, amikor még szó sem volt internetről és personal brandingről. Oravecz Éva Csilla interjúja.
Családi állapota: özvegy. Milyen átélni, milyen túlélni?
Ma már ritkán szokták a vezetéknév elé illeszteni tulajdonosa családi állapotát: özvegy. E szóra szinte mindig özvegyasszonyokra asszociálunk, valószínűleg azért, mert a magyar társadalomban jóval nagyobb a nők aránya az özvegyek között, mint a férfiaké. Új kifejezés is született a szakirodalomban: a jelenséget az időskor elnőiesedéseként tartják számon. Balázs-Piri Krisztina írása.
Honnan tudhatnánk, hogy nem ez az utolsó? – Interjú Müller Péter Sziámival és testvérével, Müller Julival
Bár tizenhárom év közöttük a korkülönbség, és valójában nem édes-, hanem csak féltestvérek, Juli és Péter között mindig szoros volt a kapcsolat és az egyetértés. Talán nem is csoda, egy olyan lélekbúvár író/dramaturg édesapával a háttérben, mint Müller Péter. Szegő András páros interjúja.